173857. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás 2,2' dihidroxi-3,3'-dinitro-5,5'-diklór-difenil előállítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. IV. 29. (FI—635) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. II. 28. Megjelent: 1979. XII. 31. 173857 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 79/32 Feltalálók: Szabadalmas: Dubovszky István oki. vegyészmérnök 14%, Huták Antal oki. vegyész- Finomvegyszer Szövetkezet, mérnök 14%, Kovács Lajos oki. vegyészmérnök 14%, dr. Magdányi László Budapest oki. vegyészmérnök 20%, Noszty István üzemmérnök 10%, Simon András oki. vegyészmérnök 14%, Szatmári Ede oki. vegyész 14%, Budapest Javított eljárás 2,2’-dihidroxi-3,3’-dinitro-S,5’-diklór-difenil előállítására 1 A találmány tárgya javított eljárás 2,2’-dihidroxi-3,3’-dinitro-5,5’-diklór-difenil előállítására. A vegyületet az állatgyógyászatban májmétely ellen alkalmazzák. A 160 371 sz. magyar szabadalmi leírás szerint 5 a vegyidet előállítására 2,2’-dihidroxi-difenilből indulnak ki, amelyet ecetsavas közegben szulfurilkloriddal klóroznak, majd a szulfurilklorid és bomlástermékeinek eltávolítása után 65%-os salétromsav és jégecet elegyével nitrálnak. A kívánt 2,2’-dihidroxi- 10 -3,3’-dinitro-5,5’-diklór-difenil mellett különféle 2,2’-dihidroxi-diklór-dinitro-difenil strukturizomerek is képződnek, így 2,2’-dihidroxi-3,3’-diklór-5,5’-dinitro-difenil, 2,2’-dihidroxi-5,3’-diklór-3,5’-dinitro-difenil és 2,2’-dihidroxi-3,5’-díklór-5,3’-dinitro-difenil. 15 Az ismert eljárás szerint a célvegyületet oly módon választják el a strukturizomerektől, hogy a nitrálást kb. tízszeres mennyiségű ecetsav jelenlétében végzik. Laboratóriumi méretben ez az oldószermennyiség a szennyező strukturizomerek zömét oldatban tartja 20 ugyan, azonban a reakcióelegyből kiváló 2,2’-dihidroxi-3,3’-dinitro-5,5’-diklór-difenilt még mindig olyan mennyiségű melléktermék szennyezi, hogy csak 2-metoxi-etandból történő átkristályosítás után lesz elfogadható tisztaságú (olvadáspontja 181-182 °C). 25 A fenti ismert eljárás üzemi körülmények közötti kivitelezése több nehézséggel jár. A laboratóriumi méretben 50%-ot alig megközelítő termelés csökken, mivel a jelenlevő nagymennyiségű jégecet 30 a termék egy részét is oldja. A nagy reakciótérfogat következtében egy gyártásmenetben csak kevés termék nyerhető, és annak kristályszerkezete olyan, hogy nehezen centrifugálható és megbízhatóan savmentesre nem mosható. Általában többszöri, jelentős anyagveszteséget előidéző átkristályosítás szükséges. További hátrány, hogy a felhasznált, jelentős mennyiségű ecetsav nagy tárolókapacitást köt le, és regenerálást igényel. Az ismert eljárás gazdaságosságát károsan befolyásolja az is, hogy az átkristályosításhoz használt 2-metoxi-etanol regenerálása csak 130- 150 °C-ra hevítéssel végzett desztillációval oldható meg. Az átkristályosításnál kiváló 2,2’-dihidroxi-3,3’-dinitro-5,5’-diklór-difenil viszonylag nagy kristályokat képez, és ennek következtében rosszul tablettázható. Azt találtuk, hogy az ismert eljárással kapcsolatos hátrányok kiküszöbölhetők, ha 2,2’-dihidroxi-difenil-ecetsav jelenlétében szulfurilkloriddal végzett klórozásával kapott 2,2’-dihidroxi-diklór-difenil izomereket 2—2,5 mólekvivalens salétromsav, 10-14 mólekvivalens ecetsav és 3-5 mólekvivalens víz elegyével nitráljuk, a képződött 2,2’-dihidroxi-diklór-dinitro-difenil strukturizomereket vízzel kicsapjuk és bázikus alkálifémvegyülettel difenoláttá alakítjuk, és a kapott izomer difenolátelegyből a 2,2’-dihidroxi -5,5’-diklór-3,3’-dinitro-difenil-alkálifémsóját frakciónál t kristályosítással elkülönítjük, 173857
