174014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús takarmány előállítására elhullott állatok feldolgozásával
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. XI. 14. (IA-743) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. II. 29. 174014 Nemzetközi osztályozás: A 23 K 1/10 Feltalálók: Szabadalmas: Di. Dén Sándor állatorvos, Budapest 15%, Lakos Ferenc mg. mérnök, Budapest, 15%, Iparszerű Sertéstartó Termeló'szövetkezetek Pávó Zsigmond oki. mérnök. Budapest 15%, Sárdi Géza közgazdász, Budapest, Közös Vállalkozása, Budapest 15%, dr. Bajor Ferenc mg. mérnök, Budapest 40% Eljárás fehérjedús takarmány előállítására elhullott állatok feldolgozásával. 1 2 A találmány eljárás fehérjedús takarmány előállítására főleg sertések tartására és hizlalására, amely eljárás során a fehérjét elsődlegesen állati hulladékok felhasználásával pótoljuk. Állati hulladékok, elhullott állatok tetemének 5 feldolgozása régóta ismert és a szabadalmi irodalomból is több megoldás ismeretes. Ezen megoldások korszerű irányzata a feldolgozás során elsődlegesen takarmánylisztként való hasznosítást javasol, ha a hulladékot takarmányként kívánjuk értéke- 10 síteni. így pl. az 1 692 433 sz. NSzK szabadalmi leírás olyan állati takarmány előállítására vonatkozik, amely szerint pasztörizált húsanyagból és keményítőből hidrofil kolloidokat, polimer szénhidra 15 géneket, polipeptideket képezünk. Ennél a megoldásnál a húsanyagot pasztörizált formában használják fel etetésre. Hasonló megoldásra vonatkozik a 656 960 sz. belga szabadalmi leírásban ismertetett eljárás is, 20 azzal a kikötéssel, hogy a táp búzalisztet és sovány tejport is tartalmaz. Az 1 900 779 sz. NSzK szabadalmi leírás ugyancsak állati hulladékok feldolgozására vonatkozik, amelynek során elhullott állatok húsából, cukorból, 25 keményítőtartalmú anyagból és savas kémhatású közegből főzéssel képeznek állati tápanyagot. Az 1 692 482 sz. NSzK szabadalmi leírás olyan berendezést ismertet, mely hulladékból való porított (szárított) fehérjetápkoncentrátum készítésére 30 alkalmas, ahol a fehérjealapanyag az elhullott állatok teteméből áll. E felsorolt újabb, így a technikai szintet tükröző helyekből világosan kitűnik, hogy az állati hulladékból adalékanyaggal — anyagokkal - és portással való tápképzés a fejlesztés iránya. E korszerű törekvéseknek hátránya az, hogy csak olyan körülmények között valósítható meg, ahol elegendő nyersanyag, tehát feldolgozásra alkalmas állati tetem áll rendelkezésre. Ez csak igen nagy állattartó telepek mellett képzelhető el, kis vagy középüzem mellett nem lehet gazdaságos. Több középüzem által üzemeltetett ilyen feldolgozóüzem feltételezi azt, hogy az elhullott állatok tetemét nagyobb távolságokra kell elszállítani, tehát a központi feldolgozás helyére kell eljuttatni. Azonban az állati tetemek nagyobb távolságokra való szállítása körülményes, éppen a fertőzés veszélye miatt és csak különleges szállítóberendezésekkel lehetséges, ami olyan járulékos beruházási igény, hogy kérdésessé teszi a gazdaságosságot. Nem elhanyagolható az a beruházási igény sem, amit az említett és igen korszerűnek tartott feldolgozó üzem képvisel. Ugyanis a feldolgozó és szárító üzemek olyan magasfokú technikai létesítmények, amelyeknek nemcsak a gépi berendezései, hanem hőtechnikai igények miatt üzemeltetésük is határokat jelent a gazdaságosság vonatkozásában és megkérdőjelezik a létjogosultságot bizonyos volumenek alatt. 174014
