173839. lajstromszámú szabadalom • Kétcsatornás csővezeték és ennek alkalmazásával kialakított klímaberendezés
3 173839 4 nem eresztő anyagú membrán két, egymás mellett levő csatornára osztja. E kiviteli elrendezésnél biztosítható az, hogy a csőben kialakított mindkét csatornán át olyan mennyiségű közeg áramolják, mely gyakorlatilag a cső teljes belső keresztmetszetében áramló közegnek felel l meg, mégpedig oly módon, hogy amíg az egyik csatornán az adott közeg teljes mennyisége áramlik, a másik csatorna teljesen üres - semmit sem szállít - és megfordítva. Lényeges 10 kikötés az, hogy mindkét csatornának merev külső fala legyen, miáltal mindkét csatornához könnyen hozzá lehet férni, például a csatornák tisztítása vagy mérőhelyek kiépítése érdekében. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok segít- 15 ségével részletesebben is megmagyarázzuk, mégpedig egy úgynevezett kétcsatornás klímaberendezéssel kapcsolatban. Magától értetődik, hogy a találmány szerinti megoldásnak megfelelő módon kialakított csővezeték más berendezésekkel kapcso- 20 latban is előnyösen alt ! mazható, például az úgynevezett indukciós-klíma lerendezésekben. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti kétcsatornás csőve- 25 zetéket nézeti elrendezésben mutatja be. A 2. ábrán vázlatosan látható a csővezeték keresztmetszeti rajza, a 3. ábra pedig a kétcsatornás csővezetéknek egy úgynevezett kétcsatornás klímaberendezésben le- 30 endő alkalmazási módját mutatja be. Az 1. és 2. ábrák szerint a merev 1 külső csővezetéket a csőkeresztmetszet középső síkja által meghatározott alsó és felső pontokon rögzített 2 35 membrán két 3 és 4 csatornára osztja. Az 1 külső csővezeték előnyösen két fél-csőből áll, amelyek között a hangtompító anyagú 2 membrán az 5 csővarratok tartományában van rögzítve. Az 1. és 2. ábrákon az is látható, hogy a 2 40 membrán olyan helyzetben van a külső csővezeték belsejében kifeszítve, hogy az 1 külső csővezeték teljes átbocsátási keresztmetszetének nagy részét a 3 csatorna foglalja el, míg a 4 csatorna számára csupán az említett átbocsátási keresztmetszet egy 45 része marad. A 2 membrán úgy van kialakítva, hogy a legkülönbözőbb közbülső helyzetekbe állítható, oly módon, hogy a két csatorna közül bármelyik szélső helyzetében a teljes átbocsátási keresztmetszetnek vagy nulla vagy teljes volumenét 50 teheti ki. A 3. ábrán bemutatott kétcsatornás klímaberendezéssel kapcsolatban alapvetően azt jegyezzük meg, hogy a kétcsatornás klímaberendezés lényegében abban áll, hogy két csatornán keresztül 55 kétféle, mégpedig hideg és meleg levegőt szállítunk, és a kétféle levegő megfelelő összekeverésével a különböző terek egymástól eltérő hőmérsékletét a kívánt mértékre szabályozzuk. Az egymástól eltérő hőmérsékletű zárt terekbe áramoltatott kétféle 60 levegő összekeverésére és az így megfelelő hőmérsékletet biztosító levegőnek az adott térbe történő bevezetésére szolgáló berendezések már ismertek. Ezek lehetnek például termosztát útján szabályozható berendezések. Mivel az adott terek hideg 65 és meleg levegővel való töltése a hideg és meleg levegő különböző arányú összekeverését kívánja meg, az úgynevezett tértöltéses terhelés eloszlása nem lesz egyenletes, olyannyira, hogy ezek a 5 különbségek egyazon zárt téren belül is érvényesülnek, ennélfogva a klímaberendezéshez tartozó keverőberendezéseket különböző keverési arányokra kell beállítani. Mivel az egyes helyiségekbe az egyes keverőberendezések által bevitt levegőmennyiség állandó, ezért a keverőberendezésből kiáramló levegő hőmérsékletének különbözőnek kell lennie. Ez annyit jelent, hogy — ámbár a klímaberendezés állandó levegőmennyiséggel üzemel — a meleg- és hideg levegő közötti mennyiségviszonyok mindig különbözők, de ez a viszony állandóan változik. Csak egészen véletlenül lehet ez az arány 50-50%-os. Sem a meleglevegőt szállító csatorna, sem a hideg levegőt szállító csatorna nem használható ki száz-százai ék osan az ilyen kétcsatornás klímaberendezéseknél, mert a szükség által megkívánt hideg- és meleglevegő részaránya összesen csak 100% levegőmennyiség lehet. Ha azonban csúcsterhelés van, akkor a hideg levegőt szállító csatorna keresztmetszetét száz-százalékosra, míg a meleglevegőt Szállító csatorna keresztmetszetét 75%-osra kell tervezni a teljes levegőmennyiségre vonatkoztatva. Az ilyen klímaberendezések mind alacsony, mind magas nyomású berendezésekként egyaránt kialakíthatók. A gyakorlatban általában- a kisebb csatomakeresztmetszetek biztosítása érdekében — nagynyomású berendezéseket szoktak tervezni. Ezeknek a klímaberendezéseknek hátránya az, hogy mindkét csatornában nagy keresztmetszeteknek kell rendelkezésre állni, ennélfogva a megfelelő nagyra méretezett csővezetékek elhelyezése az épületben problémákat okoz, vagy éppen lehetetlen ilyennek beépítése, nem beszélve arról, hogy a csővezeték beszerelése jelentős munka- és anyagráfordítást jelent. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő, kétcsatornás csőrendszer beépítésével azonban jelentős mértékben lehet befolyásolni a térkihasználást. Ez rendkívül előnyös az épület tervezésénél, mert egészen egyszerű eszközökkel biztosíthatjuk a változtatható keresztmetszetű csatornák azonos térben történő kialakítását: mindkét csatorna átbocsátási keresztmetszete ugyanis egyazon térben 0-tól 100%-ig változtatható, s így a szükséges levegőmennyiséget tudja szállítani, például az egyik csatorna a teljes levegőmennyiség 75%-át, a másik pedig annak 25%-át. A 3. ábrán vázlatosan bemutatott kétcsatornás klímaberendezésben a 6 klímaberendezéshez- amelybe a levegőt szállító csatorna torkollik - egyfelől egy 7 utóhevítő, másfelől egy 8 hűtő van csatolva. A 7 utóhevítőbői a felmelegített levegő egy 9 levegőáteresztőn keresztül áramlik az egyik, például a 3 csatornába, míg a 8 hűtőből kiáramló hideg levegő egy másik 10 levegőáteresztőn át a másik, például a 4 csatornába áramlik. A felhasználási helyek, vagyis a 12 helyiségek irányában az 1 külső csővezetékről, mint fővezetékről leágazások vezetnek. A leágazó csővezetékekből a 9, illetve 10 levegőáteresztőkön át a hideg- illetve meleg levegő a 11 keverőberendezésbe, majd innen az adott 12 2
