173935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melasz alapanyagot felhasználó fermentációs üzemek és/vagy mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat hidrolízis útján feldolgozó üzemek szennyvizeinek tisztítására
MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173935 Bejelentés napja: 1976. III. 18. (TA-1391) Közzététel napja: 1979. II. 28. Nemzetközi osztályozás: C 02 B 1/00 LUftCi (V'"' fi 1 : -><-> ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. I. 31. * ‘ " ! i ■ r r .. Ä. -'*■*'* Nagypataki Imre oki. vegyészmérnök 24%,.Székesfehérvár, Horváth György oki. vegyész 23%,Kecskemét, Dr. Gilde Ferencné oki. vegyész 16%, Dr. Balázs János oki. vegyész 16%, Dr. Várkonyi Bernât oki. vegyész 16%,Szeged, Tasi László oki. vegyész 5%, Miskolc Eljárás melasz alapanyagot felhasználó fermentációs üzemek és/vagy mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat hidrolízis útján feldolgozó üzemek szennyvizeinek tisztítására 1 A találmány melasz alapanyagot felhasználó fermentációs üzemek és/vagy mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat hidrolízis útján feldolgozó üzemek szennyvizeinek tisztítására, feldolgozására vonatkozó eljárás. 5 Az élelmiszeripari szennyvizek az ország összes ipari szennyvizének mintegy 10-12%-át teszik ki, s napi mennyiségük megközelíti a kettőszázezer köbmétert. jo Ezen a mennyiségen belül azonban meg kell különböztetni a szesz- és keményítőipar (I. típus), továbbá a cukor-, konzerv-, hús-, baromfifeldolgozó- stb. ipar (II. típus) szennyvizeit. 15 Ezt a megkülönböztetést indokolja, nogy míg a II. típusba sorolható szennyvizek KOI érteke 1700—2500 mg/liter között van, a BOI5 értéke pedig 1000 mg/liter alatti, s így a kettő hányadosa 20 1,7 felett van, addig az I. típusú szeszipari szennyvizek esetében az átlagos KOI értéke 4600... 12000 mgfliter, a BOIs értéke 2700. . . 8400 mg/liter közötti, s így a kettő hányadosa jóval 1,7 alatt van. 25 Azt jelenti ez tehát, hogy míg a II. típusú szennyvizek az ismert mechanikai és biológiai szennyvízkezelési módszerekkel 80-90%-os hatásfokkal tisztíthatok, addig a szeszipari szennyvizek 30 2 tisztítása lényegesen nehezebb és komplikáltabb feladat annál is inkább, mert viszonylag magas (60—100 g/liter) a szárazanyag tartalmuk, s ráadásul vízben általában jól oldódó anyagokat tartalmaznak. A szeszipari szennyvizek legnagyobb részét az ún. szeszmoslék (melaszmoslék) alkotja. A melasz szeszes erjesztése során az alkohol desztillálása után visszamaradó melaszmoslék kezelésének egyik módszere, hogy azt jelentősen felhígítva bocsátják közvetlenül az élővízbe. Oly mértékben hígítva, hogy a sótartalma és a szerves anyag tartalma nem haladja meg az engedélyezett koncentráció értékét. Könnyen belátható, hogy ez csak látszatmegoldás, hiszen az élővízbe bekerülő szervetlen sók és szerves anyagok összes mennyisége a hígítás következtében egyáltalán nem változik, nem csökken. Ez a szennyezés pedig igen jelentős, országosan mintegy évi 20-28 ezer tonna szárazanyagnak felel meg. Egy másik alkalmazott eljárás szerint a szeszmoslékot egy több tóból álló szikkasztó rendszer egyik tavába vezetik be, majd ennek megtelése után egy második és harmadik tóba. A víz a tó vízfelületéről elpárolog, miközben az oldott szervetlen sók a besűrüsödés következtében kiválnak, míg a szerves anyagok bizonyos részei a hosszú tartózkodási idő során részben lebomlanak. Ez a módszer nagyobb mennyiségű moslék keletkezésénél egyáltalán nem, vagy csak nagyon 173935
