173877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izoindol-származékok előállítására
15 173877 16 bomlás közben olvadó kristályok alakjában 5-klór-3-fenil-izoindol-l-karbonsav-etilésztert kapunk. Az olvadáspont acetonitriles kristályosítás Után nem változik. A fenti eljárással analóg módon az alábbi indol-származékokat állítjuk elő. (A kiindulási anyag minden esetben az 5-klór-3-fenil-izoindol-l-karbonsav-etilészter, az alkilezőszert változtatjuk.): 2-dibutilamino-etilklorid felhasználásakor 5-klór-2-[2-(dibutilamino)-etil]-3-fenil-izoindol-1-karbonsav-et il észter-hidrokloridot (op.: 232-234 °C, bomlás), l-klór-2-dimetilamino-2-metil-propán felhasználása esetén 5-klór-2-[2-(dimetilamino)-2-metil-propil]-3-fenil-izoindol-l -karbonsav-etilészter-hidrokloridot (op.: 218-220 °C, bomlás), 4-(2-klór-etil)-morfolin felhasználása esetén 5-klór-2-(2-morfolino-etil)-3-fenil-izoindol-1-karbonsav-etil észter-hidrokloridot (op.: 226—228 °C, bomlás) állítunk elő. 2. példa 26,5 g (0,1 mól) 3-fenil-izoindol-l-karbonsav-etilészter és 600 ml dimetilformamid oldatát nitrogén-atmoszférában —10°C-on 0,40 mól nátriumhidriddel (17,5 g 55"-os ásványolajos diszperzió) elegyítünk és 15 percen át ezen a hőmérsékleten 34,5 g (0,2 mól) dietilaminoetilklorid-hidrokloridot adunk hozzá. A reakcióelegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük majd ,3 órán át 60 °C-on melegítjük, lehűtjük és 8 liter jegesvízbe öntjük. 300 g nátriumklorid hozzáadása után a ragadós csapadékot dekantálással elválasztjuk és azonnal metilénkloridban oldjuk. A fénytől védett oldatot telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. A visszamaradó olajat 200 ml éterben oldjuk, 280 ml 0,5 n sósavval elegyítjük és jól összerázzuk. A reakcióelegyet jégfürdőn lehűtjük, a kiváló hidrokloridot szűrjük, vízzel és éterrel mossuk majd metilénkloridban oldjuk. A vizes réteget elválasztjuk, a metilénkloridos-oldatot nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük, majd a szűrlethez étert adunk. A kiváló 2-[2-(dietilamino)-etil]-3-fenil-izoindol-l -karbonsav-etilészter-hidroklorid 230—232 °C-on olvad (bomlás). A kiindulási anyagként felhasznált 3-fenil-izoindol-l-karbonsav-etilésztert (op.: 144—147 °C bomlás) az 1. példában ismertetett eljárással analóg módon 1,3-dihidro-l -metil-5-fenil-2H-l ,4-benzodiazepin-2-on és dietilkarbonát reakciójával állítjuk elő. 3. példa A 2. példában ismertetett eljárással analóg módon 28,5 g 5-klór-3-fenil-izoindol-l-karbonsav-metilészter és 34,5 g dietilaminoetilklorid-hidroklorid reakciójával szilárd nyersterméket kapunk, melynek kloroform-éier elegyből történő átkristályosítása után 247—250 °C-on (bomlás) olvadó 5-klór-2-[ 2-(dietilamino)-etil]-3-fenil-izoindol-l-karbonsav-metilészter-hidrokloridot kapunk. A kiindulási anyagként felhasznált 5-klór-3-fenil-izoindol-l-karbonsav-metilésztert (op.: 208—210 °C bomlás) az 1. példában ismertetett eljárással analóg módon 7-klór-l ,3-dihidro-l -metil-5-fenil-2H-l,4-benzodiazepin-2-on és dimetilkarbonát reakciójával állítjuk elő. 4. példa 28,5 g (0,1 mól) 7-klór-l ,3-dihidro-l -metil-5-fenil-2H-l ,4-benzodiazepin-2-on és 400 ml dimetilformamid oldatát nitrogén-atmoszférában —10 QC-on 0,25 mól nátriumhidriddel (11,0 g 55%-os ásványolajos diszperzió) elegyítünk. A szuszpenziót —10 °C és —5 °C közötti hőmérsékleten 35,5 g (0,3 ml) dietilkarbonátnak 50 ml dimetilformamiddal képezett oldatával elegyítjük. A reakcióelegyet 1 órán át 20 °C-on, majd 4 órán keresztül 60 °C-on keverjük, majd egy éjjelen át szobahőmérsékleten nitrogén-atmoszférában állni hagyjuk. Egy másik lombikban 2,3 g nátriumot 80 ml etanolban oldunk és 0 °C-on 34,5 g (0,2 ml) dietilaminoetilklorid-hidrokloriddal elegyítjük, ezután 50 ml dimetilformamiddal hígítjuk és jégfürdőn 30 percen át keverjük. A kapott finom szuszpenziót 0-2 °C-on 15—20 perc alatt a fentiekben leírt reakcióelegyhez csepegtetjük. A reakcióelegyet 30 percen át 20 °C-on keverjük, majd 3 órán át 60 °C-on melegítjük és 4 liter jegesvízbe öntjük. Ezután 200 g nátriumkloriddal extraháljuk. A fénytől óvott szerves fázist telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó olajat 200 ml éterben oldjuk, 280 ml 0,5 n sósavval elegyítjük és jól összerázzuk. Az elegyet jégfürdőn lehűtjük, a kiváló hidrokloridot szűrjük, vízzel és éterrel mossuk, majd 500 ml metilénkloridban oldjuk. A vizes fázist elválasztjuk, a szerves fázist nátriumszulfát felett szárítjuk, a kiváló terméket szűrjük és részletekben 350 ml éterrel kezeljük. A kapott 5-klór-2-[2-(dietilamino)-etil]-3-fenil-izoindol-1 -kar bonsav-et il észt er-hidroklorid 248—250 °C-on olvad (bomlás). Kitermelés: 24 g. A fenti eljárással analóg módon az alábbi szénsav-származékok felhasználásakor a következő izoindol-származékokat állítjuk elő: dibenzilkarbonát felhasználásakor 5-klór-2- -[2-(dietilamino)-etil]-3-fenil-izoindol-1-karbonsav-benzilészter-hidrokloridot (op.: 236 °C bomlás), diizobutilkarbonát felhasználása esetén 5-klór-2-[2-(dietilamino)-etil]-3-fenil-izoindol-l-karbonsav-izobutilészter-hidrokloridot (op.: 253 °C bomlás), diallilkarbonát felhasználása esetén 5-klór-2- -[2-(dietilamino)-etil]-3-fenil-izoindol-1 -karbonsa v-allilészt er -hidrokloridot (op.: 252 °C bomlás), 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
