173900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gerjesztett potenciál és polarizációs szuszceptibilitás automatikus mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173900 Bejelentés napja: 1977. II. 7. (MA-2855) Nemzetközi osztályozás: G 01 V 3/00 Közzététel napja: 1979. II. 28. / ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. I. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dankházi Gyula oki. fizikus, Jánosi Lajos oki. gépészmérnök, Budapest Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet, Budapest, Eljárás és berendezés gerjesztett potenciál és polanzaciós szuszceptibilitás 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés gerjesztett potenciál és polarizációs szuszceptibilitás automatikus mérésére, mellyel a talajban elhelyezkedő hasznos ásványanyagok kimutathatók, mélységbeli elhelyezkedésük, rétegvastagságuk és minőségi változásuk meghatározható, és hasznos adatok nyerhetők a szénhidrogén-kutató és -termelő fúrásokban a kőolaj- és földgáztároló rétegek minőségi jellemzőinek meghatározásához is, mivel a gerjesztő és mérőelektródák polarizációjából adódó és a kőzetek gerjesztett potenciálját eltorzító elektródaeffektust folyamatosan kiküszöböli, a mérőkörben a mérőerősítő erősítését a kőzetellenállástól függően automatikusan változtatja, a mérőkörben szükséges nagy erősítésből eredő zaj és drift által okozott mérési hibákat csökkenti, illetve megszünteti, a lecsengési idő, valamint a gerjesztési idő alatt mért potenciálok hányadosaiból adódó r?p értékét folyamatosan méri és jelzi, és az íjp értékéből a kőzetre jellemző polarizációs szuszceptibilitást folyamatosan számolja. Amint a szakirodalomból ismeretes, a gerjesztett potenciál mérések lényege, hogy a kőzeteket elektromos árammal gerjesztik és az áram hatására a kőzet polarizálódik, hasonlóan a kondenzátor dielektrikumához, a gerjesztő áram kikapcsolása után pedig a polarizált kőzet folyamatosan elveszti a polarizációból eredő töltését. A polarizációs áram által keltett potenciált gerjesztett potenciálnak nevezik, és GP-vel jelölik. A GP-t az 50-es évek automatikus mérésére 2 végéig egyszerűen úgy mérték, hogy a gerjesztő áram kikapcsolása után pontosan meghatározott időben a lecsengő jelalakból mintát vettek, és az így kapott jelek átlagát a mélység függvényében 5 folyamatosan regisztrálták. A mérés alapvető hátránya volt, hogy nem vette figyelembe a környezet fajlagos ellenállását, amelynek döntő hatása van a lecsengési görbe alakjára. Ezért a GP értékek alig különböztek az ellenállás értékétől. Ennek a hibá- 10 nak a kiküszöbölésére később olyan berendezéseket állítottak elő, amelyek úgy vették figyelembe az ellenállás hatását, hogy a gerjesztő áramot az ellenállás változásának függvényében félautomatikusan változtatták. Ezeket a típusokat tökéletesítette ké- 15 sőbb a Mount Sopris Instrument Company (USA). Berendezésük első példánya 1975-ben került piacra. Ezeknek a műszereknek is több jelentős hátrányuk van. A legjelentősebb hátrányuk, hogy nem veszik figyelembe az elektróda effektusból adódó hibákat, 20 amelyek a méréseredményeket a gyengén gerjeszthető képződményekben 100%-kal is eltorzíthatják. Az ismert mérési eljrások és berendezések hibáinak • kiküszöböléséhez az alábbi felismerések és megfontolások vezettek: A GP-re jellemző 17 értéke a 25 következőképpen fejezhető ki: h=UM/Ug ahol UM= a lecsengési tartományokban mért poten- 30 ciál, és 173900
