174028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénezett hidrokodeinon-dialkilketálok dehidrohalogénezésére
13 174028 14 7-Klórdihidrokodeinon-dimetilketál előállítása 6,26 g dihidrotebaint és 3,80 g p-toluolszulfonsav-monohidrátot 40 ml metanolban oldunk oly módon, hogy 17 °C-on ezeket az anyagokat együtt keverjük. A kapott oldathoz 1 óra leforgása alatt keverés közben cseppenként hozzáadjuk 3,98 g l,3-diklór-5,5-dimetilhidantoin 45 ml acetonnal készített oldatát és a keverést további 1/2 óra hosszat folytatjuk. Az elegy vékonyrétegkromatográfiás vizsgálata azt mutatja, hogy a klórozás lényegében befejeződött. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a maradékot megosztjuk 20 ml toluol és 1,6 g nátriumhidroxid 20 ml vízzel készített oldata között 35 °C-on. A fázisok szétválasztása után a vizes frakciót (20, 2-szer 10 ml) toluollal újból extraháljuk, az egyesített toluolos kivonatokat nátriumszulfát felett szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. Ily módon 7,66 g nyers 7-klórdihidrokodeinon-dimetilketált kapunk sárga színű gumiszerű anyag alakjában. A terméket további tisztítás nélkül használjuk fel a dehidroklórozási reakcióban. 19. példa Kodeinon 2.12 g 7-brómdihidrokodeinon-dimetilketált és 2.0 g szemcsés nátriumhidroxidot 10 ml hexametilfoszforamidban együtt keverünk és 95 °C-on melegítünk. Vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a dehidrobrómozás közelítőleg 1 óra alatt teljesen Iqátszódik. Ezután a meleg reakcióelegyet szobahőmérsékletre hütjük, keverés közben 15 C-on 100 ml vízbe öntjük és a keletkező kodeinondimetilketál csapadékot (3-szor 20 ml) kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kivonatokat ezután 20 ml vízzel mossuk, 20 ml és 2-szer 5 ml 1/4 n kénsawal extraháljuk és a savas oldatot 1 1/4 óra hosszat 20 °C-on keverjük annak érdekében, hogy a hidrolízist teljessé tegyük (eközben a kodeinon-szulfát fehér tűkristályok alakjában kiválik). Az elegyet ezután jég-víz-fürdőben lehűtjük és lassú ütemben keverés közben hozzáadjuk 0,4 g nátriumhidroxid 5 ml vízzel készített oldatát és így meglúgosítjuk. Ekkor a kodeinon finom, fehér színű szilárd anyag alakjában kiválik, ezt szűréssel elkülönítjük, 2-szer 5 ml hideg vízzel mossuk és vákuumban 40 °C-on szárítjuk. Ily módon 1,38 g terméket kapunk, amely (etilacetátból való átkristályosítás után) 176-182 °C-on olvad. A termék vékonyrétegkromatográfiás és infravörös spektroszkópiás azonosítását egy megbízható kodeinon-minta felhasználásával végezzük. 20. példa Kodeinon 2.12 g 7-brómdihidrokodeinon-dimetilketált és 2.0 g szemcsés nátriumhidroxidot 25 ml N,N-dimetilformamidban keverünk együtt és 120 °C-on melegítünk. Vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a dehidrobrómozási reakció körülbelül 10 óra alatt teljesen lejátszódik. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékletre hűtjük és keverés közben 0 °C-on 150 ml vizet adunk hozzá. A kivált kodeinon-dimetilketál csapadékot 3-szor 20 ml kloroformmal extraháljuk és az egyesitett kivonatokat 30 ml vízzel mossuk. A ketált ezután hidrolizáljuk oly módon, hogy 2-szer 15 ml 1/3 n kénsawal extraháljuk, majd a savas oldatot szobahőmérsékleten keverjük. Ekkor kevés fehér színű kodeinon-szulfát tűkristályok jelennek meg. Az elegyet 11/2 óra hosszat keverjük, utána jég-víz-fürdőben lehűtjük és keverés közben cseppenként hozzáadjuk 0,4 g nátriumhidroxid 5 ml vízzel készített oldatát és így meglúgosítjuk. Ekkor fehér színű finom szilárd anyag alakjában kodeinon képződik, amelyet szűréssel elkülönítünk, hideg vízzel mosunk és vákuumban 30 °C-on szárítunk. Ily módon 1,04 g terméket kapunk, amely (etilacetátból való átkristályosítás után) 180—184 °C-on olvad. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a II általános képletű vegyületek előállítására, ahol R jelentése 1—6 szénatomos alkil-csoport és X jelentése hidrogénatom vagy klór- vagy brómatom, I általános képletű 7-halogén- vagy 1,7-dihalogén-dihidrokodeinon-dialkilketálok, ahol R és X jelentése a fenti és Y klór- vagy brómatomot jelent, egy alkálifémalkoxiddal vagy egyéb bázissal való dehidrohalogénezése útján, azzal jellemezve, hogy egyéb bázisként egy alkálifémhidroxidot, egy alkálifémamidot vagy egy alkálifémhidridet használunk, és a reakciót olyan poláros protonmentes oldószerben hajtjuk végre, amelynek dielektromos állandója 15-nél nagyobb. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy alkálifémhidroxidként nátrium- vagy káliumhidroxidot használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy alkánfémamidként nátriumamidot vagy nátriumpiperididet használunk. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy oldószerként valamely di-(l—6 szénatomos)-alkilszulfoxidot használunk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy dialkilszulfoxidként dimetilszulfoxidot használunk. 6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy oldószerként 1—6 szénatomos alkü-részeket tartalmazó dialkil-formamidot, dialkil-acetamidot, alkil-foszforamidot vagy glikolétert, poliglikolétert vagy valamely szulfont alkalmazunk. 7. Az 1., 2., 4. vagy 5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy bázisként alkálifémhidroxidot használunk, oldószerként dimetilszulfoxidot alkalmazunk, és a reakciót legfeljebb 20% (tf/tf) víz jelenlétében vitelezzük ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
