173766. lajstromszámú szabadalom • Ragasztóanyag, főként rétegelt lemezek, kemény rostlemezek és forgácslemezek előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173766 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1976.1.20. (OE—231) Nemzetközi osztályozás: C 08 L 61/00 Finnország-beli elsőbbsége: 1975.1.28. (75 2289) Közzététel napja: 1979.1. 27. Megjelent: 1979. XII. 31. Feltalálók: Forss G. Kaj vegyész, Helsinki Fuhrmann G.M. Agneta vegyész, Helsinki, Finnország Szabadalmas: Oy Keskuslaboratorio-Centrallaboratorium Ab, Tapiola, SF Finnország Ragasztóanyag, főként rétegelt lemezek, kemény rostlemezek és forgácslemezek előállításához 1 A találmány tárgya ragasztóanyag, főként rétegelt lemezek, kemény rostlemezek és forgácslemezek előállításához, mely fenol-formaldehid-műgyantát, a műgyantához viszonyítva 90 :10-20 :80 súlyarányban feltárt lignint, vizet, térháósítószert és adott esetben töltőanyagot tartalmaz. A találmány tárgykörébe vágó szakterületen a 7 312 584 alapszámú svéd bejelentés ismertet egy ragasztóanyagot, főként rétegelt lemezek, kemény rostlemezek és forgácslemezek előállításához, mely ligninszulfonátot és fenol-formaldehid-műgyantát alkalmaz, ahol a ligninszulfonát nagyobb része makromdekuláris ligninszulfonát. Az ismert megoldást tehát azon a felismerésen alapszik, hogy a nagy molekulasúlyú ligninszulfonátok tapadó tulajdonságai jobbak mint a kis molekulasúlyú ligninszulfonát származékok hasonló jellemezői. Az ismert ragasztóanyaghoz a szulfítos cellulózgyártás melléktermékeként keletkezett ligninszulfonátokat használják. Felismerték azonban azt, hogy az alkalikus ceílulózgyártás melléktermékeként keletkező ligninszulfonátokat is előnyösen fel lehet használni ragasztóanyagok komponenseként. A technika állásához tartozó további források, így az 1 228 566 számú brit szabadalmi leírás, valamint a 7140446x, a 7140 448z és a 7 171 444z jelű C.A. tömörítvények olyan további megoldásokat ismertetnek, ahol a különféle cellulózgyártási eljárásokban feltárt lignineket fenollal, fenollal és formaldehiddel, továbbá fenol-formal-2 dehid-rezol típusú gyantákkal keverve állítanak elő ragasztóanyagokat. Az alkálikus cellulózgyártásnál a csiszolatot nyomás alatt nátriumhidroxid vizes oldatában 5 főzik. Az alkalikus eljárások közül a leggyakrabban a szulfátos cellulózgyártást használják, melynél a lúgban szulfid és hidroszulfid ionok is vannak. A szulfátos eljárásból származó szennylúg, melyet gyakran fekete lúgnak is neveznek, a fa ligninjét 10 bázisokban oldható alakban tartalmazza. Ezeket a ligninszármazékokat szulfátligninnek is nevezik. Minthogy ligninszármazékokat más cellulózgyártási technológiák főfolyamata, vagyis a kémiai feltárás során, így az alkalikus feltáráshoz tartozó 15 szódás vagy oxigénos feltárás során is elkülönítenek és ezek a ligninszármazékok is alkalmasak a már említett szulfátligninekkel együtt ragasztóanyag előállítására, leírásunkban a továbbiakban ezeket együttesen feltárt ligninnek nevezzük. 20 Schillernd és Doghty „Reactive Lignin-Derived Producte in Phenolic High-Pressure Laminates” című, a Tappi szaklap 1961. évi 44. száma 823—830. oldalain megjelent cikkükben azt közük, hogy a feltárt ligninek a fenol-formaldehid-műgyan- 25 tákkal gyengén reagálnak és ezért olyan kísérleteket végeztek, melyek a feltárt ligninek reakcióképességét javitják és így kémiailag módosított fekete lúghoz ill. feltárt ligninekhez jutottak. A 3 185 645 számú amerikai szabadalmi leírás 30 egy olyan eljárást ismertet, melynél a feltárt ügnint 173766
