173861. lajstromszámú szabadalom • Személyszállító vasúti szerelvény kabinszerű egységekből

3 173861 4 gyártás megszervezésére. Az ismert járműkonstruk­ciók jellegéből következik, hogy jelentősebb meghi­básodás esetén az egész járművet ki kell iktatni a forgalomból. Fentiekből következik, hogy a személyszállító vasúti járművek, különösen nagyvárosi tömegköz­lekedést lebonyolító villamosvasutak esetében jelen­tős fejlődést jelent az olyan megoldás, mely lehetővé teszi a ki- és beszállás nagymérvű gyorsí­tását, ezzel kapcsolatban a forgalom üzemi muta­tóinak javítását, a jelenlegi korlátok és hátrányok kiküszöbölését. A találmány a városi személyközlekedés jármű­veinek jelenleg ismert típusainál jelentkező, fen­tiekben körvonalazott hátrányok kiküszöbölését célozza és olyan megoldás létrehozására irányul, mely lehetővé teszi a járművek üzemi paramé­tereinek lényeges javítását, gyártásuk és üzemelte­tésük gazdaságosságának fokozását. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fentiekben megjelölt célok elérhetők, ha a vasúti személyszállítás szerelvényeit, különösen a nagy­városi tömegközlekedés villamos szerelvényeit tipi­zált kabinszerű egységekből alakítjuk ki, éspedig a szükségletnek megfelelő számú, azonos kialakítású utaskabinból és a szerelvény mindkét végén, vagy esetleg csak egyik végén elhelyezett vezetőkabinból, oly módon, hogy a kabinok egyik végét a kabinhoz tartozó, de a kabinok között elhelyez­kedő egy vagy kéttengelyű futóműre építjük rá, míg a kabin másik vége a szomszédos kabinra támaszkodik. Ez a megoldás lehetővé teszi a kabinok padlószintjének lényeges süllyesztését. A találmány tárgya tehát vasúti járműkons­trukció, főleg közúti villamos szerelvények szer­kezeti kialakítása, melynél a szerelvénynek a sze­mélyszállítás céljaira szolgáló egységeit egymástól független utaskabinok formájában alakítjuk ki, s a szerelvény egyik vagy mindkét végén elhelyezett vezetőkabin bármely utaskabinhoz csatlakoztatható. Az utaskabinok alaprajzban teljesen megegyeznek és célszerűen hármas tagozó dásúak. Középen talál­ható a beszálló rész az ajtókkal és szimmetrikusan, két oldalon helyezkednek el az ülésterek. Ez az alaprajzi elrendezés kétirányú forgalomban is ideáli­san oldja meg az ajtók egyenletes terhelését. Az utaskabinok gömbcsuklós, vagy gömbcsukló-pótló megoldással kapcsolódnak egymáshoz és számuk, illetve ennek megfelelően a szerelvény hossza az adott körülményeknek megfelelően állapítható meg. A futóműnek a szerelvény egységeit képező kabinok közötti elhelyezésével elérhető, hogy a padlószint olyan alacsonyra kerül a sín felett, hogy lépcső alkalmazása nem szükséges. Ennek a kialakí­tásnak alapvető jelentősége van a ki- és beszállás meggyorsítása szempontjából. Az utascsere ily mó­don lényegesen gyorsabban, a baleset veszélye nélkül bonyolítható le. A találmány előnyös kiviteli változatánál a kabinok között elhelyezett futóműveket a kabinok homlokfalainak alsó részén kiképzett térbe süllyeszt­jük be, az utaskabinok esetében célszerűen a homlokfal mentén elhelyezett, dobogószerüen kiképzett ülések alá. Ez a megoldás lehetővé teszi a kabinok lényeges közelítését, aminek folytán kiküszöbölődik a kabinok közé való beesés ve­szélye. A találmány szerinti személyszállító vasúti sze­relvény vezető kabinját célszerű a szerelvény mind­két végén elhelyezni, de különleges esetekben, például kisforgalmú vonalak rövid szerelvényei esetében elképzelhető, hogy a vonatnak csak az egyik végén van vezetőkabinja. A vezetőkabin általa oan rövid és viszonylag könnyű, tehát önálló futómű nélkül a szomszédos utaskabinra szerelhető. Ha azonban a szerelvénynek részben, vagy egészben nem villamosított pályán kell közlekedni, és ezért diesel-villamos áramfejlesztő gépegységet tartalmaz, a vezetőkabint önálló futóművel kell alátámasztani. Ugyanez a helyzet a diesel-mechanikus, vagy diesel­­-hidraulikus meghajtású elővárosi szerelvényeknél, valamint a nehezebb gépi berendezést igénylő villamos szerelvényeknél, A vonókészülék a vonóerő átvitelén kívül a szomszédos kabin alátámasztására is szolgál és gömbcsuklós kialakítása szükség esetén biztosítja a kabinok egymáshoz képest feszülésmentesen tör­ténő elmozdulását. A szerelvénynek kabinokból történő, találmány szerinti kialakítása rendkívül előnyös a bejáró nyílások egyenletes elosztása szempontjából, ami­nek révén a járdaszigeti torlódások csökkennek az eddigiekhez képest. A viszonylag rövid kabinokból való kialakítás a pályán való beállás szempontjából is előnyös és feleslegessé teszi pályaívben a vágánytengelyek széthúzását. A közúti vasúti szerelvényeknek a találmány szerinti kialakítása rendkívül előnyös a közlekedés üzemi paraméterei szempontjából, ami főleg az alacsony padlószintre, az ideális alaprajzra és az egyenletes ajtóelosztásra vezethető vissza. A találmányt részletesen rajzokon ismertetjük, amelyeknek 1. ábrája a találmány szerinti személyszállító vasúti szerelvényt oldalnézetben, 2. ábrája ugyanezen szerelvényt felülnézetben mutatja be, 3. ábrája pedig a találmány szerinti szerelvény utaskabinjai között elhelyezett fútóműveket és a szomszédos szerkezeti részeket részletesebben szem­lélteti. Az 1. és 2. ábrán látható az 1 utaskabinokból és 2 vezetőkabinokból álló szerelnény, amikor is az ábrák példaképpen négy darab utaskabinból és a szerelvény mindkét végén elhelyezett egy-egy 2 vezetőkabinból álló szerelvényt ábrázolnak. Az 1 utaskabinok képezik a szállítóteret, míg a 2 vezetőkabinok az utasoktól teljesen el vannak különítve, külön gyártási és szerelési egységet képeznek és a meghajtáshoz szükséges gépi beren­dezések befogadására szolgálnak. A 2 vezető­kabinok nincsenek az 1 utaskabinokkal egybe­építve, hanem bontható módon vannak mechanikus és szükség esetén villamos úton az utaskabinokhoz csatlakoztatva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom