173919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniumkarbanátot tartalmazó oldatok feldolgozására megnövelt hőmérsékleten

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173919 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1972. II. 10. (SA-2312) C 07 C 126/00 Hollandia Uniós elsőbbsége: 1971. II. 13. (7101951) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. II. 28. Megjelent: 1980. I. 31. Feltalálók: Szabadalmas: deJonge Roelf vegyész, Leerschool Jozef Felix Marie vegyész, Stamicarbon N.V. cég, Heerlen, Hollandia Pols Petrus Adrianus Wilhelmus Cornelius fémkohász, Beek(L), Hollandia Berendezés ammóniumkarbamátot tartalmazó oldatok feldolgozására megnövelt hőmérsékleten 1 A találmány ammóniumkarbamátot tartalmazó oldatok megnövelt hőmérsékleten történő feldol­gozására szolgáló berendezésre vonatkozik. Ilyen oldatok például karbamidnak ammóniából és széndioxidból történő előállításánál, így melamin- 5 nak karbamidból való készítésénél képződnek, mely eljárásnál a reakcióelegyből kicsapódó melamin el­választása után visszamaradó gáz feldolgozása ned­ves úton történik. A karbamidszintézis korszerű eljárásainál ammó- 10 niát és széndioxidot 100-300 atmoszféra nyomá­son és 160—250 °C-os hőmérsékleten autoidávba visznek, ahol először az ammóniumkarbamát közbenső termék képződik és utána ebből a ter­mékből víz lehasadása útján karbamid keletkezik. 15 Az ammóniumkarbamát karbamiddá való átala­kulása nem megy végbe teljesen, így az autoklávot elhagyó oldat karbamid és víz mellett még bizo­nyos mennyiségű ammóniumkarbamátot, valamint feleslegben adagolt ammóniát tartalmaz. Ebből a 20 szintézis-oldatból a karbamidot el kell különíteni, amely általában úgy történik, hogy az ammónium­karbamátot többlépcsős expanzió útján hő segítsé­gével elbontják, majd az eközben felszabaduló ammóniát és széndioxidot, valamint a még jelen- 25 levő ammóniát elválasztják és végül a megmaradó karbamid-oldatot bepárolják vagy kristályosítják. A gázfázisban elkülönülő reakciókomponensek egyen­­értéksúlynyi mennyiségű vízgőzzel elkülönítve fel­­dolgozhatók, többnyire azonban ezeket az alko- 30 2 tókat kondenzálják és ammóniumkarbamát-oldat­­ként visszavezetik az autoklávba. Egy másik, gyak­ran alkalmazott lehetőség szerint a szintézis-oldatot nagy nyomáson, például a szintézisnyomásnak meg­felelő nyomáson, valamely hajtógáz, így a szinté­zishez szükséges friss széndioxid, ammónia vagy valamely közömbös gáz egyidejű adagolása mellett hevítik, ezáltal az ammóniumkarbamát bomlása is végbemegy és a bomlástermékeknek az oldatból való kihajtása is megtörténik. Ezt követően vala­mely csökkentett nyomású lépcsőben megtörténik a maradék ammóniumkarbamát elbontása és a bomlástermékek elkülönítése. A kiűzött gázelegyet ugyancsak nagy nyomáson kondenzálják és az eközben kapott ammóniumkarbamát-oldatot a csökkentett nyomású lépcső során keletkezett gáz­elegy kondenzációja útján kapott híg aminónium­­karbamát-oldattal együtt visszavezetik az auto­klávba. Melamin előállítására gyakran alkalmazott eljárás az, amelynél karbamidot ammónia-légkörben piro­­lízis útján katalizátor segítségével olyan gázeleggyé alakítanak, amely a melaminon kívül ammóniát, széndioxidot és melléktermékeket tartalmaz. Ebből a gázelegyből például folyékony közeggel történő hűtés útján a melamint kiválasztják, míg a maradék gázból vízben vagy vizes oldatban való elnyeletés útján a széndioxidot és az ammónia egy részét eltávolítják. Az ammónia visszamaradó részét a reaktorba ismét visszavezetik, a képződött ammó-173919

Next

/
Oldalképek
Tartalom