173841. lajstromszámú szabadalom • Tüzelési eljárás éghető gázok mérgező és korróziómentes elégetésére és berendezés a fajlagos fűtőteljesítmény megnövelésére
7 173841 8 tűzálló bélés, emögött pedig a 47 szigetelés, végül a 48 nyomásálló hengeres acélköpeny helyezkedik el a 49 bordákkal, ezt pedig az 50 hűtőcsatoma, majd az 51 borító acélköpeny veszi körül. A hűtés levegővel, vagy vízzel történik. Több üyen nagynyomású 19 lángcsatomát kapcsoltunk gázturbina elé, ahová a füstgáz konvektiv fűtőfelületek alkalmazása nélkül juthat el az előírt pl. 750 °C hőmérséklettel. Ennek a megoldásnak több előnye van.- több kisebb átmérőjű 48 lángcsatoma köpeny esetében kisebb falvastagsággal lehet nagyobb nyomást - pl. 20-50 att - alkalmazni, mint egyetlen tűzteret határoló 48 köpeny esetében,- a szokásos konvektiv fűtőfelületek a gázturbina és a tűztér között a VELOX kazánokhoz képest elmaradnak, mert a lesugárzás 700—800 °C-ra is beállítható (pl. besugárzott, gőztúlhevítő is alkalmazható), mindezek folytán a gázturbinába az előírt hőmérsékletű füstgáz jut minimális légfelesleggel, — növekszik az üzembiztonság robbanás ellen az izzó tűztéri falazatok jelenléte mellett, — nemcsak megoldást nyer a légtisztaság, hanem a gázturbinák égéskamráinál előírt költséges tüzelőolaj, illetve kerosin helyett olcsóbb tüzelőanyagot, pl. fűtőolajat is lehet alkalmazni. A 4. ábra gázturbina után alkalmazott hőhasznosító kazán függélyes metszetét mutatja be a találmány szerinti kialakítással. Ennek leírása a következő: A már ismertetett részletek szerint vezetjük be a 19 lángcsatomákba vagy a gázturbinából érkező pl. 420°C-os füstgázkeveréket, vagy ide ezen felül, vagy önállóan kombusztorral betüzelünk, az 1. ábra kapcsán ismertetett kombusztoron át. A 19 lángcsatornák után a 30 keverő térben a 31 keverő testekkel keverjük össze a tercier levegőt tartalmazó légfelesleges füstgáz a kombusztoros üzemeltetésnél. A gázturbina üzemeltetése alatt vagy csak a turbinából kilépő 420 °C hőmérsékletű levegő-füstgáz keverékkel kell felmelegíteni az 52 konvektiv fűtőfelületeket, amelyek csövekből állnak, és pl. távfűtés céljából vizet melegítenek fel. Csúcsterhelés időszakában a gázturbina üzemén belül olajpóttüzeléssel kell megnövelni a hőhasznosító kazánból kiadott forró víz hőtartalmát. Éjjel, amikor a gázturbina rendszerint üzemen kívül áll, csökkentett teljesítménnyel tisztán olajvagy gáztüzeléssel kell egy meghatározott gőzteljesítményt biztosítani. Az 53 irányból érkező égési levegő az 54 primer és 55 szekunder levegőt biztosítja a kombusztorhoz. Az 56 csappantyún helyettesítő tüzelés esetében, annak megfelelően nyitott helyzete mellett tercier levegőt lehet adagolni, az 57 csappantyú zárt állása mellett. A gázturbina önálló üzeme esetén az 56 csappantyú zárt állásban van, az 58 füstgázcsappantyú pedig nyitott és így lehetővé válik, hogy 59 irányból a gázturbinából érkező füstgáz-levegő keverék tovább áramolhasson, akár változatlan hőmérséklettel az 52 konvektiv csőkötegek felé, akár pedig csúcsidőben a 19 lángcsatomák üzembe állításává, megnövelt hőmérséklettel. A hőhasznosító után a pl. 160°-ra lehűlt füstgázok a 60 csatornából a 61 irányban távoznak. A 62 elosztó csatornából a levegőt, ill. a füstgázt a 63 csatornák vezetik a 19 lángcsatornák körül a 30 keverő terekbe, majd innen az 52 konvektiv csövek felé. Az ismertetett kombusztoros hőhasznosító lényegesen megnöveli a gázturbinák után eddig alkalmazott szokásos konvektiv hőhasznosítók teljesítményhatárát és gazdaságosságát, váamint a távfűtőművek csúcsigényeihez váó ákalmazkodást. Szabadalmi igénypontok: 1. Tüzelési eljárás éghető gázok mérgező- és korróziómentes elégetésére a fajlagos fűtőteljesítmény megnövelésére, amelynél a tüzelőanyagot (olajat, gázt vagy szenet) primer levegővel hőelvonásmentes reakciótérben elgázosítjuk, a keletkező „forró gázt” szekunder- és tercier levegővel legáább további két lépcsőzetben elégetjük és hőelvonás, ül. hűtés után a füstgázokat tovább vezetjük, azzá jellemezve, hogy a „forró gázt” a szekunder levegő bevezetése előtt 650 °C-nál nagyobb hőmérsékletre - célszerűen pl. 1250°C-ról kb. 900 °C-ra — vvisszahűtjük, majd az utolsó - pl. tercier levegő bekeverés után 650 °C-nál nagyobb hőmérsékleten a füstgázokat hőelvonásmentesen összekeverjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzá jellemezve, hogy a tercier levegőt több lépcsőzetben vezetjük a tűztérbe, a lángba és ezzel a vüágító lángot többízben felvátva hűtjük és hőmérsékletét emeljük. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti tüzelési eljárás foganatosítási módja, azzá jellemezve, hogy a vüágító láng hőmérsékletét a többlépcsős levegőbevezetés során 1400 °C-nál áacsonyabb hőmérsékleten tartjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti tüzelési eljárás foganatosítási módja, azzá jellemezve, hogy füstgázok összekeverését a tűztér végén légfelesleggel, — célszerűen - 1,02—1,05-nél és 700-1000 °C közötti hőmérsékleten végezzük. 5. Tüzelőberendezés az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amelynél a tüzelőanyagot léghiány mellett elgázosító gázosítója, ill. gázbontója, továbbá tűztere van s amelynél a szekunder és tercier levegőbevezetések közötti helyeken besugárzott fűtőfelületek, ül. hőelvonó helyek vannak beépítve, azzá jellemezve, hogy a lángcsatoma 19 legáább egy része keramikus tűzálló fáazattá (17) határolt, és hogy tercier levegő, ill. utolsó levegőbevezetés (25) után hűtetíen, azaz hőelvonás mentes keverőtere (30) van, továbbá, hogy a gázosító, ül. gázbontó reakciótere (7) és a szekunder levegő bevezetésének helye (16) között legáább egy helyen hőelvonó fűtőfelülete (9) van. 6. Az 5. igénypont szerinti tüzelőberendezés kiviteli áakja, azzá jellemezve, hogy a keramikus fáfelületek (17) és a besugárzott vetített fűtőfelület (18, 77) aránya nagyobb a lángcsatomának (19) a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
