173879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrazolil-, illetve tatrazolilalkil-imidazol- és benzimidazol-származékok és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
11 173879 12 Az urikozurikus és hipourikémiás hatás állatkísérleti úton „oxonát-patkányokon” mutatható ki [Pharm. Res. Comm., 5, 125. (1973), Israel J. Med. Sei., 9, 5. (1973), és J. Musil és J. Sandow „Amino Acids and Uric Acid Transport” (Editor: 5 S. Silbernagl és tsa.), Georg Thieme Verlag, Stuttgart (1976) 227—236. oldalak]. Ennél a kísérleti elrendezésnél a paktánymáj urikáz-aktivitását kálium-oxonát (a 2,4-dihidroxi-l ,3,5-triazin-ó-karbonsav kálium-sója) adagolásával bénítjuk, és ezáltal 10 egy köszvényszerű purinanyagcsere-zavart váltunk ki. Ennek az állatkísérletnek az alkalmazása két különböző variáns formájában történik. 1. Diurézis-kísérlet 15 Az állatokat 18 órával a kísérlet megkezdése előtt egymástól elkülönítve anyagcsere-ketrecekben helyeztük el. Egyidejűleg 0,5%-os kálium-oxonát- 20 -oldatot adtunk nekik inni ad libitum. Az 1. kísérleti napon először az összegyűjtött vizeletpróbát vettük le (üres érték), ezután következett a vizsgálandó anyag beadása 0,5%-os kálium-oxonát-oldatban nyelőcsőszondán keresztül a gyomorba. 25 Azonos módon jártunk el a 2. kísérleti napon is. A 24-órás vizelet levétele után (1. próba a készítmény adása után) nyelőcsőszondán keresztül másodszor is beadtuk a vizsgálandó anyagot. A 3. kísérleti napon, közvetlenül az előző 24 óra 30 alatti vizelet-próbák (2. próba a készítmény adása után) begyűjtése után az állatokat megöltük és kivéreztettük. Mind a nyert szérum-, mind a vizelet - -próbákban az anyagcsere-paraméterek nagy száma mellett enzimatikusan az urikáz-módszer (Úri- 35 caquant, Boehringer Mannheim) segítségével meghatároztuk a húgysav-koncentrációt. 2. Kombinált anyagcsere-kísérlet 40 Ez a kísérlet az 1. alatt leírttól egyedül az urikáz-bénító beadási módjában különbözik. Az állatok a kísérlet egész tartama alatt vizet ittak, és a kálium-oxonátot egy speciális takarmány-keverékben kapták, amely normál patkány-standard-tápból 45 állt, melyhez 5% fruktózt, 3% húgysavat, 2% kálium-oxonátot és 0,1% édesítőszert kevertünk. A vizsgálandó készítmények alkalmazása és az 1., 2. és 3. kísérleti napon nyert vizelet-próbák, valamint a 3. kísérleti napon kapott szérum-próbák analízise az 1. alatti diurézis-kísérletben leírt módon történt. A két kísérletben kapott eredményeket a II. táblázatban foglaltuk össze. Ebből látható, hogy a találmány szerinti vegyületek a vizeletben jelentősen megemelik a húgysav-kiválasztást, és erőteljesen csökkentik a szérumban a húgysav-koncentrációt, amiben az összehasonlításra használt Allopurinolt (lH-pirazolo[3,4-d]pirimidin-4-ol) világosan túlszárnyalni látszanak. A szérum-húgysav-értékek összehasonlításánál a feltüntetett vegyületekre 25 mg/kg-os per os dózisokkal legalább 2—4-szer jobb hatás adódott, mint az összehasonlítás céljára szolgáló készítmény 50 mg/kg-os perorális beadása után. A találmány szerinti vegyületek további előnye rendkívül alacsony toxieitásukban van. így patkányokon, nyelőcsőszonda segítségével orális alkalmazás esetén a 7 napon belüli mortalitás alapján meghatározott akut toxieitás (LE^0) például az 1. és a 24. példa szerint előállított vegyületek esetén 3150, illetve 4000 mg/kg fölött van. A találmány szerinti vegyületek előállítását a továbbiakban kiviteli példákkal szemléltetjük. A következőkben leírt vegyületek szerkezetét elemanalízissel, IR- és proton-mágneses rezonancia-spektrumokkal (’ H-NMR) bizonyítottuk. 1. példa l-Metil-2-(5-tetrazolil-metil)-imidazol (IV képlet) 100 g (0,83 mól) l-metil-2-ciánmetil-imidazol, 80,5 g (1,24 mól) nátrium-azid és 66,2 g (1,24 mól) ammónium-klorid 900 ml vízmentes dimetilformamiddal készített keverékét keverés közben 17 órán át 120—130 °C hőmérsékleten melegítjük. Ezután a reakcióelegyet hagyjuk lehűlni, a kivált sókat kiszűrjük, majd csökkentett nyomáson ledesztilláljuk az oldószert. A maradékot metanolból, forráshőmérsékleten némi éter hozzáadásával átkristályosítjuk. Kitermelés: 114 g (az elméleti 84%-a), olvadáspont: 191-192°C. Elemanalízis a C6H8N6 képlet alapján: Számított: C =43,90%, H=4,91%, N =51,19%, Talált: C =43,70%, H =4,81%, N =51,02%. Az 1. példával analóg módon állítottuk elő a III. táblázatban megadott vegyületeket, amikor is előnyösnek mutatkozott, hogy a vízoldhatatlan végtermékeket az átkristályosítás előtt vizes mosással megszabadítsuk a sóktól. III. táblázat A példa száma A termék neve A kiindulási anyag Olvadáspont °C 2. 1 -Etil-2-(tetrazol-5 -il-metil)-imidazol 1 -Etil-2-cianometil-imidazol 158-159 3. 1 -Izopropil-2-(tetrazol-5-1 -Izopropil-2-cianometil-6-il-metil)-imidazol-imidazol 240-241
