173760. lajstromszámú szabadalom • Vénaelzárásos plethysmographias vizsálat céljára szolgálóberendezés
5 173760 6 másik bemenete a K komparátor kimenetével van összekötve. A VA vezérlő egység egyik kimenete egy a légzsák nyomását előre meghatározott program szerint változtató PN pneumatikus egység bemenetével, másik kimenete egy T időmérő egység bemenetével, míg harmadik kimenete egy RA aritmetikai egység egyik bemenetével, negyedik, ötödik és további kimenetei pedig az említett Sí, S2 ... Sn mintavevő és tartó áramkörök másik bemenetével vannak összekötve. Az RA aritmetikai egység másik bemenetére az említett T időmérő egység kimenete csatlakozik, míg harmadik, negyedik és további bemeneteire az Sí, S2 ... Sn mintavevő és tartó áramkörök kimenetei csatlakoznak. Az RA aritmetikai egység egyik kimenetére egy M kijelző műszer, másik kimenetére egy D regisztráló műszer csatlakozik, míg a PN pneumatikus egység egyik kimenete egy Ml légzsákhoz, másik kimenete egy további M2 légzsákhoz csatlakozik. A berendezés egy további kiviteli példának megfelelően úgy is ki lehet alakítani, hogy a G érzékelő kimenete a K komparátor bemenetére, továbbá egy SD mintavevő és/vagy analóg-digitál átalakító áramkör egyik bemenetére csatlakozik. A pulzusgörbe vagy EKG-görbe jellegzetes pontjainak meghatározására szolgáló PA analizátor bemenetére a G érzékelő vagy P pulzusérzékelő vagy az EKG csatorna kimenete csatlakozik, míg a PA analizátor kimenete egy VD vezérlő egység bemenetével van összekötve. A VD vezérlő egység másik bemenetére a már említett K komparátor kimenete van kötve, a vezérlő egység egyik kimenete viszont az említett PN pneumatikus egység, másik kimenete a T időmérő egység bemenetére csatlakozik, harmadik kimenete ugyanakkor egy RD aritmetikai egység egyik bemenetével, míg negyedik kimenete egyrészt egy SD mintavevő és tartó áramkör és/vagy analóg-digitál átalakító másik bemenetével van összekötve. A mintavevő és tartó áramkör és/vagy analóg-digitális átalakító kimenete az RD aritmetikai egység másik bemenetére csatlakozik, s ez utóbbi harmadik bemenetével a T időmérő egység kimenete van összekötve. A PN pneumatikus egység egyik kimenete egy Ml légzsákkal, másik kimenete egy további M2 légzsákkal van összekötve. Az RD aritmetikai egység egyik kimenetére egy M kijelző műszer, másik kimenetére pedig egy D regisztráló műszer van kötve. A találmány szerinti berendezés működését az artériás rendszer vizsgálata esetében az 5. ábrán látható, elsősorban az analóg méréstechnikára épülő tömbvázlat a 6A ábra és az artériás pulzushullám által előidézett relatív térfogatváltozás (AVp/V0) jellegét ábrázoló 6B ábra alapján ismertetjük. A mérés megkezdésekor a VA vezérlő egység indítja a PN pneumatikus egységet, ez utóbbi viszont az Ml légzsákot impulzusszerűen, a vénás és az artériás diasztolés nyomás közé eső értékre (kb. 50Hgmm), illetve - a vizsgálandó végtagi szakasztól függően — az M2 légzsákot a szisztolés nyomást meghaladó értékre fújja fel. A végtag térfogatváltozásának indikálására a G érzékelő szolgál, amelynek kimenete az Sí, S2 ... Sn mintavevő és tartó áramkörök és a K komparátor bemenetére csatlakozik. A PA analizátor egy másik bemenetére valamely, célszerűen a mérési hely közvetlen környezetében elhelyezett, vagy a G érzékelővel egybeépített P pulzusérzékelő kimenete csatlakozik. A PA analizátor a pulzusgörbe jellegzetes pontjaihoz - célszerűen p. a szisztolés és/vagy diasztolés pontokhoz — tartozó időpillanatok meghatározására szolgál. Ezekben az időpillanatokban a PA analizátor a VA vezérlő egység bemenetére szinkron, illetve azonosító jeleket juttat. A G érzékelő eközben folyamatosan figyeli a végtag térfogatának, illetve relatív térfogatának változását, és ha az egy előre beállított, a pulzushullám szisztolés értékének megfelelő térfogatnál, illetve relatív térfogatnál nagyobb értéket meghalad, illetve a PN pneumatikus egység működtetéséből eredő tranziens jelenségek már lezajlottak, (6A ábra, A Vk/VQ érték) a K komparátor előkészítő jelet küld a VA vezérlő egységbe. A VA vezérlő egység ezt követően fogadja a PA analizátorból érkező, a pulzusgörbe valamelyik, célszerűen a legközelebbi jellegzetes pontjához (6A és 6B ábra, ti időpont, a pulzusgörbe szisztolés pontja) tartozó szinkron, illetve azonosító jelet, ugyanakkor indítja a T időmérő egységet és mintavételi parancsot küld az St mintavevő és tartó áramkörnek, amely tárolja a A V! /V0 amplitúdó értéket. A VA vezérlő egység ezt követően a PA analizátorból jövő szinkron, illetve azonosító jelek közül csak az elsőként tudomásulvett jellel megegyező — tehát a pulzusgörbe ugyanolyan fázisú pontjához tartozó — szinkron, illetve azonosító jelet veszi figyelembe (6A és 6B ábra, t2 időpont, a pulzusgörbe következő szisztolés pontja) és az annak megfelelő t2 időpontban leállítja a T időmérő egységet és mintavételi parancsot küld az S2 mintavevő és tartó áramkörnek, amely tárolja a t2 időpontban fennálló A V2 /V0 amplitúdóértéket. Ezt követően a T időmérő egység kimenetéről az RA aritmetikai egység bemenetére jutó, a t2— tj=At! időtartammal arányos jelből és az Sí és S2 mintavevő és tartó áramkörök kimenetén megjelenő AVi/V0 és AV2/V0 értékkel arányos jelből a VA vezérlő egység kezdeményezésére az RA aritmetikai egység az alábbiak szerint meghatározza és az M kijelző műszeren kijelzi a relatív térfogatváltozás kezdeti értékét: AV2 - AVI dV 2 Vo Vo Vo ahol AVj = a térfogatváltozás mértéke a mérés befejezésekor Vo = eredeti térfogat A V, = térfogatváltozás mértéke a mérés kezdetén ti = mérés kezdetének időpontja tî = mérés befejezésének időpontja dV = A V2 - - A Vi dt = t2 — tj Az így meghatározott érték igen jó közelítéssel megfelel a relatív térfogatváltozás elméletileg elképzelhető kezdeti értékének. Az előbbiekben a 6A és 6B ábra kapcsán azt az esetet ismertettük, amikor 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
