173867. lajstromszámú szabadalom • Orsókitérítős szerkezet cérnázógéphez
3 173867 4 tése, jobb, simább külalak kialakítása és a tisztítás egyszerűsítése. A találmány szerint a célt oly módon érhetjük el, hogy a lengőtestet excenter-hüvely alakjában képezzük ki, amelynek a tengelyéhez képest excentrikus furatában orsócsapágy van és az excenter-hüvely egy csapágyház hengeres furatában forgathatóan van csapágyazva. A találmány szerinti orsókitérítős szerkezet egyik kiviteli alakjában a lengőtest a munkahelyzetében rugóval előfeszített helyzetben van. Az orsónak a munkahelyzetében való megfogása, valamint a szíj haladási irányára merőleges irányú orsórezgések és az ezzel együttjáró szíjrezgés kiküszöbölése céljából az orsót a munkahelyzetében rögzítő szerkezettel látjuk el, amely az orsó munkahelyzetbe való áthelyezésekor önműködően működésbe lép. A rögzítő szerkezetet előnyösen úgy képezzük ki, hogy az orsó visszaállításakor az erő csúcsértékének legyő-,. zésével az orsót a munkahelyzetben tartó erő megszűnjék. A rögzítő szerkezet így működik, ha pl. a szerkezet golyósretesz alakjában van kiképezve egy, a csapágyházon alkalmazott, sugárirányban előfeszített reteszgolyóval és az excenter-hüvelyen kialakított golyó pályával. A reteszgolyó az orsó munkahelyzetében a golyóspálya mélyedésébe ugrik be. A találmány szerinti orsókikészítos szerkezet ugyanúgy, mint a 160 112 lajstromszámú szabadalmi leírás szerinti szerkezet is, alkalmas arra, hogy a munkahelyzetből, amelyben az orsóhaj tó tárcsa a hajtószíjjal érintkezik, a nyugalmi helyzetbe, amelyben az orsóhajtótárcsa a hajtószíjról felemelkedik, kézzel átállítható legyen. A kézzel való átállítási lehetőségek közé értendő az a kivitel is, amelynél a kiszolgáló személy pl. a térdével tartja a szerkezetet az orsónak a hajtószíjról felemelt helyzetében. Ahhoz, hogy az orsókitérítős szerkezet emberi beavatkozással legyen a nyugalmi helyzetbe átállítható, fogantyúval látható el. Ha nem teszünk olyan intézkedést, amellyel az excenter-hüvely a nyugalmi helyzetben rögzíthető, akkor a lengőtest előfeszítője a fogantyú elengedése esetén az orsókitérítős szerkezetet visszaállítja munkahelyzetébe. Ez a megoldás biztosítja, hogy a kiszolgáló személy nem felejtheti el az orsó üzembe helyezését a szálszakadás elhárítása, vagy új előtétcséve behelyezése után, mert az orsó az előfeszítő hatására ismét érintkezésbe lép az orsóhajtótárcsa útján a hajtószíjjal. Másrészről kívánatos lehet azonban, hogy az orsókitérítős szerkezet, ha nyugalmi helyzetébe állították át, ott is maradjon anélkül, hogy a kiszolgáló személynek kézzel, vagy lábbal folyamatosan erőt kelljen kifejtenie., a szerkezet nyugalmi helyzetében való tartásához. Erre az esetre holtponton átbillenő rugózás alkalmazható, amely az excenter-hüvelyt a munkahelyzet ill. a nyugalmi helyzetből a másikba való átállítása esetén a holtponton átbillen. Ez a holtponton átbillenő rugózás az excenter-hüvelyt nyugalmi helyzetében a nyugalmi helyzetet meghatározó ütközőhöz nyomja, míg az orsókitérítős szerkezet munkahelyzetében az előfeszítő tag hatását támasztja alá. A holtponton átbillenő rugózást önmagában ismert előfeszített teleszkópelrendezés képezheti amelynek holtpontja az excenter-hüvely munkahelyzetéhez, ill. nyugalmi helyzetéhez tartozó helyzetei között van. A találmány révén elérhető, hogy az orsókitérítős szerkezetek a cérnázó művelet állapotjellemzőitől függően önműködően üzembe és üzemen kívül helyezhetők legyenek, kiszolgáló személy jelenléte nélkül. Ezt a célt oly módon érjük el, hogy az orsót távvezérelt erőforrás segítségével állítjuk át munkahelyzetéből nyugalmi helyzetébe és viszont. Ez a megoldás azért figyelemre méltó, mert eddig az orsókitérítős szerkezetet rendszerint kézi működtetés esetén alkalmazták, míg a cérnázó művelet üzemi paramétereitől függő távvezérlés esetében rögzített orsótengelyű orsószerkezetet választottak, amelynél az orsóval mereven kapcsolódó tengelykapcsoló tárcsa szükség szerint az orsóhajtótárcsával, vagy egy rögzített fékfelülettel került kapcsolatba. A távvezérelt erőforrás akkor is előnyösen alkalmazható, ha az orsó egyszerűen az előfeszítőtag által a munkahelyzet irányában van előfeszítve és a nyugalmi helyzetben való rögzítésre semmiféle mechanikai rögzítő szerkezet - pl. holtponton átbillenő rugózás - nem nyer alkalmazást. Ebben az esetben a távvezérelt erőforrás feladata, hogy az orsókitérítős szerkezetet nyugalmi helyzetébe állítsa át és ott tartsa. A távvezérelt erőforrással való működtetés azonban akkor is alkalmazható, ha mint említettük, holtponton átbillenő rugózás alkamazásra kerül. Ebben az esetben a távvezérelt erőforrásnak csak az a feladata, hogy az excenter-hüvelyt a holtponton átbillenő rugózás holtpontján át mindkét irányban a megfelelő helyzetbe mozgassa és feleslegessé válik, hogy az erőforrás az orsós szerkezet nyugalmi helyzetében állandóan hatásos legyen, vagyis erőt fejtsen ki. Erőforrásként főként elektromágneses, olajhidraulikus és pneumatikus erőforrások jönnek számításba. Az elektromágneses erőforrások között számításba vehetők irányváltó villamos motorok, amelyek áram alatt lefékezhetők, valamint merülőmágnesek. Az excenter-hüvely kétirányú mozgatásához merülőmágnespár alkalmazható. Emellett forgómágnes is rendelkezésre áll, amely pólusváltással mindkét irányban működtethető. Az erőforrások, függetlenül attól, hogy milyen fajtájúak, kapcsolódhatnak a fogantyúhoz. Az erőforrás vezérlése függhet az adott fonalerő meglététől és/vagy a felcsévélő szerkezet csévéjén levő fonal mennyiségétől. A fonalerő megléte fonalvezetővel állapítható meg, amely a fonalerő megszűnése esetén elmozdul és ezáltal kapcsolót működtet. A fonalmennyiség a felcsévélő-szerkezet csévéjén súly-, vagy átmérő-ellenőrzéssel határozható meg, elképzelhető azonban mérőkészülék útján a felcsévélt fonalhosszúság meghatározása, vagy a fonal egy meghatározott helyén alkalmazott jelölés érzékelése. A jelölés lehet színjelölés, amely optikailag érzékelhető. Az orsókitérítős szerkezet bevezetőben említett önműködő átállítása a munkahelyzetből a nyugalmi helyzetbe, a találmány egy másik változata szerint oly módon is megvalósítható, hogy a lengőtestet a nyugalmi helyzet irányában előfeszítjük, a rögzítő készülék a munkahelyzetben egy működtető készülékkel kapcsolódik, amely feszített fonál hiánya esetén a rögzítő készüléket a lengő test szabaddá tételét eredményező kioldásra kényszeríti. 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65
