173861. lajstromszámú szabadalom • Személyszállító vasúti szerelvény kabinszerű egységekből
3 173861 4 gyártás megszervezésére. Az ismert járműkonstrukciók jellegéből következik, hogy jelentősebb meghibásodás esetén az egész járművet ki kell iktatni a forgalomból. Fentiekből következik, hogy a személyszállító vasúti járművek, különösen nagyvárosi tömegközlekedést lebonyolító villamosvasutak esetében jelentős fejlődést jelent az olyan megoldás, mely lehetővé teszi a ki- és beszállás nagymérvű gyorsítását, ezzel kapcsolatban a forgalom üzemi mutatóinak javítását, a jelenlegi korlátok és hátrányok kiküszöbölését. A találmány a városi személyközlekedés járműveinek jelenleg ismert típusainál jelentkező, fentiekben körvonalazott hátrányok kiküszöbölését célozza és olyan megoldás létrehozására irányul, mely lehetővé teszi a járművek üzemi paramétereinek lényeges javítását, gyártásuk és üzemeltetésük gazdaságosságának fokozását. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fentiekben megjelölt célok elérhetők, ha a vasúti személyszállítás szerelvényeit, különösen a nagyvárosi tömegközlekedés villamos szerelvényeit tipizált kabinszerű egységekből alakítjuk ki, éspedig a szükségletnek megfelelő számú, azonos kialakítású utaskabinból és a szerelvény mindkét végén, vagy esetleg csak egyik végén elhelyezett vezetőkabinból, oly módon, hogy a kabinok egyik végét a kabinhoz tartozó, de a kabinok között elhelyezkedő egy vagy kéttengelyű futóműre építjük rá, míg a kabin másik vége a szomszédos kabinra támaszkodik. Ez a megoldás lehetővé teszi a kabinok padlószintjének lényeges süllyesztését. A találmány tárgya tehát vasúti járműkonstrukció, főleg közúti villamos szerelvények szerkezeti kialakítása, melynél a szerelvénynek a személyszállítás céljaira szolgáló egységeit egymástól független utaskabinok formájában alakítjuk ki, s a szerelvény egyik vagy mindkét végén elhelyezett vezetőkabin bármely utaskabinhoz csatlakoztatható. Az utaskabinok alaprajzban teljesen megegyeznek és célszerűen hármas tagozó dásúak. Középen található a beszálló rész az ajtókkal és szimmetrikusan, két oldalon helyezkednek el az ülésterek. Ez az alaprajzi elrendezés kétirányú forgalomban is ideálisan oldja meg az ajtók egyenletes terhelését. Az utaskabinok gömbcsuklós, vagy gömbcsukló-pótló megoldással kapcsolódnak egymáshoz és számuk, illetve ennek megfelelően a szerelvény hossza az adott körülményeknek megfelelően állapítható meg. A futóműnek a szerelvény egységeit képező kabinok közötti elhelyezésével elérhető, hogy a padlószint olyan alacsonyra kerül a sín felett, hogy lépcső alkalmazása nem szükséges. Ennek a kialakításnak alapvető jelentősége van a ki- és beszállás meggyorsítása szempontjából. Az utascsere ily módon lényegesen gyorsabban, a baleset veszélye nélkül bonyolítható le. A találmány előnyös kiviteli változatánál a kabinok között elhelyezett futóműveket a kabinok homlokfalainak alsó részén kiképzett térbe süllyesztjük be, az utaskabinok esetében célszerűen a homlokfal mentén elhelyezett, dobogószerüen kiképzett ülések alá. Ez a megoldás lehetővé teszi a kabinok lényeges közelítését, aminek folytán kiküszöbölődik a kabinok közé való beesés veszélye. A találmány szerinti személyszállító vasúti szerelvény vezető kabinját célszerű a szerelvény mindkét végén elhelyezni, de különleges esetekben, például kisforgalmú vonalak rövid szerelvényei esetében elképzelhető, hogy a vonatnak csak az egyik végén van vezetőkabinja. A vezetőkabin általa oan rövid és viszonylag könnyű, tehát önálló futómű nélkül a szomszédos utaskabinra szerelhető. Ha azonban a szerelvénynek részben, vagy egészben nem villamosított pályán kell közlekedni, és ezért diesel-villamos áramfejlesztő gépegységet tartalmaz, a vezetőkabint önálló futóművel kell alátámasztani. Ugyanez a helyzet a diesel-mechanikus, vagy diesel-hidraulikus meghajtású elővárosi szerelvényeknél, valamint a nehezebb gépi berendezést igénylő villamos szerelvényeknél, A vonókészülék a vonóerő átvitelén kívül a szomszédos kabin alátámasztására is szolgál és gömbcsuklós kialakítása szükség esetén biztosítja a kabinok egymáshoz képest feszülésmentesen történő elmozdulását. A szerelvénynek kabinokból történő, találmány szerinti kialakítása rendkívül előnyös a bejáró nyílások egyenletes elosztása szempontjából, aminek révén a járdaszigeti torlódások csökkennek az eddigiekhez képest. A viszonylag rövid kabinokból való kialakítás a pályán való beállás szempontjából is előnyös és feleslegessé teszi pályaívben a vágánytengelyek széthúzását. A közúti vasúti szerelvényeknek a találmány szerinti kialakítása rendkívül előnyös a közlekedés üzemi paraméterei szempontjából, ami főleg az alacsony padlószintre, az ideális alaprajzra és az egyenletes ajtóelosztásra vezethető vissza. A találmányt részletesen rajzokon ismertetjük, amelyeknek 1. ábrája a találmány szerinti személyszállító vasúti szerelvényt oldalnézetben, 2. ábrája ugyanezen szerelvényt felülnézetben mutatja be, 3. ábrája pedig a találmány szerinti szerelvény utaskabinjai között elhelyezett fútóműveket és a szomszédos szerkezeti részeket részletesebben szemlélteti. Az 1. és 2. ábrán látható az 1 utaskabinokból és 2 vezetőkabinokból álló szerelnény, amikor is az ábrák példaképpen négy darab utaskabinból és a szerelvény mindkét végén elhelyezett egy-egy 2 vezetőkabinból álló szerelvényt ábrázolnak. Az 1 utaskabinok képezik a szállítóteret, míg a 2 vezetőkabinok az utasoktól teljesen el vannak különítve, külön gyártási és szerelési egységet képeznek és a meghajtáshoz szükséges gépi berendezések befogadására szolgálnak. A 2 vezetőkabinok nincsenek az 1 utaskabinokkal egybeépítve, hanem bontható módon vannak mechanikus és szükség esetén villamos úton az utaskabinokhoz csatlakoztatva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
