174014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús takarmány előállítására elhullott állatok feldolgozásával
5 174014 6 Az üstbe a mobil, kiemelhető kosarat csak az előre meghatározott helyzetbe lehet elhelyezni. A megfelelő nagyságú darabolt állati tetemeket - kisebb állatokat egy darabban - ebben a kosárba úgy helyezzük el, hogy az állati hulladékokat váltakozva rétegelten rakjuk be keményítő tartalmú növényi anyagokkal pl. burgonyával. A keményítő tartalmú anyag az állati zsiradékot a feltárás során magába szívja és leköti, így az állatok a feletetés során megfelelő keverési arány esetén nem kapnak hasmenést és a főzet könnyebben keverhető egyéb takarmánnyal is. Miután a kosarat rétegelve megraktuk, a főzőüstbe vizet engedünk oly módon, hogy a víz szintje kb. a kosár fenékrészének szintjét élje el, tehát a felfőzendő tetemek a vízzel lehetőleg minél kevésbé érintkezzenek. A feltárás ugyanis akkor teljes, ha az a fejlesztett gőz hatására történik. A továbbiakban az üst fedelét tömítetten lezárjuk és a főzőüst alatt hőt fejlesztünk, pl. közönséges tűztérben, mely a főzőüst alatt foglal helyet. Miután az üstben a víz mennyisége aránylag nem nagy és szintje nem éri el a kosár fenékrészét, a felfőzés és feltárás a lehető legkedvezőbb körülmények mellett, túlnyomásos gőztérben történik és mert a betárolt anyag az üst falával nem érintkezik, oda égetés nem fordulhat elő. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felfőzés akkor a legkedvezőbb, ha az 3-4 att gőznyomás mellett, a hozzá tartozó hőfokon, mintegy 1—4 óra időtartamon át történik. Ennek megválasztása attól függ elsődlegesen, hogy milyen hulladékot dolgozunk fel. Fiatal állatok teteme előbb fői szét, idősebb, csontosabb állatok felfőzéséhez több időre, magas hőfokra van szükség. A nagynyomású gőztérben meglepően kedvező a feltárás. A gyakorlat szerint még a legkeményebb csont, pl. marhaállkapocs, vagy üreges lábszárcsont, pata, köröm, szőr teljesen fellazult állományú lesz és kihűlt állapotban az ember újjai között szét morzsolható könnyedén. E porhanyós állomány szétmorzsolását szolgálja a fedélben elrendezett keverőlapát. E lapát ugyanis a feltárt masszába egyszerűen lenyomható tengelyirányban a kosár fenékrészéig és egyszerű forgatásával a főzet a kosár résein átnyomódik az üst szabad terébe. Amikor ez a művelet megtörtént, a leeresztő csőcsonk megfelelő csapját kinyitjuk és az egész feltárt massza csővezetéken át egy ciklonba vezethető. A ciklon alul-felül nyitott és belső falán célszerűen felrakott terelőbordázat van, mely menetszerűen van a ciklon belső falán elhelyezve, és rendeltetése az, hogy a túlnyomáson tangenciálisan bezúduló masszát a ciklon aljára vezesse, míg a gőzök a nyitott felső csövön át a szabadba expandálhatnak. Az üstből kiürülő főzet a ciklonban még tovább egalizálódik, illetve az említett bordázaton tovább aprítódik és így juthat be a ciklon alatt elrendezett, vagy ahhoz kapcsolt takarmánykeverőbe. 5 A forró főzet a takarmánykeverőben levő őrölt szemesterményt leforrázza és ezáltal az emészthetőbb lesz az állatok számára. A takarmánykeverőben a szükségeshez képest takarmánysókat, premixeket is adagolhatunk, hogy a kívánt célnak 10 megfelelő teljes értékű, nyomelemekkel is bíró tápot etethessünk fel. Amikor a keverő tartalma legalább testmelegre lehűlt, az így összeállított takarmányt önmagában ismert módon az etetőhelyre továbbítjuk és feletet- 15 jük. A találmány szerinti eljárással a legértékesebb állati tápot, a fehérjét lehet pótolni olyan hulladékanyaggal, amely egyrészt általában kárbavész, másrészt eltakarítása hovatovább komoly gondot 20 okoz a szakosított telepeken. A találmány lehetővé teszi, hogy az állattartó telepeken keletkezett elhullott állatokat takarmányozási célokra azonnal felhasználjuk teljes egészében és veszteség nélkül. A találmány előnye nemcsak az elhullott állatok 25 takarmányként való értékesítésében rejlik, hanem abban is van, hogy megvalósításához aránytalanul alacsony beruházásra van szükség, minden szakosított telepen lehetséges ilyen létesítése, az elhullott állatok fertőzési veszélye megszűnik, ragályos 30 betegségek keletkezése esetén az elhullott állat megsemmisítésére nincs szükség, az steril módon hasznosulhat, mert a feltárás során a fertőzés okozói elpusztulnak. 35 Szabadalmi igénypont Eljárás elhullott állatok, főleg sertések teteméből fehérje takarmány adalék hőkezelés melletti előállítására, azzal jellemezve, hogy az állattartó telepen, 40 attól higiénikusan elkülönítetten, az állati tetemeket belső kosárral bíró üstben oly módon tárjuk fel, hogy a tűztérrel közvetlenül érintkező üst fenékrésze fölött meghatározott magasságban levő, áttörésekkel vagy résekkel bíró, kiemelhető, belső 45 kosárba részekre darabolva vagy egészben adott esetben keményítő tartalmú anyaggal, pl. burgonyával — rétegezzük a feltárandó tetemet vagy tetemrészeket, majd az üstöt lezárjuk, a kosár aljáig vízzel feltöltjük az üst alsó térfelét és hő 50 közlése mellett zárt térben 3-4 att nedves gőzt fejlesztünk, a gőzölést a feldolgozandó állati tetem húsvastagságának, korának, csontállományának függvényében mintegy 1 —3 óra időtartamon át folytatjuk, ezután a főzetet — célszerűen cső-55 csonkon át — nyitott ciklonba lefúvatjuk, miközben a lefúvatás irányát a ciklon méretéhez pl. tangenciálisan választjuk meg a ciklonból kivezetett főzetet a takarmányhoz adagoljuk, és kosárban visszamaradó feltárt anyagot célszerűen keverő- 60 szerkezettel vagy hasonlóval a kosár nyílásain áthajtjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 794393 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3
