173904. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékfázisú műgyanták és katalizátorok folyamatos keverésére

3 173904 4 A találmány azon felismerésen alapszik, hogy két anyag keverése közismert módon érintkezési felületeiknek megnövekedését jelenti és ilyen meg­növelt felületű érintkeztetést két anyag között folyamatos módon létre tudunk hozni úgy, hogy az egyik keverendő komponens szabadon kiömlő áramába egy vagy több ponton az előző kompo­nens áramlási irányával megegyező irányában bele­injektáljuk a keverendő másik komponenst, azaz a találmány szerint a katalizátort. További felismerés az, hogy az ily módon egy folyamatos gyantaáramba beinjektált katalizátort a gyanta körülveszi és az a környezetbe nem kerül. Felismertük továbbá azt, hogy ha a katalizátor­nak a gyantaáramba való beinjektálását a gyanta­áram irányába párhuzamosan, a gyantaáramban elhelyezett kis átmérőjű és vékony falvastagságú csövön keresztül végezzük, akkor a cső végén a katalizátor kilépésnek helyén kialakuló áramlás­viszonyok megakadályozzák azt, hogy a gyanta térhálósodjon és rákössön akár a katalizátor csőre, akár a gyanta áramlását biztosító csőre. A találmányhoz kapcsolódik az a felismerés, hogy a felhasznált műgyanták legnagyobb volume­nénél, pl. poliészter gyantáknál a térhálósodás gyökös reakció szerint megy végbe, ahol elégséges, ha a katalizátor szabad gyöke az óriásmolekula egyik végével érintkezik, sőt elméletileg egyetlen egy szabad gyök is képes több óriásmolekula térhálósítására, ezért nem szükséges keverési műve­letet olyan intenzitással elvégezni, hogy a kompo­nensek molekulárisán egymásban el legyenek osz­latva. Végül a találmány kialakításához szolgáló felis­merés az, hogy a folyamatosan kiadagolt gyanta és katalizátor valamilyen technológiai célra kell pl. üvegerősítő anyagok impregnálására, injektálására, szórópisztolyoknál szórásra, tehát az adagolás után a gyanta és a katalizátor még bizonyos áramlási folyamatokban kell, hogy résztvegyen. Ez felesle­gessé teszi, hogy a kialakított érintkező felületek és rétegvastagságok molekuláris méretűek legyenek, mert a technológiailag mindenképpen szükséges áramlás és az azzal kapcsolatos helyi turbulenciák úgyis a keverési folyamat kívánt mértékű lejátszó­dását eredményezik. A találmány berendezés műgyanták és katalizá­toraik keverésére, melynek egy vagy több, katali­zátor folyamatos adagolására szolgáló, előnyösen körkeresztmetszetű 1, la, lb, le nyílása, ezt, ill. ezeket a nyílásokat körülvevő, gyantakiáramlást biztosító 2, 2a nyílása, az adott nyílásokat katali­zátorral és gyantával ellátó csővezetékei és a katalizátort, ill. gyantát megfelelő arányban szállító adagoló egysége van, ill. vannak. A találmány szerinti berendezés alkalmazható poliészter, epoxi, szilikon, poliuretán, fenol stb. gyanták esetén, de előnyösen azokban az esetek­ben, ahol térhálósodás a katalizátor hatására gyökös reakcióval történik. Ilyen térhálósodéi folyamat megy végbe a poliészter gyantáknál, melynek egyébként a világon felhasznált műgyanta­­-termékek jelentős részét teszik ki. A találmányt a mellékelt ábrák segítségével ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés kis mennyiségű adagolására szolgáló elvi kiviteli alak­jának metszete. A 2. ábra a találmány szerinti berendezés tetszőleges mennyiségek adagolására szolgáló elvi kiviteli alakjának metszete. A 3. ábra a 2. ábra szerinti kiviteli alak előlnézete. A találmány szerinti berendezés úgy működik, hogy az 1. ábra szerinti az 1 katalizátor adagoló cső koncentrikusan helyezkedik el a gyanta adago­lását szolgáló nagyobb átmérőjű 2 csővezetékben. Az 1 katalizátor adagoló cső vége a 2 gyanta adagoló cső végével közel egy síkban van. Az 1 cső össze van kötve (a K nyű által jelképesen megadva) egy folyamatos gyanta-katalizátor adagoló berendezés katalizátor adagolójával, a gyantacső (az R nyü értelmében) össze van kötve ugyanezen berendezés gyantaadagolójával. A kiáramló katalizátor-sugár átmérője dK, a kiáramló katalizátort körbevevő gyantasugár átmérője dR. A katalizátor tehát a dK átmérőjű végtelen hosszú henger felületen érintkezik a gyantával. Ez a kontcentrikusan áramló gyanta­­-katalizátor sugár bármilyen további technológiai felhasználásra kerülhet, keverést nem igényel, mert az így kialakuló érintkezési felület és a techno­lógiai folyamatban mindenképpen létrejövő további áramlás már megfelelő mértékben érintkezteti a katalizátort a gyantával. Pl. üvegszálas műanyag kézi feldolgozásánál az ily módon előállított kon­centrikus gyanta-katalizátor sugarat ráfolyatjuk akár közvetlenül az üvegszövetre, akár az impregnálást végző ecsetre, görgőre és ez a minimális mozgás kísérleteink szerint már elégséges ahhoz, hogy a térhálósodás a kívánt idő alatt és egyenletesen létrejöjjön. Egy másik lehetőség ennek a rendszernek szórópisztolyba való építése, ahol szintén koncent­rikusan áramoltatjuk ki a katalizátort és az őt körülvevő gyantát, a kilépésnél külön levegő sugár segítségével porlasztjuk és fújjuk a kívánt irányba. Ez a művelet is már megfelelő keveredést biztosít a találmány szerint áramoltatott gyantának és katalizátornak. A berendezés egy másik alkalmazási területe az injektálás, melynél zárt szerszámba kell bejuttatni a gyantát és a katalizátort. Ebben az esetben a szerszám nyílásához hozzá szorítjuk a találmány szerinti keverő berendezést és a szerszámba közvet­lenül injektáljuk a gyantát és vele koncentrikusan a katalizátort. A szerszámban végbemenő további áramlások biztosítják a tökéletes keveredést. Nagyobb anyagmennyiségek esetén természetesen nem elegendő egy katalizátor nyílás és az azt körbevevő gyantanyílás, mert a kiadagolt mennyi­ségekhez képest kicsi lesz az érintkező felület. Itt vagy úgy járunk el, hogy az előzőekben ismertetett berendezést sokszorozzuk, vagy előnyösen a 2. ábra szerinti kivitelt alkalmazzuk. Ennél több, tet­szőleges la—ln számú katalizátor beadagoló csö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom