174012. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kis átmérőjű csövek, különösen légkondenzációs hűtőelemek acélcsöveinek felületvédelmének kialakítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174012 Ék Bejelentés napja: 1976. VIII. 18. (HU—269) Nemzetközi osztályozás: F 16 L 57/00 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. III. 28. I „ 4». »• TALÁLMÁNYI y# HIVATAL Megjelent: 1980. II. 29.- 1 1 1 6 i J \l 1 » Feltalálók: Szabadalmas: Egerházi Sándor oki. vegyészmérnök, Budapest 25%, dr. Eöllős Zoltánná oki. Hűtőgépgyár, Jászberény vegyészmérnök, Budapest 15%, Tábi István oki. gépészmérnök, Jászberény, 15%, Kókai Rudolf oki. gépészmérnök, Jászberény, 15%, Baráth László gépészmérnök, Jászberény, 15%, Pápai Gyula oki. gépészmérnök, Jászberény, 15% Berendezés kis átmérőjű csövek, különösen légkondenzációs hűtőelemek acélcsöveinek felületvédelmének kialakítására 1 A találmány berendezésre vonatkozik, amely légkondenzációs hűtőelemek acélcsöveinek felületvédelmének kialakítására. Ismeretes, hogy a légkondenzációs hűtőelemek lényegében csövekből álló felületeit korrózió ellen 5 oly módon védik hogy az említett hűtőelemek acélcsöveire kb. 0,5 mm falvastagságú alumíniumcsöveket húznak rá és ezek az alumíniumcsövek képezik a hütőelemek acélcsöveinek védőburko' latát. 10 Ezt a műszaki megoldást elsősorban annak kézenfekvősége és vitathatatlanul egyszerű foganatosítási módja teszi indokolttá. Hátránya azonban a megoldásnak az, hogy jelentős mennyiségű alumí- 15 nium felhasználását teszi szükségessé, ezen túlmenően pedig az alumíniumcsövek adott hossza szükségessé teszi az ily hosszban történő szerelést. Ez pedig a légkondenzációs hűtőelemek acélcsöveinek szerelési egységeinél maximális hosszként kb. 6 20 méteres határt szab. A nagy sorozat- és tömeggyártás technológiája igényli az olyan eljárásokat, melyek során a fent említett maximális hosszméret megnövelhető. Igény 25 van továbbá olyan műszaki megoldásokra is, amelyek alkalmazásával a vékony acélcsövek folyamatosan láthatók el védőbevonatokkal. Ilyen igénydere elektrokémiai, termikus és mechanikus megoldásokat javasolnak. 30 2 Az elektrokémiai eljárás során valamely fémet bemerítenek a potenciálsor szerint nála nemesebb fémsó oldatába. Az oldatban levő nemesebb fém a kevésbé nemes fémre kicsapódik. Ez az eljárás viszonylag lassú és azzal a hátránnyal is jár, hogy folyamatos alkalmazására igen bonyolult gépi berendezés szükséges, ahol a bevonható darabok méreteit lényegében a kád méretei határozzak meg. A termikus eljárások pl. a tűzi horgonyzás vagy ónozás eszközei a vékonyfalú csöveken káros belső feszültségeket okozhatnak és a folyamatosság a merítőeljáráshoz hasonlóan gyakorlatilag nem biztosítható. A mechanikus fémbevonó eljárások egyik jellegzetes csoportja az ún. platthoz ás, tulajdonképpen egy hideg vagy meleg úton történő hengerlést jelent egy nemesebb fémréteggel és ez úgyszintén csak szakaszosan végezhető. A mechanikus eljárásokat foganatosító berendezésekhez tartozik a fémszórás útján történő felületbevonás. Ezzel az eljárás valamennyi - az előzőekben tárgyalt - műszaki megoldásnál gyorsabban végezhető és annak folyamatossága is biztosítható. Mindezek ellenére a műszaki szakirodalom kis átmérőjű csövek fémszórással történő felületvédelmét egyöntetűen nem ajánlja, mert a technika jelenlegi szintjén alkalmazott eljárások során jelentős mennyiségű porlasztóit fém megy veszendőbe a kis átmérőjű csövek ily jellegű bevonása esetében. 174012