173875. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés n+2-szeres integrálás megvalósítására

3 173875 4 A szakirodalomban található utalás arra, hogy a dual-ramp elv kiegészíthető egy olyan fázissal, amelyben a mérendő feszültséget integráljuk, s ez­zel a dual-slope (kétszeres integrálás) elvének egy olyan változatához jutunk, mely szintén alkalmas a mérőszám karakterenként! generálására. Ez az eljá­rás éppúgy elveszti a kétszeres integrálás elvének előnyeit mint a dual-ramp elv, hiszen itt sem állandó a komparálási szint. Napjainkban elsősor­ban a nagysebességű mérésekre alkalmas eszközök­ben alkalmazzák a dual-ramp eljárást, vagyis a kétsebességű integrálást. A dual-ramp eljárást a 2. ábra szemlélteti. Az idődiagrammból kitűnik, hogy a mérendő jelet valamilyen ismert eljárással, pl. integrálással mintavételezzük, ezután a mérőszám alsó Ni ka­rakter csoportját generáljuk, az Rí referencia érték integrálásával a K! komparálási szint eléréséig a ti periódus idejű órajel számlálásával. A második N2 karakter csoport generálása az R2 referencia érték integrálásával a K2 komparálási szint eléréséig a t2 periódus idejű órajel számlálásával történik. Kézen­fekvő tehát, hogy a mérőszám kettőnél több ka­rakter csoportra is bontható, azonban mindegyik a nullától és egymástól különböző komparálási szin­tet igényel. A dual-ramp eljárást egy általános és gyakorlat­ban széles körben elterjedt kiviteli kapcsolási elren­dezésben mutatja be a 3. ábra. A 3. ábrában feltüntetett kapcsolási elrendezés működése a következő. A mintavételezés ideje alatt a 3 integrátorra a mérendő jel kerül a 2 elektro­nikus kapcsoló áramkörön keresztül. Ezután az 5 vezérlő áramkör az 1 változtatható referencia for­rás RKi 1 kimeneti pontját kapcsolja a 3 integrá­torra addig amíg annak kimenetén levő feszültség eléri a Ki komparálási szintet, ekkor a 4 kompará­­tor állapotot változtat, aminek hatására az 5 ve­zérlő áramkör az 1 változtatható referencia forrás következő RKi 2 kimeneti pontját kapcsolja a 3 integrátorra addig, amíg annak kimeneti feszültsége eléri a K2 komparálási szintet. Az Rj referencia érték integrálása közben a 7 kapuáramkörön ke­resztül az 5 vezérlő áramkör Ni órajelet juttat a 8 számlálóba, míg az R2 referencia érték integrálása alatt pedig N2 órajel jut a 9 számlálóba. A leszám­lált órajelek adják az Ni és N2 karakter csopor­tokat, amelyeknek helyérték szerinti összege a mért értékre jellemző mérőszám. Az Ni és N2 órajeleket a 6 órajelgenerátor szolgáltatja. A vázolt eljárásokból és a kapcsolási elrendezés­ből kitűnik, hogy a kétszeres integrálás előnye elsősorban az, hogy a mintavételezés és a mérő­szám generálás ideje alatt ugyanaz az órajel és ugyanazok az integráló elemek használhatók, ezért rövid idejű stabilitással rendelkező, kisebb igényű analóg áramkörök alkalmazhatók. A jelentős előny mellett azonban lényeges hátránya, hogy a mérő­szám nem generálható karakterenként, ezért bonyo­lultabb logikai vezérlést, több számlálót és tároló elemet igényel. A dual-ramp eljárás előnye, hogy a mérőszámot karakterenként vagy karakter csoportonként gene­rálja, ezért a logikai vezérlő áramköre egyszerűbb mint általában az integráló típusú átalakítóké. A dual-ramp eljárás hátránya pedig, hogy több komparálási szintet és emellett hosszú idejű stabili­tással rendelkező órajelet és áramköri elemeket kell alkalmazni, ezért bonyolultabb analóg áramköröket igényel. Annak ellenére, hogy karakterenként gene­rálja a mérőszámot, több számlálót igényel éppen a több komparálási szint miatt. Az ismert tények alapján a felhasználók és gyártók körében felmerült az az igény, hogy nagy megbízhatóságú és nagy pontosságú berendezések gyártása megoldható legyen egyszerű analóg és lo­gikai áramkörökkel. Mindezekhez hozzájárul, hogy napjaink egyre jobban megnyilvánuló miniatürizá­­lási törekvéseit egyszerűbb felépítésű monolit és hibrid áramkörökkel lehessen kielégíteni. Ismeretes, hogy az n+2-szeres integrálás olyan műveleti sor, mely az integrálással mintavételezett jel n-ik mérőszámát és a hozzátartozó n-ik mara­dékát a mintavételezést követő adott referencia érték integrálásával, nullkomparálásával és analóg komplementálással képezik. A mintavételezett jel előjelével ellentétes polaritású referencia feszültség integrálásával megállapítható az első karakter (digit, számjegy) úgy hogy a referencia feszültséget a nullkomparálást követő aktuális óraütem végéig in­tegrálják, majd analóg komplementálással a mara­dék feszültséget az integrátor kimenetén előállítják. Hasonló módon határozzák meg a 3., 4 . . . n-ik karaktereket a mérőszám ábrázolására alkalmazott számrendszerre jellemző bázis egészszámú hatványai szerint csökkenő referencia feszültségek alkalmazá­sával. Az n-ik karakter előállítása után az integrá­tort nullázzák. Az általunk kidolgozott, a 4. ábrában bemuta­tott kapcsolási elrendezés a 3. ábrában megnevezett egységeken kívül a következő egységeket tartal­mazza: 10 nullkomparátort, 11 maradékképzést ve­zérlő logikai egységet, „A” mérendő áramkört. A 4. ábrában bemutatott kapcsolási elrendezés­ben a 2 elektronikus kapcsoló áramkör egy-egy bemenetére az 5 vezérlő áramkör, a 11 maradék­képzést vezérlő logikai egység, az 1 változtatható referencia forrás és az „A” mérendő áramkör egy-egy kimenete van kötve, az ugyanezen egység kimenete pedig a 3 integrátoron és a 10 nullkom­­parátoron keresztül az 5 vezérlő áramkör egyik bemenetére csatlakozik. Az 5 vezérlő áramkör to­vábbi kimeneteivel a 12 maradékképzést vezérlő logikai egység és az 1 változtatható referencia forrás egy-egy bemenetére van kötve. All mara­dékképzést vezérlő logikai egység egy-egy kimenet­tel az 1 változtatható referencia forrás és az 5 vezérlő áramkör egy-egy bemenetére csatlakozik, a 6 órajel generátor pedig 11 maradékképzést vezérlő logikai egység és az 5 vezérlő áramkör bemenetére csatlakozik. A 2 elektronikus kapcsoló áramkör és a 10 nullkomparátor további egy-egy bemenete a földre van kötve. A 4. ábrán bemutatott kapcsolási elrendezés működése a következő: Az 5 vezérlő áramkör alaphelyzetbe hozza a 11 maradékképzést vezérlő logikai egységet, a 2 elektronikus kapcsolóáramkört és a 3 integrátort. Az első fázisban a 2 elektro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom