173992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzo-furán-származékok előállítására
5 173992 6 R, R2 CHCHO általános képletű aldehiddel reagálójuk megfelelő oldószerben, például benzolban, toluolban vagy hexánban. A reakciót előnyösen visszafolyatás közben hajtjuk végre és teljessé tétele céljából a vizet a rendszerből eltávolítjuk, például azeotróp desztillációval. Az enamin-termék a III általános képletű vegyület előállításához való felhasználáshoz a reakcióelegyből szokásos módszerekkel kinyerhető és tisztítható. A III általános képletű vegyidet előállítására szolgáló különösen előnyös eljárás szerint az enamint és a benzokinont R,R2 CHCHO általános képletű aldehid jelenlétében reagáltatjuk, az enamint a benzokinonhoz képest feleslegben alkalmazva. Az aldehidet különálló reagens formájában adjuk a reakcióelegyhez, vagy az enaminnal együtt használjuk, például úgy, hogy az enamint aldehid-felesleg jelenlétében állítjuk elő. A találmány szerinti eljárás tehát az I általános képletű vegyületek — ahol R], R2, R7 és M a fentebb megadott jelentésű — előállítására irányul, és a c) eljárásváltozat kapcsán szemléltetve az eljárást az (A) szakaszban benzokinont R] R2C=CH-NRioRi 1 (IV) általános képletű, a sztöchiometrikusnál nagyobb mennyiségű enaminnal - ahol R,, R2, Rj o és R, t jelentése a fenti - reagáltatunk RjR2 CHCHO általános képletű aldehid jelenlétében és így III általános képletű vegyület keletkezik. A (B) szakaszban a kapott III általános képletű vegyületet egy R7S02Hal általános képletű vegyülettel reagáltatva II általános képletű vegyületet állítunk elő és a (C) szakaszban a kapott II általános képletű vegyületet sav és HÓM általános képletű vegyület (ahol M a megadott jelentésű) elegyével reagáltatjuk, így az I általános képletű vegyületet kapjuk. Az (A) szakaszban a reakcióelegyben a szükséges mennyiségű enamin jelenlétét úgy biztosítjuk, hogy például a benzokinont a kívánt mennyiségű enamint tartalmazó reakcióelegyhez adjuk hozzá, vagy a benzokinont és az enamint a kívánt arányban folyamatosan adagoljuk. Előnyösen az enamint kis feleslegben, például 10%, különösen 1-4% mól-feleslegben alkalmazzuk, bár szükség esetén nagyobb felesleg is használható. A hozzáadás előnyösen keverés közben történik, a reakciót célszerűen 20-60 °C, különösen 40-50 °C között hajtjuk végre, bár alacsonyabb vagy magasabb hőmérséklet is használható, például a reakcióelegy visszafolyási hőmérséklete. Ha a reakciót a visszafolyási hőmérséklet alatt végezzük, a végső szakaszban előnyös lehet, ha az elegyet 100-120 °C-ra melegítjük, a reakció tökéletes lefolyásának biztosítására. Mint említettük, a reakciót Rj R2 CHCHO általános képletű vegyület jelenlétében hajtjuk végre. E vegyületben Rj és R2 előnyösen azonos a használt enamin szubsztituenseinek jelentésével, például Rí és R2 egyaránt metücsoportot jelent, mely esetben az aldehid izobutiraldehidnek felel meg. Az aldehid mennyisége kívánatos 10—100 mól%, az enaminra vonatkoztatva. Az aldehidet különálló reagensként adagolhatjuk, vagy a többi reagens egyikének — például az enaminnak - oldószereként. Az (A) szakaszt szokásosan folyékony közegben hajtjuk végre, például aromás szénhidrogénekben, mint benzolban, toluolban vagy xilolban, alifás szénhidrogénekben, például ciklohexánban vagy petroléterben, halogénezett szénhidrogénekben és alifás ketonokban, például acetonban vagy metil-etil-ketonban. Mégis előnyösen olyan folyékony közeget használunk, melyben a III általános képletű vegyület és a víz csak kevéssé oldódik, illetve elegyedik. Ilyen vegyületek például az aromás szénhidrogének. Az (A) szakaszban használt reagensek ismert anyagok . és ismert módszerekkel állíthatók elő. Különösen előnyösnek találtuk azonban ha a IV általános képletű enamint H-NR10Rn általános képletű vegyület és feles mennyiségű Rj R2 CHCHO általános képletű vegyület reagáltatása útján állítjuk elő oldószer jelenlétében és a kapott reakcióelegyet használjuk a találmány szerinti eljárásban, mivel ilyen módon az R, R2 CHCHO általános képletű vegyület — mint az izobutiraldehid — jelenléte biztosítva van a találmány szerinti eljárás folyamán. Az (A) szakasz reakcióelegye a III általános képletű vegyületet vagy ennek származékát tartalmazza. A III általános képletű vegyület a reakcióelegyből szokásos módszerekkel nyerhető ki, például szűréssel és ezt követő mosással, és a terméket az I általános képletű vegyület előállításánál használható oldószerben újraszuszpendáljuk, de erre lényegében nincs szükség, mivel a reakcióelegy közvetlenül felhasználható a (B) szakaszban. Az eljárás (B) szakaszában a III általános képletű vegyületet a már leírtak szerint kezeljük, hogy a hidroxilcsoportot R7SO20~ általános képletű csoporttá alakítsuk, és a (C) szakaszban a 2-helyzetű csoportot hidrolizáljuk és alkoxilezzük, a már leírt módon sav és alkanol elegy ével kezelve. A fentiek alapján az I általános képletű vegyület előállítása az 1. reakcióvázlatban foglalható össze. Az eljárás egyes szakaszait különböző és különálló műveletek formájában hajthatjuk végre, de — mint említettük — az eljárásban a műveletek egymást követhetik, mivel az egyik szakasz ícakcióterméké közvetlenül használható a következő szakaszban. Ezen felül a reagensek és az oldószerek feleslegét újrafelhasználás céljából kinyerhetjük. így a savakceptor kinyerhető a megfelelő szakasz vizes fázisából a halogén-só lúgos (például nátronlúgos) kezelésével és ezt követő desztillációval, az (A) szakasz reakcióelegyének szerves fázisából frakcionált desztillációval kinyerhető az alkanol és az oldószer, és a vizes fázisokat desztillálhatjuk az alkanol és esetleg a sav kinyerése céljából, majd a maradékot lúggal kezeljük a HNR10 R,, általános képletű amin és a savakceptor felszabadítása céljából — mely utóbbit esetleg a szerves fázisban átvittünk a 3 szakaszba - és ezt a maradékot szakaszosan desztilláljuk az 1. szakaszban használható savakceptor kinyerése céljából. A találmány szerinti eljárást a következő példában mutatjuk be, ahol egy& megjelölés hiányában minden rész és % súlyrészt és súly %-ot jelent. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
