173780. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés feszültségstabilizátor túlfeszültség és túláram elleni védelmére
3 173780 4 neti feszültséghez, kimenete pedig - előnyösen tranzisztoron át — további tranzisztor bázisához kapcsolódik. A további tranzisztor emittere diódán át a kimeneti feszültséghez, kollektora a tirisztor vezérlőelektródájához csatlakozik. Túláramvédő 5 áramkörének műveleti erősítője van, amelynek egyik bemenete potenciométeren és ellenálláson át, másik bemenete feszültség osztón át a kimeneti feszültséghez van csatlakoztatva. A műveleti erősítő kimenete diódán át a kimeneti feszültséggel sorba 10 kapcsolt tranzisztor bázisához kapcsolódik. A kapcsolási elrendezés egy előnyös kiviteli alakja esetében a Zener-diódából, erősítőből, hibajelerősítőból és tranzisztorból álló áramkör integrált áramkör. 15 A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy példaképpeni kiviteli alakját egy soros tranzisztoros feszültségstabilizátor esetére az 1. ábra mutatja. Az Ube feszültséggel táplált 1 stabüizátor a 2 tűlfeszültségvédő áramkörrel és a 3 túláramvédő- ' -áramkörrel van ellátva. A 2 túlfeszültségvédő-áramkörben van a referencia feszültséget meghatározó Z Zener-dióda, valamint az ezt tápláló G áramgenerátor és az Ei erősítő, ezek 4 és 5 kapcsai között ^ lép fel a hőkompenzált stabil referencia feszültség, amely a P2 potenciométeren leosztva, a pozitív 6 bemeneten az E2 hibajel-erősítő referencia-feszültségét adja. Az E2 hibajel-erősítő másik, negatív 7 bemenetén megjelenő feszültség az Rs és R6 ellenállásokból álló feszültségosztón át a feszültségstabilizátor kimenő feszültségét szolgáltatja. Az E2 hibajel-erősítő kimenete a T3 tranzisztoron át a T2 tranzisztor bázisához, a T2 tranzisztor kollektora a TR tirisztor vezérlő elektródájához csatlakozik. A T2 tranzisztor emittere a 5 D2 diódán át a kimeneti kapocshoz csatlakozik. A TR tirisztor anódja és katódja a stabilizált kimenethez kapcsolódik. A Z Zener-diódából, az E! erősítőből, és E2 hibajel-erősítőből, valamint a T3 ^ tranzisztorból álló áramkör az IC integrált áramkör alakjában közös tokban is elhelyezhető. A 3 túláramvédő áramkörben az E3 műveleti erősítő negatív 8 bemenete az RS ellenálláson és a Pi potenciométeren át, pozitív 9 bemenete az R3 és az R4 ellenállásokból álló feszültségosztón át, az Uki kimenőfeszültséghez csatlakozik. Az E3 műveleti erősítő kimenete a Dt diódán át a Ti tranzisztor bázisával van összekapcsolva. Ha a stabilizált kimenőfeszültség a meg- 5Q engedett érték fölé növekszik, akkor az E2 hibajel-erősítő 7 bemenetén fellépő feszültség nagyobb lesz, mint a 6 bemenet feszültsége és az E2 hibajel-erősítő kimeneti feszültsége a T3 tranzisztor bázisán csaknem 0 értékre csökken. Ennek hatására a T2 tranzisztoron áram folyik a TR tirisztor vezérlő elektródájához, a TR tirisztor begyújt és a stabilizátor kimenetét rövidre zárja. A rövidzár vagy egyéb túláram folytán az RS ellenálláson fellépő feszültségesés hatására az E3 műveleti erősítő 8 bemenetén a feszültség a 9 bemenethez képest nagyobb lesz, az E3 műveleti erősítő kimeneti feszültsége csaknem 0 értékre csökken. Ily módon a Dt diódán át a Tt tranzisztor bázisának vezérlő feszültsége is lecsökken s így 0 körüli értékre csökken a stabilizátor kimenő feszültsége és árama is. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés előnye, hogy az állandóan bekapcsolt figyelő RS ellenállás értéke nagyon csekély, század ohm nagyságrendű lehet a nagy erősítési tényező miatt s ezért a veszteség csekély. A túláram ill. zárlat megszűnése után a stabilizátor minden külső beavatkozás nélkül ismét üzemképessé válik. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés feszültségstabilizátor túlfeszültség és túláram elleni védelmére, amelynek beavatkozó szerve a kimeneti kapcsokat áthidaló tirisztor, míg referencia-feszültségének meghatározására Zéner-diódája és túláram-érzékelő ellenállása van, azzal jellemezve, hogy túlfeszültségvédő áramkörének (2) Zéner-diódája (Z) erősítőhöz (Ej ) csatlakozik, amelynek kimenete hibajel-erősítő (E2) egyik bemenetét (6), a kapcsolási elrendezés kimeneti kapcsa a hibajel-erősítő másik bemenetét (7) képezi és a hibajel-erősítő kimenete — előnyösen tranzisztoron (T3) át — olyan további tranzisztor (T2) bázisához kapcsolódik, amelynek emittere diódán (D2) át a kapcsolási elrendezés kimeneti kapcsához, kollektora a tirisztor (TR) vezérlő-elektródájához csatlakozik, továbbá túláramvédő áramkörének (3) műveleti erősítője (E3) van, amelynek egyik bemenete (8) potenciométeren (P3 ) és ellenálláson (RS) át, másik bemenete (9) feszültségosztón át a kapcsolási elrendezés kimeneti kapcsához, a műveleti erősítő (E3) kimenete diódán (Dx) át soros áteresztő tranzisztor (T^ bázisához csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a Zener-diódából (Z), erősítőből (E^, hibajel-erősítőből (E2) és tranzisztorból (T3) álló áramkör egy tokban elhelyezett integrált áramkör. 1 rajz, 1 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 794300 - Zrínyi Nyomda, Budapest 2
