173896. lajstromszámú szabadalom • Lengő gyűrűs, folyadékkal töltött csillapító torziós rezgések csökkentéeérs, főleg belsőégésű motorokhoz
3 173896 4 hosszú élettartam alatti azonos hatásfokú csillapítótényezőjét egyszerűbb és olcsóbb előállítási feltételek mellett. A lengőgyűrűs viszkózus lengéscsillapítók esetében elismert és elfogadott az a tény, hogy a lengőgyűrű - a szeizmikus tömegha a szokásos hézag-határokon belüli kiképzésű hajlamos, hogy egy a házhoz viszonyított szimmetrikus, szabadon lebegő (önbeálló) helyzetet vegyen fel és tartson meg a belsőégésű motor üzemi állapota esetén. E szabadmozgásra való képesség biztosítja, hogy a házban elhelyezkedő lengőgyűrű ellenhatást fejtsen ki a radiális és axiális elmozdulásokkal, valamint a billenő-lengőmozgásokkal szemben és igyekszik megtartani - visszaállítani - lebegő- önbeálló helyzetét. A lengőgyűrűnek - mint szeizmikus tömegnek - szabadmozgásra való képességét kerületi és oldalirányú rések biztosítják, és e képesség fokozására szolgál a találmány, a megfelelően ellenkező irányban kiszélesedő rések biztosításával. A rések tehát rendelkeznek egy keskenyebb résszel, melynek két oldalán szélességük állandóan nő addig, amíg a két szomszédos réssel alkotott metszésponthoz nem érnek. A táguló rések a már egész kis üzemi fordulatnál is stabilizáló hatást biztosítanak előállítják a lengőgyűríí lebegő- önbeálló helyzetét és kizárják a ház, valamint a lengőgyűrű súrlódó érintkezését. A találmány részleteit, példaképpen kialakított kivitelt a következőkben ismertetjük, hivatkozással a mellékelt rajzokra, ahol az 1. ábra a találmány szerinti lengőgyűrűs csillapító metszeti képe, 2. ábra a találmány jelentősen felnagyított részletének metszetrajza, 3. ábra az 1. ábra oldalirányú függőleges nézete felnagyítva, 4. ábra a 3. ábra A -A vonalán vett metszet nagyított részlete. A találmány szerinti szerkezet példaképpeni kiviteli alakját az 1 .ábra metszetben mutatja, hol a 10 és a 22 metszetben ábrázolt gyűrű alakú ház a 12 lengőgyürű, illetve a szeizmikus tömeget jelöli. Az 1. ábra szerinti 10 házat a lengéscsillapító gyűrű alakú 24 gerinc- vagy övrésze tartja melyben körmentén elosztott 26 furatok vannak. A 26 túrátok arra szolgálnak, hogy a lengéscsillapítót felerősíthessük ahhoz a forgó gépegységhez, melynek torziós rezgéseit csillapítani akarjuk, mint belsőégésű motor esetében a forgattyús tengelyhez. A 2. ábrán kiemelve látható a 10 ház a 12 lengőgyűrű a 14 külső kerületi rés, a 16 belső kerületi rés, valamint a 18, 20 oldalirányú rések, melyek körülfogják a viszkózus folyadékban lebegő 1 2 lengőgyűrűt. A 2. ábra mutatja, hogy a 10 ház bal oldalát 22 zárólap zárja le, mely ismert módon peremezéssel van rögzítve a perem alá helyezett 23 tömítőanyag behelyezése után, akkor amikor a házat már viszkózus folyadékkal, pl. szilikon olajjal feltöltötték. Az ábrán látható, hogy a belső kerületi 16 rések legkisebb mérete „a” nagyobb mint a külső kerületi 14 rés legkisebb mérete „b” vagyis a > b Ennélfogva a 12 lengőgyűrű radiális elmozdulása esetén érintheti a 10 házat a külső kerület mentén - melyen álló helyzetben is támaszkodik — de itt a felületi nyomás a legkisebb és súrlódás tekintetében a kenés a legkedvezőbb. A találmány által meghatározott 14, 16, 18, 20 rések mindegyike ellentétes irányban kiszélesedő szelvényekkel rendelkezik. Nevezetesen, a külső kerületi 14 rés áll egy 14a középső szelvényből és két oldalsó kifelé lejtő 14b és 14c szelvényből, melyek a 18, illetve 20 oldalsó rések felé fokozatosan kiszélesednek. A 18 és 20 oldalsó rések kiszélesedő szelvényeit a 18a, 18b, 18c és 20a, 20b, 20c hivatkozási számok jelölik. Az ábra szerint a lényegében négyszögletes keresztmetszetű 12 lengőgyűrűt az jellemzi, hogy mind a négy sarka letört (lekerekített) úgy, hogy a lengőgyűrű metszete nyolc kúpos felületet mutat. A hézagok arányai korábban sem voltak közömbösek és elemzésük azt mutatja, hogy a szokásos hézag esetén a 14, 16, 18 és 20 rések legnagyobb mérete lehetőleg nem nagyobb a legkisebb méretűek kétszeresénél. Az előbbiek szerint tehát a külső kerületi 14 rés a legnagyobb, ,,a” és legkisebb, „b” mérete közötti különbség ,,c” nem nagyobb az utóbbi, vagyis a legkisebb „b” méretnél, ami azt jelenti, hogy c ^ b Hasonló módon a belső 16 rés a legnagyobb „b” és legkisebb, „a” mérete közötti különbség „d” nem nagyobb az utóbbi, vagyis a legkisebb „a” méreténél, tehát d < a Ugyanez vonatkozik az oldalsó 18 és 20 résekre is. Ahol a legnagyobb és legkisebb méret közötti különbség ,,e”. e < f ahol „f” az oldalsó 18 és 20 rések legkisebb méretét jelöli. A találmány felismerése az az előny továbbá, hogy ha a külső kerületi 14 rés legkisebb mérete „b” valamivel nagyobb mint az oldalsó 18 és 20 rések legkisebb „f” mérete. Az arány lehetőleg nagyobb mint 1 : 1, és ez b/f > 1 :1 Bár a kerületi 14 és 16 rések középső 14a, illetve 16a szelvényének hossza „g” és az oldalsó 18 és 20 rések középső 18a, illetve 20a szelvényének hossza „h” nem különösebben meghatározó jellegű, az illető rések teljes hosszának durván 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
