173957. lajstromszámú szabadalom • Lúdkeltetési eljárás
3 173957 4 fok érhető el a berakott tojásokra vonatkoztatva. Az eljárás előnye az eddigi, csak részben gépesített eljárásokkal szemben az élőmunka ráfordítás csökkentése. A találmány lényege az a felismerés, hogy megállapítottuk az egyes paraméterek biológiailag még elviselhető változtathatóságának tartományát, a változtatásokra pontos feltételeket írtunk elő a megengedhető tűrésekkel, és a változtatások egész számú többszörözése lehetővé teszi a teljes automatizálást. A keltetési eljárást 30 ± 1 napos ciklusra fel kejlett bontani, és ezeken belül kellett meghatározni az egyes paraméterek változtatás-tartományát és változtatásának időbeni lefutását. Azt találtuk, hogy a lúdkeltetésnél a keltetőtérben uralkodó hőmérséklet változtatásának biológiailag elviselhető mértéke legfeljebb 0,3 ± 0,Q5°C, a tér relatív nedvességtartalma változtatásánál legfeljebb 7% nedvességtartalommal módosítható, és a tojásokat oly módon hűtjük, a keltető tértől legalább 12°C-kal hidegebb teremlevegő átáramoltatásával, és úgy permetezzük azonos hőmérsékletű és azonos mennyiségű permet beavatásával, hogy az eljárás tartama alatt végzett hűtések, illetőleg permetezések az első alkalommal végzett hűtést illetőleg a permetezés mértékének időben egész számú többszörösét tegyék ki. Azt találtuk továbbá, hogy a lúdkeltetési eljárásban a hűtést és permetezést az élet kialakulásának előrehaladásával szakaszosan, de állandóan növelni kell. A találmány már eddig leírt ismertetéséből adódik, hogy ha a változtatások tartománya meghatározott időbeni lefutása adott, és a változtatások mértéke az időtartam többszörösével oldható meg, a teljes lúdkeltetési eljárás automatizálható és kiküszöbölhető minden kézi beavatkozás. A találmány szerinti eljárást a példával világítjuk meg közelebbről. Példa: Lúdtojásokat helyeztünk automatikus keltetőgépbe. A terem hőmérséklete a keltetőtér hőmérsékletétől legfeljebb ± 5°C-kal volt eltérő. A keltetőtér kívánt hőmérsékletét a teremlevegő bőséges átáramoltatásával változtattuk úgy, hogy az 1-9. napon 37,8°C-ot, a 10-15. napokon 37,7°C-ot, a 16—21. napokon 37,5°C-ot, a 22-23. napokon 37,2°C-ot, a 24-25. napokon 37°C-ot, a 26. napon 37,2°C-ot, a 27. napon 37,5°C-ot és a még hátralevő napokon 37,8°C hőmérsékletet tartottunk. A relatív nedvességtartalom az 1. napon 71, a 2. napon 66, a 3. napon 61, a 4. napon 56, az 5. naptól a 21. napig 51, a 22—25. napokon 48, a 26. napon 51, a 27. napon 56, a 28. napon 61, a 29. napon 71, a 30. napon 71—73%. Hűteni az első három napon nem kell, a 4. napon úgy hű tünk egyszer, hogy a tojás felülete 29°C legyen. Az 5-10. napig azonos időtartamú hűtést végzünk. A 11-18. napokon a 4. napon végzett hűtést 12 óránként kell végezni, majd a 19-23. napokon időben azonos hosszúságú hűtést 8 óránként végzünk, ami a 4. napi hűtés négyszeres időtartamának felel meg. A 24. naptól a bújtatóba rakásig napi három alkalommal kell olyan hosszú hűtést végezni, ami a 4. napi hűtés ötszörös időtartamának felel meg. Minden hűtés után kell permetezést is végeznünk 0,25-0,05 cm3/sec vízmennyiséggel tojásonként. Az első permetezést úgy kell végeznünk, hogy a tojásokon a permet lerakódása ne tudjon cseppekké kondenzálódni. A permetezés mértéke úgy növekszik, hogy a 11-16. napok között a 4. napi permetezés kétszerese, a 19—23. napi permetezés pedig négyszeres és végül a 24. naptól kezdődően a hatszoros mértékű legyen. A keltetőgépben a berakott tojásokat kétóránként alternatív módon 90°-kal kell elfordítani az egész keltetés alatt, ami önmagában ismert módszer. A 29. naptól kétóránként kell permetezni a 24. napnak megfelelő mértékben. A találmány szerint a keltetés 4—10. napjain naponta egyszer, a 11-18. napokon naponta kétszer kell forgatni alternatív módon, hossztengelyük körül 180°-kai. A találmány előnye, hogy a keltetőtér levegőjében a COj-tartalom a káros 0,2%-ot nem haladja meg. A találmány szerinti eljárással az ismert keltetőgépek munkaerő szükséglete 25%-ra volt csökkenthető, a kelési arány javulása pedig 10%-os. Szabadalmi igénypontok: 1. Lúdkeltetési eljárás, amelynél a keltetőtérben uralkodó állapotjellemzőket a keltetési folyamat előrehaladásának ütemében szakaszosan változtatjuk, amikor is a keltetőtér hőmérsékletét 37-38°C-os tartományon belül, a relatív nedvességet pedig 50—75%-os tartományon belül változtatjuk, és a keltetőteret körülvevő terem (zárt helyiség) levegőjének hőmérsékletét 18-25°C között tartjuk, azzal jellemezve, hogy a teremlevegővel úgy hűtjük, illetve a hőfejlesztő eszközökkel úgy fűtjük a keltetőteret, hogy ott a napi hőmérsékletváltozás ne haladja meg a 0,3 ± 0,05°C-ot, a relatív nedvességtartalom változása pedig ne haladja meg a ± 7%-ot, és a keltetés 2. napján végrehajtott első állapotváltoztatás mértékét (A|t)-el, illetve (At n)-el jelölve a többi napokon a mindenkori állapotváltozás k(Ait) és p(Ai n), ahol k és p egész számok, és 0,3 °C , 7% és a tojásokat hossztengelyük körül kétóránként alternatív módon 90°-kai elforgatjuk, és a keltetés 4. napjától a 10. napjáig naponta egyszer, a 11-18. napokon naponta kétszer hossztengelyük körül alternatív módon 180°-kal elforgatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a keltetőtér hőmérsékletét az első naptői 37,8°C, a 10. ± 1 naptól 37,7°C, a 16. ± 1 naptól 37.5°C, a 22. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
