173802. lajstromszámú szabadalom • Végarmatura többcsatornás tömlőkhöz
3 173802 4 állapotában a végarmatúra testének belső felületén kialakított - célszerűen körbefutó — horonyban helyezkedik el. A találmány szerinti végarmatűra egy további előnyös kiviteli alakjánál a pozicionálólemez és az irányzólemez egymás felé néző oldalain a kerület mentén ferde letörés van és a rugalmas elem a pozicíonálólemez és az írányzólemez összehúzott állapotában a végarmatúra testének belső felületén kialakított körbefutó horony, valamint a két ferde letörés által határolt térben elhelyezkedő gyűrű, amely célszerűen fémből — például acélból — van és egy helyen fel van hasítva. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a rugalmas elem rugalmas anyagból, célszerűen gumiból levő tömb, amelynek a végarmatúra hossztengelyére merőleges legnagyobb keresztmetszete terheletlen állapotban kisebb, a pozicionálólemez és az irányzólemez összehúzott állapotában pedig nagyobb, mint a végarmatúra belső üregének nyitott oldali keresztmetszete. A találmány szerinti végarmatúra igen egyszerű, robusztus szerkezetű, könnyen kezelhető, meghibásodásra kevéssé hajlamos, ezért például bányabeli feltételek mellett előnyösen használható. A találmányt a következőkben a rajzokon vázolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra olyan végarmatúra hosszmetszete, amelynél a rugalmas elem acélgyűrű, a 2. ábra az 1. ábra A—A metszete, a 3. ábra az 1. ábra B—B metszete, és a 4. ábra olyan végarmatúra hosszmetszete, amelynél a rugalmas elem gumitömb. Az 1. ábra szerinti végarmatúrának hengeres, üreges 1 teste van, amelynek egyik vége nyitott, másik végéhez pedig 2 huzalgyűrű segítségével 3 csatlakozóagy van erősítve. A 3 csatlakozóagyhoz 4 karmantyú segítségével 5 védőköpeny van csatlakoztatva, amelynek belsejében több (jelen esetben öt darab) 7 elemi tömlő helyezkedik el. A 7 elemi tömlőknek az 1 test belsejébe benyúló végei szokásos kivitelű hengeres 6 csatlakozóelemekkel vannak ellátva, amelyek egy nagyobb és egy kisebb átmérőjű szakaszból állnak. A nagyobb átmérőjű szakaszon körbefutó 6’ gallér van kialakítva. Az 1 test belső felületén a nyitott vég felé haladva 1’ váll, majd körbefutó D horony van kialakítva. Az 1’ vállra 8 pozicionálólemez támaszkodik, amely a 7 elemi tömlők 6 csatlakozóelemei számára E bevágásokkal van ellátva (3. ábra) és az 1 test nyitott vége felé néző oldalán a kerület mentén ferde A letörése van. A 8 pozicionálólemezzel párhuzamosan 9 irányzólemez van elrendezve, amelynek a 6 csatlakozóelemek számára F furatai vannak. Az F furatok és az E bevágások egymás felé néző oldalai ki vannak süllyesztve és így fogják közre a 6 csatlakozóelemek 6’ gallérjait. A 9 irányzólemeznek az 1 test zárt vége felé néző oldalán a kerület mentén ferde C letörése van. A körbefutó D horony, valamint az A és C letörések által határolt térben rugalmas elem, az adott esetben acélból készült, egy helyen felhasított 10 gyűrű van elrendezve. A 8 pozicionálólemez középpontjában axiális menetes furat, a 9 irányzólemez középpontjában ennél valamivel nagyobb átmérőjű axiális furat van, amelyen 11 csavar van átvezetve. A 11 csavar a 8 pozicionálólemez menetes furatába van becsavarva. A becsavarás mértékétől függően változik a 8 pozicionálólemez és a 9 irányzólemez közötti axiális távolság. A 10 gyűrű úgy van kialakítva, hogy terheletlen állapotban átmérője kisebb az 1 test belső átmérőjénél, a 8 pozicionálólemez és a 9 irányzólemez összehúzása után viszont szétnyílva behatol a D horonyba és így megbízhatóan rögzíti a két lemezt, amelyek all csavar meghúzása után mind egymással, mind a 6 csatlakozóelemekkel, mind az 1 testtel szoros kapcsolatba kerülnek, egyúttal a 6 csatlakozóelemek is felveszik az előírt helyzetet és irányt. A 3. ábra az 1 test és a 3 csatlakozóagy összekapcsolásának egy lehetséges módját mutatja. Mivel ez a megoldás ismert, és nem tartozik a találmány lényegéhez, részletesebb ismertetésétől eltekintünk. A 4. ábra szerinti kivitelnél a 8 pozicionálólemez és a 9 irányzólemez peremén nincs ferde letörés és a közöttük levő rugalmas elem rugalmas anyagból, például gumiból levő 10’ tömb, amelyen a 6 csatlakozóelemek számára furatok vannak kialakítva. A 10’ tömbnek az 1 test hossztengelyére merőleges legnagyobb keresztmetszete terheletlen állapotban ldsebb, mint az 1 test belső üregének nyitott oldali keresztmetszete, a 8 pozicionálólemez és a 9 irányzólemez 11 csavar segítségével történő összehúzása után viszont a 10’ tömb szélei behatolnak az 1 test belső felületén kialakított körbefutó D horonyba (amely itt természetesen szélesebb, mint az 1—3. ábrák szerinti kivitelnél) és megbízható kötést biztosítanak. A 6 csatlakozóelemeken kialakított 6’ gallérok azáltal járulnak hozzá a rögzítéshez, hogy a 10’ tömb furatainak átmérője a 11 csavar meghúzása után lecsökken és így a furatok rászorulnak ezekre a 6’ gallérokra. A találmány nem korlátozódik a példaként bemutatott kiviteli alakokra. A végarmatúra például lehet kör helyett négyszög keresztmetszetű is, ebben az esetben természetesen minden elemét ennek megfelelően kell kialakítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Végarmatúra többcsatornás tömlőhöz, az elemi tömlők csatlakozóelemeinek pozicionálására és befogására alkalmas elemmel, amelynek a végarmatúra belső üregében elrendezett, a végarmatúra hossztengelyére merőleges, az elemi tömlők csatlakozóelemei számára nyílásokkal ellátott pozicionálólemeze és irányzólemeze van, azzal jellemezve, hogy a pozicionálólemez (8) és az irányzólemez (9) közötti axiális irányú távolság változtatására alkalmas eleme, célszerűen e két lemezt (8, 9) összefogó csavaija (11) van, a pozicionálólemez (8) és az irányzólemez (9) között rugalmas elem (10, 105) van elrendezve, és a pozicionálólemez (8) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
