173759. lajstromszámú szabadalom • Mérőkészülék a levegő éghető gáz tartalmának meghatározására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173759 Bejelentés napja: 1976. X. 27. Nemzetközi osztályozás: (ME—2026) G 01 N 25/22 Közzététel napja: 1979.1. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Székely György műegyetemi docens, okleveles vegyészmérnök, dr. Npszticiusz Zoltán MDICOR Művek, Budapest műegyetemi adjunktus, okleveles vegyészmérnök, Soós János műegyetemi adjunktus, okleveles villamosmérnök, dr. Rácz György műegyetemi docens, okleveles vegyészmérnök, Biczó Károly okleveles villamosmérnök, Rosman László ált. műszerész, Hiros László technikus, Budapest Mérőkészülék a levegő éghető gáz tartalmának meghatározására 1 2 A levegő éghető gáztartalmának meghatározása napjainkban — különös tekintettel az élet számos területén jelentkező technikai problémákra - egyre jelentősebbé válik. Elég, ha a bányászat (metán), a földgáz bevezetése (robbanás elleni védelem) vagy a 5 közlekedésbiztonság (alkohol-szonda) vonatkozásaira utalunk. A korábban elteijedt módszerek (kémiai, foto­technikai) számos szempontból nem kielégítőek, nehezen ellenőrizhetők, csak egyszeri használatra 10 alkalmasak, mérés közben kedvezőtlen tulajdonságú vegyületek keletkeznek, nem pontosak stb. Harger és más kutatók munkája nyomán bizo­nyítható, hogy az emberi lehelet, mint minta-anyag 15 híven tükröz a tüdő artériás vér valóságos alkohol­­-koncentrációját a vizsgálat pillanatában. Ugyan­akkor a leheletanalízis a vér és a többi testanyag analízisével szemben sok előnnyel rendelkezik, első­sorban a mintavétel és a feldolgozás egyszerűségé- 20 nek következtében. Ezen módszerek alkalmazásával kapcsolatban a technika jelenlegi színvonalát tük­rözik az alábbi munkák: Harger N. R., Toxicology: Mechanism and Analyti- 25 cal Methods [Vol. II. Academic Press, New York, (1963).] Dubowski, K. M. „Measurement of Ethyl Alcohol in Breath” Laboratory Diagnosis of Diseases Caused by Toxic Agents, Chapter 31.316, (1970). 30 Érthető tehát, hogy az utóbbi években megélén­kült a kutatás és a műszergyártás ezen a területen. A különféle alkohol-szondákat és lehelet-alkohol analíziseket ismertető összefoglaló cikkek is meg­jelentek: Jain, N. C., Cravey R. H., Journal of Chromato­graphic Science (1972. és 1974.). A kilégzett levegő alkoholtartalmának mérésére alkalmas műszereknek a mérés megbízhatósága szerinti csoportosítását a következőképpen végez­hetjük el: országúti szűrő szondák (úgynevezett Prearrest, screening devices, road tester stb.) cso­portjára és a véralkohol analízisével egyenértékű, a bíróságok által bizonyító erejűnek elfogadott ered­ményeket nyújtó lehelet-analizátorokra. Ezidő­­szerint a Dubowski által kifejlesztett „Breatha­lyzer” elnevezésű műszer az egyetlen, kereskedelmi forgalomban is kapható lehelet-analizátor, ez azon­ban szűrőszondaként - már csak súlya miatt is - nem használatos. Műszeres mérőszonda igen sok fizikai elven ala­pulhat, például az infravörös abszorpció elvén, vagy az elektrokémiai oxidáció elvén alapuló mérőszon­dák az ismeretesek. Az alkohol oxidációján alapuló műszerek közös problémája az, hogy az emberi lehelet a vizsgá­landó alkoholon, az oxigénen és nitrogénen kívül változó mennyiségű széndioxidot és vízgőzt is tar­talmaz. Mivel az alkohol oxidációja 2-300 °C 173759

Next

/
Oldalképek
Tartalom