174026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a baromfi ürülék táplálóanyag tartalmának ismételt hasznosítására

5 174026 6 ségeket okozó vírusok, baktériumok és paraziták, azaz kórokozók megbetegítő képességüket elvesztik, s ugyanakkor az ürülék fehérjetartalma még emészthető állapotban marad. Az anyag nedvesség­­tartalma 45%-ra csökken, közben Zl ürüléknek a szárító falához tapadását, odaégését verőláncok akadályozzák -meg- A második sima falú térben a 45%-os víztartalmú anyagot 90—120°C-on, 86—90% szárazanyagtartalomra szárítjuk, meleg le­vegő átfúvatással dezodoráljuk és szükség szerint aprítjuk. A hőkezelés időtartama 15—20 perc. Dezinfektorban a sterilizálást és az ürülék víztartalmának csökkenését úgy végezzük, hogy a friss, még nem fermentálódott bélsarat szakaszosan dezinfektorba töltjük. A 75-80% víztartalmú masszát folyamatos keverés közben túlhevített gőzzel legfeljebb 4atm nyomáson, 110-130 °C-on 1 órán át sterilizáljuk, majd a steril massza víztartalmát a dezinfektorban normál légköri nyo­máson 10—14%-ra csökkentjük és dezodoráljuk. Az így nyert anyagot lehűlni hagyjuk és szükség szerint aprítjuk. A leírt körülmények között a termékben kór­okozók nem találhatók, az egyéb mikroorganiz­musok száma is minimálisra csökken, így az újra hasznosítása ugyanazon állatfajon belül veszély­telen. A kórokozóktól mentes 10—14% víztartalmú ürülékhez a felhasználás előtt előnyösen NaOH-val hidrolizált, lúgos kémhatású, állati és növényi eredetű zsiradékot, vagy legfeljebb 18,5% mennyi­ségben növényi foszfatidot adunk, utóbbival a baromfi részére nélkülözhetetlen foszforlipideket pótoljuk, a nyálkahártyát irritáló finom port lekötjük és a hiányzó energiatartalmat kiegyen­lítjük. A száraz ürüléket folyamatosan analizáljuk és metionin, lizin, triptofán, NaCl, illetve Ca és P tartalmát az állat szükségletének megfelelően, a National Research Council [(USA) 1970. évi szab­ványának (NRC) 1970.] figyelembevételével ki­egyenlítjük. Az így készített keverékből ugyanazon baromfi állomány szokásos takarmánykeverékéhez legfeljebb 10%-ot, más baromfi állományok takar­mányához legfeljebb 20%-ot keverünk. A fenn­maradó hányadot, a naponta termelődött száraz­anyag legfeljebb 70%-át más állatfajok takarmá­nyához keverjük. Az utóbbi eljárással a baromfi ürülék újraetetésekor a salakanyagok felhalmozó­dását elkerüljük. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a sterilizált kórokozókat nem tartalmazó, 86-90% szárazanyagtartalmú ürülékhez 6—18,5% hidrolizált, lúcos kémhatású állati és növényi zsiradékot, illetve legfeljebb 18,5% növényi foszfatidot, legfeljebb 0,6% L-lizint, 0,6% DL-metionint, és 0—0,5% triptofánt, valamint a szokásos vitamin és ásványi­anyag keveréket adjuk. A keveréket továbbiakban oly módon dolgozzuk fel, hogy folyamatos vissza­­etetés esetén ugyanazon állomány takarmányához legfeljebb 10%-os mennyiségben, más baromfiállo­mányok takarmányához legfeljebb 20%-os mennyi­ségben keverjük. A visszaetetés során fölös mennyi­ségben keletkezett terméket, az eredeti szárazanyag legfeljebb 70%-át kérődzők és sertések takarmá­nyában legfeljebb 35%-os mennyiségben keverjük el s ezzel a baromfi ürülék egyszerű reciklizálásakor jelentkező salakanyag felhalmozódást elkerüljük. A találmány szerinti eljárás foganatosítását néhány példa keretében mutatjuk meg, anélkül azonban, hogy ezek az oltalmi kört a bemutatott példák szerinti eljárásokban korlátoznák. 1. példa A ketreces tartási körülmények között tartott állatok 75—80% víztartalmú bélsarát további víz hozzáadása nélkül folyamatosan gyűjtjük és kettős üregű forgódobos szárítóberendezésben 900 °C be­menő hőmérsékletű levegővel, 120—160°C-on ste­rilizáljuk, majd 80-120 °C-os anyaghőmérsékleten, a tápláló anyag és biológiailag aktív vegyületek értékének jelentős csökkenése nélkül víztartalmát 10—14%-ra csökkentjük és aprítjuk. A sterilizálás és vízelvonás időtartama legfeljebb 15—20 perc. Az ürüléket füstgázzal dezodoráljuk, a környezetet szennyező gázt, termékeket kavicságy alatt nyelet­­jük el. A szárazanyag legfeljebb 1 évig tartható veszteség nélkül. Várható napi szárazanyag mennyi­ség a megetetett takarmány 25—30%-a. A kapott anyag zöldesbarna, kellemes illatú, nedvszívó és az állatok szívesen fogyasztják. 2. példa A ketreces tartási körülmények között elhe­lyezett állatok 75-80% víztartalmú bélsarát to­vábbi víz hozzáadása nélkül folyamatosan gyűjtjük és szakaszosan dezinfektorba töltjük. A masszát folyamatos keverés közben túlhevített gőzzel 4 kp/cm2 nyomáson, 130 °C-on 1 órán át sterili­záljuk. Ezt követően a dezinfektorban a nyomást megszüntetjük és 100-110 °C-on az anyag víztar­talmát 3 óra alatt 10-14%-ra csökkentjük. A fonó masszát lehűtjük és aprítjuk, a felhasználásig száraz helyen tároljuk. A kapott anyag kormosfekete színű, húslisztre emlékeztető illatú, nedvszívó és az állatok szívesen fogyasztják. 3. példa Az 1. és a 2. példa szerint előállított száraz­anyagot laboratóriumban a takarmányvizsgálatoknál kialakult módon béltartalomra és mikrobiológiai szempontból folyamatosan vizsgáljuk. Beltartalmi értékek a szárazanyag %-ában kifejezve: Átlag Szélső értékek Víztartalom % 12,0 10,0--14,0 Nyersfehérje % 29,5 22,0--37,0 Valódi fehérje, % 11,0 7,8--17,9 Húgysav, % 5,95 2,0-- 9,9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom