173739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tienotiazin-származékok előállítására

9 173739 10 los nátriummetilát-oldatban nitrogén-atmoszférában szuszpendálunk. A reakcióelegyet 15 percen át keverjük, ekkor átlátszó oldat képződik. A reakcióelegyet 20 percen át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, hütjük, semlegesítjük és vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot metilén­­kloridban felvesszük, vízzel egyszer és hidrogénkar­bonát-oldattal egyszer kirázzuk, szárítjuk és bepá­roljuk. A 3-karbometoxi-4-hidroxi-2-metil-2H-tieno­­[2,3-e]-l ,2-tiazin-l ,1-dioxidból álló maradékot meta­­nolos kezeléssel kristályosítjuk. Op.: 193—195 °C. Kitermelés: 2,2 g. 1,9 g 3-karbometoxi-4-hidroxi-2-metil-tieno­­[2,3-e]-l ,2-tiazin-l ,1-dioxidot és 0,9 g 2-amino­­-tiazolt 250 ml vízmentes xilolban szuszpendálunk. A reakcióelegyet 7 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, miközben lassan 150 ml xilol desztillál le. A maradék xilolt vákuumban ledesztilláljuk. A 4-hidroxi-2-metil-N-2- -tiazolil-2H-tieno[2,3-e]-l ,2-tiazin- 3-karboxamid­­-1,1-dioxidból álló maradékot etanolból átkristályo­sítjuk. Op.: 217 °C (bomlás). Kitermelés: 19 g. 2. példa 50 g 3 -szulfo -tiof én-2 -karbonsa v-monokáliumsót 250 ml foszforoxikloridban szuszpendálunk és keve­rés közben 85 g (0,406 mól) foszforpentakloridot adunk hozzá (erős sósavfejlődés lép fel). A reakció­elegyet vízfürdőn 90 percen át keverés közben me­legítjük, majd szobahőmérsékletre hűtjük, a szervet­len sókat leszűrjük és a foszforoxikloridot vákuum­ban amennyire lehet ledesztilláljuk. Az olajos mara­dékot a még jelenlevő szervetlen sók eltávolítása céljából 5900 ml vízmentes kloroformban oldjuk, szűrjük és bepároljuk. Az olajos maradék — mely 3-klórszulfoniltiofén-2-karbonsavkloridból áll — le­hűléskor kikristályosodik és a következő lépésnél további tisztítás nélkül feldolgozzuk. 48 g (0,196 g) ily módon kapott 3-klórszulfonil­­-tiofén-2-karbonsavkloridot 500 ml vízmentes kloro­formban oldunk, 9,6 g (0,3 mól) vízmentes meta­nolt adunk hozzá és a 3 órán át visszafolyató hütő alkalmazása mellett forraljuk (a sósavfejlődés abba­­maradásáig). A reakcióelegyet vákuumban szárazra­­pároljuk, a tiszta 3-klórszulfonil-tiofén-2-karbon­­savmetilészterből álló maradék kikristályosodik. A nyersterméket a következő lépésben felhasználhatjuk. 43.5 g (0,18 mól) 3-klórszulfonil-tiofén-2-karbon­­savmetilésztert 450 ml vízmentes kloroformban ol­dunk és 10 °C-on addig vezetünk be vízmentes metilamint, míg az oldattal megnedvesített pH-pa­­pír lúgos kémhatásúvá válik. A reakcióelegyet to­vábbi 2 órán át reagálni hagyjuk, miközben az oldat végig lúgos marad. Az elegyet 500 ml vízzel és 500 ml 5%-os nátriumhidrogénkarbonát-oldattal kirázzuk (a vizes fázisokat kloroformmal egyszer kirázzuk). Az egyesített szerves fázisokat nátrium­szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A kristályos maradékot éténél digerálva tisztítjuk-. A kapott 3 -metilszulfamoil-tiof én -2 -karbonsavmetilészter 115—122 °C-on olvad. 43.5 g (0,184 mól) ily módon kapott 3-metiI- szulfamoil-tiofén-2-karbonsavmetilésztert 400 ml víz­mentes dimetilformamidban oldunk és 0 °C-on 4,5 g (0,187 mól) nátriumhidridnek 50 ml vízmen­tes dimetilformamiddal képezett szuszpenziójához adjuk, 1 óra alatt. Ezután 0-5 °C-on hűtés közben 40 g (0,187 mól) jódecetsavetilészter és 50 ml víz­mentes dimetilformamid oldatát csepegtetjük 2 óra alatt hozzá, majd 1 órán át utóreagáltatjuk (míg a megnedvesített pH-papír 7—8 értéket mutat). A reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, a maradékot 300 ml 0,5 n sósavban és 300 ml metilénkloridban felvesszük, a szerves fázist elválasztjuk, a vizes réteget 2x100 ml 5%-os nátriumhidrogénkarbonát­­-oldattal kirázzuk (a vizes fázisokat kevés metilén­­kloriddal egyszer kirázzuk). Az egyesített szerves fázisokat natriumszulfát felett szárítjuk és bepárol­juk. A kristályos maradékot tisztítás céljából kevés hideg etanollal digeráljuk. A kapott 3-[(N-etoxikar­­b o n il-m et il) -N-metil]-szulfamoil-tiofén-2-karbonsav­metilészter 83—85 °C-on olvad. 13,2 g (0,041 mól) ily módon kapott 3-[(N-et­­oxikarbonilmetil)-N-metil]-szulfamoU-tiofén-2-kar­­bonsavmetilésztert hidegen 42 ml In metanolos n á t r i u m metilát -oldatban nitrogén-at moszférában szuszpendáljuk. A termékek 15 perces keverés után feloldódnak, majd 25 percen át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, lehűtjük, tömény só­savval semlegesítjük és vákuumban bepároljuk. A maradékot metilénkloridban felvesszük, egyszer víz­zel és 5%-os nátriumhidrogénkarbonát-oldattal ki­rázzuk, szárítjuk és bepároljuk. A kristályos mara­dékot kevés metanollal digeráljuk. A kapott 4-hidr­­oxi-3-metoxikarbonil-2-metil-2H-tieno[2,3-e]-l,2-ti­­azin-1,1-dioxid 193-195 °C-on olvad. A kapott ter­méket az 1. példa utolsó bekezdésében ismertetett módon 2-amino-tiazollal reagáltatjuk. A kapott 4-hidroxi-2-metil-N-2-tiazolil-2H-tieno­­[2,3-e]-l ,2-tiazin-3-karboxamid-l ,1-dioxid 217 °C-on olvad (bomlás). 3. példa 50 g (0,203 mól) 3-szulfo-tiof én-2-karbonsa v­-monokáliumsót 250 ml foszforoxikloridban szusz­pendálunk és keverés közben 85 g (0,406 mól) foszforpentakloridot adunk hozzá (heves sósavfej­lődés lép fel). A reakcióelegyet 90 percen át keve­rés közben vízfürdőn melegítjük, majd szobahőmér­sékletre hűtjük, a szervetlen sókat leszűrjük és a foszforoxikloridot vákuumban amennyire lehet le­desztilláljuk. Az olajos maradékot a még jelenlevő szervetlen sók eltávolítása céljából 400 ml kloro­formban oldjuk, szűrjük és bepároljuk. A 3-klór­­szulfonil-tiof én-2-karbonsa vkloridból álló maradék lehűléskor kikristályosodik és a következő lépésben további tisztítás nélkül felhasználhatjuk. 48 g (0,196 mól) ily módon kapott 3-klórszulfo­­nil-tiofén-2-karbonsavkloridot 500 ml kloroformban oldunk, 9,6 g (03 mól) vízmentes metanolt adunk hozzá és 3 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk (a sósavfejlődés abbamaradásáig). A reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk, a maradékból a tiszta 3-klórszulfonil-tiof én-2-karbon­savmetilészter kikristályosodik. A nyersterméket a következő lépésben felhasználhatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom