173812. lajstromszámú szabadalom • Dekódoló áramkör frekvenciakeverék szétválasztásához
5 173812 6 a logikai 1-hez az (n-q) • U (fn + j) • U (fj) a logikai 0-hoz az (n-q) • U (fn + x) • U (fj) függvényeket rendeli, ahol i= 1, 2, . . . n q= 1, 2, ... n, az n számú bitben előforduló 1-ek száma U(fn + 1) és U(f) amplitúdók egységnyi nagyságúak. Ha például egy n = 4 bites kódban az 1-ek száma q = 1. aki«31' (n-q) • U(fn +,) = 3 • U(fn +j), vagyis az fn + 1 frekvenciájú jel amplitúdója három egységnyi. Tehát az i-edik bit logikai 1 értékéhez a 3 U(f„ + i) • U (fj), az n-edik bit logikai 0 értékéhez a 3 U(fn + j) • U(f;) függvényt rendeljük. Ebből az is következik, hogy a jelkeverék amplitúdója az n számú bites kód bármely kombinációjánál n számú egység. A leírt módon képzett jelek lineáris összege közös mágneses pályán kerül rögzítésre. A dekódolás első fázisában az fi, F2 . . . fn, fn + ! frekvenciákra hangolt sávszűrők kimeneti jelét demoduláljuk. Az i-edik demodulátor kimenetén keletkező feszültségimpulzus csúcsértéke Ui = U(1), ha az fj frekvenciájú jel szerepel a jelkeverékben Uj = U(0), Uzaj, ha az fj frekvenciájú jel nem szerepel a jelkeverékben. A döntéshez az összes n + 1 sávszűrő demodulált kimeneti feszültségének összegezésével állítunk elő referenciafeszültséget, amelynek nagysága S U = (n-q) U(n+ i) + q • U(i) + (n-q) • Uzaj Az egyszerűség kedvéért feltételeztük, hogy a sávszűrők kimeneti jelei egyforma nagyságúak tehát U(n + 1) = U(i) is igaz. A döntés bitenként történik, úgy, hogy ha Uj-C • 2 U > Ud, a döntés eredménye logikai 1, ha Uj-C • 2 U < Ud, a döntés eredménye logikai nulla. A C állandó értékű súlyozó tényező, Ud a diszkriminációs szint. A 2 U feszültség a kombinációtól jó közelítéssel függetlennek tekinthető, ha Uzaj < 0,25 • U(j) igaz. Vizsgáljuk meg például az n = 4 bites kód mo, m3 és mi 5 termje esetén képezhető 2 U feszültség értékeket. Csatornaszám 12 3 4 mo 0 0 0 0 n = 4 q = OU0= 4U( j ) + 4Uzaj m3 0 0 1 1 n = 4 q= 2 U3 = 4tyj) + 2Uzaj nijs 1 1 1 1 n = 4 q = 4 Ul5 = 4U(i) Végezzük el a döntési séma szerinti kivonást a 3. csatorna bitjére vonatkozóan, ha Ulaj = 0,25 U(i) : U(i) = IV 1 Ud = 0,05V és C= — 8 (m0)3 : Uzaj—C/4U(i) + 4Uzaj= 0.25-0,625 = —0,375V (m3)3 :U(J)—C/4U(1) +2Uzaj/ = = 1-0,562 =+0,438V 5 (m,s)3 : U(1)-C • 4U(1) = 1-0,5 = +0,5V Ud=+0,5V diszkriminációs szintet választva, a 3. csatornán kiolvasott jelekből visszaállított információ: 10 <m0)3 : -0,375 V <0,05 V: a dekódolt bit értéke: 0 (m3)3: 0,438 V >0,05 V: a dekódolt bit,értéke: 1 15 (niis)3: 0,5 V >0,05 V: a dekódolt bit értéke: 1 A mágneses pályáról vagy egyéb jelcsatornáról kapott feldolgozható minimális jelet az egyenlő irányító diódák nyitófeszültsége és a komparator érzékenysége határozza meg. A felső határ a sávszűrő maximális kivezérelhetőségétől függ. A maximális és a minimális feldolgozható jel aránya határozza meg a megengedhető szintingadozást. 25 Integrált áramkörös műveleti erősítővel megvalósított aktív sávszűrővel a megengedhető szintingadozás kb. 25 dB. A lineáris kivezérlési tartomány növelésével ez tovább javítható. 30 Az ismertetett eljárásokhoz képest, a találmány szerinti megoldás előnye, hogy n számú bit kódolásához csak n + 1 különböző frekvenciájú jelet, ennek megfelelően csak n + 1 számú modulátor és demodulátor ül. dekódoló áramkört 35 használ fel. Többmágneses pályán történő rögzítéskor a pályák közötti áthallásból származó zavarójel hatását kiküszöböli. Az adatok nagy megbízhatósággal állíthatók vissza, mert dekódoláskor a megengedhető (a 40 mágneses pályáról leolvasott) jelszintingadozás akkor is eléri a 20—25 dB értékét, ha a csatornánkénti jel/zaj viszony nem jobb 12 dB-nél. Szükség esetén a megengedhető szintingadozás felső határa a sávszűrők lineáris kivezérlési tartományá- 45 nak növelésével növelhető. A kódolást megvalósító áramkörök egy kiviteli alakjának blokkvázlata (n = 4 bit rögzítésére) az 1. ábrán látható. Az f1; f2 .. . f5 frekvenciájú jelet előállító 1, 2, 3, 4 és 5 generátorok kimenete a 6, 50 7, 8, 9 és 10 modulátorok vivőfrekvenciás bemenetére kapcsolódik. A modulátorok ütemezését és a moduláló információt a 12 órajelgenerátor egységben előállított órajel vezérli. A 6, 7, 8, 9, 10 modulátorok bemenetére kapcsolódik az 55 fi . .. f4 frekvenciához rendelt négy logikai változó logikai értékének megfelelő szint. Az f5 frekvenciájú jelhez rendelt 10 modulátor moduláló bemenetére állandóan a logikai egy-nek megfelelő szint kerül. A jelformálás és szintbeállítás a 13. 60 jelformáló és szintbeállító egységben történik. A modulált jelek a 11 összeadom kapcsolódnak. A 11 összeadó állítja be az egyes frekvenciaösszetevők amplitúdóinak arányait is. A bitenként modulált vivőfrekvenciás jelek lineáris összege a 11 65 összeadó kimenetéről vihető el. 3
