173986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyszilárdságú könnyű építőelemek előállítására

5 173986 6 és belső burkolására egyránt alkalmas építő­elemeket előállítani. Az eddig elvégzett kísérletek bebizonyították, hogy a duzzasztott perlit szilárd­ságcsökkentő jelenléte ellenére a kész termék az említett építőipari követelményeknek eleget tevő szilárdsággal rendelkezik. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a gipsz megszilárdulása során nem a szokásos dihidrát kristály, hanem attól eltérő kristályszerkezet keletkezik. A találmány szerinti eljárás duzzasztott perlit helyett elvileg más, a keverékbe bevihető cellás anyag esetében is alkalmazható, és így a minden­kori adalékanyag természetének és adagolási mennyiségének függvényében a gipszbázisú építő­elemek igen sok változata állítható elő. Kedvező az is, hogy a gyártási technológia nem csupán egyszerű és olcsó, hanem könnyen automa­tizálható is, és így segítségével nagy termelékeny­séggel lehet építőelemeket előállítani. A gyártás kevés energiát igényel és a kész termék gyakorlati­lag minden utólagos szárítás nélkül azonnal beépít­hető. A találmány szerinti eljárással készített építő­elemek jelentőségét növeli, hogy az olcsó és kedvező műszaki paraméterekkel rendelkező duz­zasztott perlit számára új alkalmazási terület nyílik, és olcsó technológiával új termék tömeges gyártására van lehetőség. Kedvező az is, hogy a cellás vázanyag és/vagy a gipsz mennyiségének széles határok közt való változtatása lehetséges, és így egymástól nagymértékben eltérő jellegű és szilárdságú építőelemeket nyerhetünk. A műszaki paraméterek kedvező volta nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a keverési arányok megfelelő megválasztásával és a bevitt vízmennyiség csökkentésével kisebb pórustérfogatú és nedvességérzékenységű elemek állíthatók elő. A találmányt kiviteli példák kapcsán, az álta­lunk elvégzett kísérletek alapján világítjuk meg közelebbről. 1. példa 100 súlyrész gipszhez 2,5 súlyrész duzzasztott perlitet, továbbá 22 súlyrész vizet adtunk. Először a perlithez hozzáadtuk a gipszet, majd később kevertük össze a celláiba bezárt vízzel rendelkező perlitet a gipsz kötőanyaggal. Az összekeverés során szabadítottuk ki a vizet a perlitből. Ezt követően a termék néhány perc alatt megszilárdult, és 1500-1800 kp/m3 testsűrűséget mutatott a különböző időpontokban megismételt azonos felté­telek mellett végrehajtott kísérleteknél. A nyomó­szilárdság megállapítására végzett próbák viszonylag nagy szórást mutattak, de egyetlen esetben sem volt a nyomószilárdság 300 kp/cm2-nél kevesebb. 2. példa Ismét 100 súlyrész gipszet vettük alapul, és ehhez adtuk hozzá adalékanyagként a vízzel telített duzzasztott perlitet. Az utóbbit 150 súlyrésznek választottuk, és ezt a perlitmennyiséget 200 súlyrész vízzel telítettük. A vízzel telített adalék­anyagnak a gipsz kötőanyaggal való összekeverése után a szilárdulás az előbbinél sokkal rövidebb idő alatt — kb. 2 percen belül — megtörtént. A nagymennyiségű perlitrc való tekintettel a próba­darabok testsűrűsége 250 és 300 kp|m3 közötti értékűnek adódott. Az elvégzett töréspróbák az előbbihez viszonyítva lényegesen kisebb szórást mutattak. A legnagyobb nyomószilárdság 25. a legkisebb 15kp/cm2-nek bizonyult. Az utóbbi csekély szilárdságú anyag természetesen teherhordó funkció betöltésére nem alkalmas, viszont kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. 3. példa A cellás anyagnak vízzel való telítése után a megfelelő mennyiségű gipsz kötőanyaggal való össze­keverést elvégeztük, de nem szüntettük meg az adalékanyag celláinak még egy részét sem. Az így homogenizáltan összekevert nyers keveréket néhány napig, más esetben több héten át tároltuk, majd a tárolási idő befejeztével szabadítottuk ki a kötés­hez szükséges vizet a cellákból. Meglepő módon mind az 1. példa, mind pedig a 2. példa szerinti kísérletsorozatot elvégezve ugyanolyan mérési ered­ményeket tapasztaltunk, mint amikor a homogeni­­zálás után a kötést azonnal megindítottuk. A találmány szerinti eljárással készült termék jól használható épületek hőszigetelésére és belső bur­kolására. Lehetőség van arra is. hogy meglevő épületek felújításakor a már használhatatlan és kicserélésre szoruló hőszigetelő réteget és burkola­tokat a találmány szerinti nagyszilárdságú, de könnyű építőelemekkel helyettesítsük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nagyszilárdságú, könnyű építőelemek előállítására, amely építőelem kötőanyag, célszerűen gipsz, adalékanyag, valamint a kötést megindító folyadék, általában víz keverékéből oly módon készül, hogy a vízzel összekevert száraz anyagot formázó térbe töltjük, majd a kötéshez szükség­telen ún. szabad vizet legalább részben a formázó térből eltávolítjuk, azzal jellemezve, hogy adalék­anyagként a gipsz mennyiségére vonatkoztatva legalább 1%-nyi és legföljebb 200'/ -nyi cellás szerkezetű és előnyösen nagy nedvszívó képességű vázanyagot, célszerűen duzzasztott perlitet haszná­lunk. a vázanyag celláit vízzel telítjük, majd a telítés után gipsszel összekeverjük, ezáltal a bennük levő vizet kiszabadítjuk, és azt a gipsszel érintke­zésbe hozva a kötést megindítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vázanyag celláinak vízzel való telítéséhez a gipsz mennyiségére vonat­koztatva legalább 15'/-nyi és legföljebb 300'/-nyi vizet használunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vázanyag celláiból a gipsz mennyiségére vonatkoztatva legalább 15%-nyi vízmennyiség kiszabadulásának megfelelő részt szüntetünk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom