173848. lajstromszámú szabadalom • Mérőkészülék hőmennyiség mérésére

5 173848 6 pillanatnyi értékét mutató mérőműszerrel van összeköttetésben. Az impulzusadó és a komparátor közé erősítő fokozat, a hőmérsékletmérő egységek és a feszült­ség-frekvencia átalakítók közé pedig műveleti erősí­tők vannak beiktatva. A perdítőorsók palástfelületén levő bordázat egy vagy több bekezdésű menetként van kialakítva. A perdítő kamrában kialakított mérőpálya kopásálló és előnyösen cserélhető persellyel, pl. műanyag betéttel van ellátva. Az egyik lehetséges kiviteli alak esetében az érzékelő egység permanens mágnest és a mágnes erőterének a mérőgolyó keringése által kiváltott induktivitásváltozásainak számát érzékelő vevőfejet tartalmazó impulzusadó. Egy másik lehetséges kiviteli alak esetében az érzékelő egység fényforrást és a fényforrásból kilépő fénynyalábnak a mérőgolyó keringése által végrehajtott megszakításainak a számát érzékelő vevőfejet tartalmazó impulzusadó. Ez utóbbi eset­ben az áramló közeg térfogatának pillanatnyi értékét mutató mérőműszer szűrőáramköre közvet­lenül az impulzusadó erősítő fokozatára van rá­kapcsolva. A találmány szerinti mérőkészülék az ismert szerkezetekhez viszonyítva számos előnnyel rendel­kezik. Ezek legfontosabbja, hogy egyszerű szer­kezeti fölépítésű, olcsó, könnyen és gyorsan hitele­síthető, az áramló közeg által szállított szennyező­désekre pedig érzéketlen. Ez utóbbi miatt az ismert megoldásoknál sokkal üzembiztosabb, hosszabb élettartamú és a külső mechanikai hatá­sokat is könnyen elviseli. Szerkezeti felépítésének köszönhetően az áramló közeg szempontjából kis áramlási ellenállást okoz, mérési jelei távkijelzésre alkalmasak és segítségével széles mérési tartományon belül nagy megbízható­sággal lehet hőmennyiség meghatározást végezni. A szerkezeti felépítésből és a szennyeződésre való érzéketlenségből adódik az az előny is, hogy gyakorlatilag alig igényel karbantartást. A találmány tárgyát kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti mérőkészülék mennyiségmérő egységét mutatja vázlatos hossz­­metszetben, a 2. ábra a mennyiségmérőhöz hozzárendelt digi­tális mérők blokksémája, a 3. ábra olyan elrendezést mutat, ahol az impul­zusadó fényjeleket érzékel, a 4. ábra kettős hőmérsékletmérő körű és magne­­todinamikus impulzusadóval rendelkező berendezés blokksémája. Az 1. ábrán látható a közegmennyiséget szolgál­tató egység, amely az 1 mérőházban elhelyezett 4 mérőgolyó keringésszámának megmérésével adja az áramló közeg mennyiségét. Az 1 mérőház belső tere három fő részre, a 2 előperdítő kamrára, a 8 perdítő kamrára és a 9 utóperdítő kamrára oszlik. A 2 előperdítő kamrában az S perdítő orsó, a 8 perdítő kamrában a 3 perdítő orsó, a 9 utóperdítő kamrában pedig a 16 perdítő orsó helyezkedik el. Az 5 perdítő orsó palástfelületén a 15 bordázat, a 3 perdítő orsó palásfelületén a 14 bordázat, a 16 perdítő orsó palástfelületén pedig a 17 bordázat van kialakítva. A 14, 15 és 17 bordázat egy vagy több bekezdésű spirális menet, amely az 1 mérő­házon átáramló közeget csavarvonal alakú mozgásra kényszeríti. A 8 perdítő kamra és a 9 utóperdítő kamra között helyezkedik el a 12 mérőpálya, amelyben a 4 mérőgolyó körkörösen mozog. A 12 mérőpálya nagy szilárdságú, kopásálló és célszerűen cserélhető persellyel van ellátva. Ez legegyszerűbben a 12a műanyag betétként lehet kialakítva. Az áramló közeg az 1 mérőházba a 10 csatlakozó toldaton keresztül lép be, és az 1 mérőházat a 11 csatlakozó toldaton keresztül hagyja el. A 2 előperdítő kamra és a 8 perdítő kamra között helyezkedik el a 13a átömlő nyílá­sokkal ellátott 13 betéttárcsa. A 13 betéttárcsa nem csupán az 5 perdítő orsó és a 3 perdítő orsó összefogására és egymáshoz viszonyított koaxiális pozicionálására szolgál, ha­nem arra is, hogy az 1 mérőház és a 10 csatlakozó toldat bontható kialakítása esetén ennek mentén lehet a 18 tömítést rögzíteni. A 2. ábrán látható blokksémán a hőmérséklet­mérés végrehajtási módját is bemutatjuk. A hőmér­sékletmérésre a 19 és 20 áramgenerátorokkal célszerűen közös hőmérsékletmérő egységekké összeépített 21 és 22 ellenálláshőmérők szolgálnak. Ezek egyenáramú feszültségjeleket szolgáltatnak, melyeket a 23 műveleti erősítőn keresztül juttatjuk el a 24 feszültség-frekvencia átalakítóra. Az 1. ábrán föl tüntetett mérőházhoz tartozik a permanens 6 mágnes és a 7 tekercs is, mely utóbbiban a 4 mérőgolyó keringés számának meg­felelő számú impulzus keletkezik. A 4 mérőgolyó ugyanis mindannyiszor metszi a permanens 6 mágnes erővonalait, ahányszor előtte elhalad. így a 7 tekercsben tehát a keringésszámmal azonos számú — tehát frekvenciájú — villamos impulzus keletkezik. Az előbbiek szerint előállított impulzusszámot a 2. ábrán föltüntetett 25 impulzusadótól a 26 erősítő fokozatra, majd arról a 27 komparátorra vezetjük. Ez utóbbi az áramlási sebességgel arányos impulzus jeleket „négyszögesíti”. A már említett 24 feszültség-frekvencia átalakító kimenő jelét az első 28 multivibrátor fogadja. A 28 multivibrátor un. kapuzási időket szolgáltat, és ennek megfelelő ütemben jutnak a 25 impulzus­adónak a 27 komparátor által négyszögesített jelei a második 29 multivibrátorra. A 29 multivibrátoron előállított impulzusokat a 30 osztóáramkör közve­títi a 31 számlálóra. A 31 számláló a fogyasztott hőmennyiségek folyamatosan összegezett értékeit mutatja előnyösen digitális kijelzés formájában. A második 29 multvibrátor jelei a 33 szűrő­­áramkörön keresztül a 33a mérőműszene is továb­bíthatók, mely utóbbi a hőfogyasztás pillanatnyi értékét mutatja. A 25 impulzusadónak a 27 komparátor által mégyszögesített jeleit a 32 szűrő­­áramkörön keresztül a 32a mérőműszerre is ráve­5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom