173731. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomótalp előállítására

5 173731 6 az szükséges, hogy a golyók ne hatolhassanak be a bevésésekbe. Mivel a legnagyobb bevésés szélessége például 0,2 mm, a legkisebb átmérőjű golyónak is nagyobbnak kell lenni ennél a méretnél. A dörzsölő eljárást addig folytatjuk, ameddig a 3 réteg teljesen el nem tűnik a nyomtatásban részt nem vevő felületről és ameddig a felületen az alsó, krómból álló 2 réteg meg nem jelenik. Előnyösen a kezelés időtartama alatt a nyomólap felületét nedvesen tartjuk, a legfőbb­képpen abból a célból, hogy a ledörzsölt anyagot kimosással távolítsuk el. A golyók átmérője úgy van megválasztva, hogy átmérőjük legalább három­szor nagyobb legyen a bevésések legnagyobb átmérőjénél. Ez azt a célt is szolgálja, hogy a bevésések felső szélei ne tompuljanak el a dörzsölés folyamán. Ezután kiemeljük a nyomólapot a szemcséző berendezésből és esetleg kiegészítő kezeléseket végzünk rajta, például ha a 2 réteg króm, akkor ezzel az utókezeléssel lehetséges a nedvesítő szer eltávolítása. Ezután már meghajlíthatjuk és felerő­síthetjük a nyomólapot a nyomdagép hengerére. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a nyomólap kezelése a szemcsézőgép segítségével nem­csak a nemkívánatos anyagok eltávolítását teszi lehetővé a felületről, hanem a kezelés után nagyon jó tulajdonságokkal bíró krómozott felülethez jutunk, amely ellenáll a nedvesítő szereknek. Ha a 3 réteget szintetikus lakkból vagy gyantából készítjük, akkor az előzőkben leírt mechanikai eljárás megkönnyítése érdekében hasz­nos, ha a 3 réteg száradása után a szintetikus gyantát oldó oldószerrel impregnált szövetet használunk a nyomólap felületének letörlésére a 3 réteg részbeni eltávolítása céljából. A bevésésekbe Idsmennyiségben befolyó oldószer nem fejt ki káros hatást. Ahelyett, hogy a rétegeket kézi erővel hordjuk fel ahogy azt a fentiekben leírtuk, lehetséges ismert eszközök felhasználása mint például: szóró­­pisztoly, ecset, forgó szóróeszköz, fém esetén a rétegek kémiai vagy galvánbevonattal készülnek, mely réteget azután a bevéséseken kívül levő sík felületről, előnyösen szemcséző géppel eltávolítunk. Egy ilyen nyomólap előnyösen használható offset típusú nyomdagépen, ez a nyomólap a rézmetszetnél használt nyomólap rajzának megfe­lelő finomságú rajzolatot tartalmaz, ugyanakkor az offset nyomáshoz használt szokásos nyomdafes­téket alkalmazhatjuk nedvesítő készülék felhaszná­lásával. A lemezhenger és a gumihenger között szintén normál nyomást alkalmazunk. Bebizonyo­sodott a gyakorlatban, hogy a találmány szerinti nyomólappal készült nyomat nehezen hamisítható (utánozható). Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a jó minőséggel előállított értékpapírokon kétféle nyo­más található, egy biztonsági alapnyomás például száraz offset nyomással, és egy erre nyomott például rézmetszéssel készült fő-motívum vagy rajz. Egy előnyös felhasználási mód szerint offset berendezést használunk a találmány szerinti nyo­mólappal. Az offset berendezésben a papír egyszeri áthaladása alatt a biztonsági alapnyomást száraz offset nyomással készítjük, míg a főnyomat a találmány szerint kialakított és nedves offset berendezésre szerelt nyomólappal készül. Egy ilyen berendezés tartalmaz egy lemezhengert mely együttműködik legalább egy offset nyomóhengerrel és ugyanakkor legalább egy az előzőekben leírt találmány szerinti nyomólappal. A gumihenger együttműködik egy nyomóhengerrel vagy ha a két oldalt egysére nyomják, akkor egy gumihengerrel mely az előzőhöz hasonló száraz és nedves offset berendezés tartozéka. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás mélynyomásra használt nyomólap előállítására, azzal jellemezve, hogy a) rézmetszésre bevésett nyomólapból (1) indulunk ki, melynek legalább a felső rétege (2) olyan anyagból, előnyösen krómból készült, mely nedvesítő anyagnak ellenáll és taszítja a nyomda­­festéket, b) az egész felületet, beleértve a bevésések felületét is, egy olyan anyagból készült réteggel (3) vonjuk be, mely erősen tapad a felülethez és nem taszítja a nyomdafestéket és a réteg (3) a kívánt mélységet és formáit biztosítja a bevésésekben, c) abban az esetben ha a felhasznált anyag keményedő akkor az anyagot legalább száraz állapotáig hagyjuk megkeményedni, d) száradás után a réteget (3) mechanikai úton például lekaparással vagy csiszolással eltávolítjuk a bevéséseken (5) kívül levő sík felületről a felső réteg (2) határáig, e) ha keményedő anyagot használunk fel. előnyösen az eljárást kiegészítjük a teljes keménye­­dés folyamatával. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mechanikai kezelést a nyomólap szemcséző gépben felfüggesz­tett nyomólapon végezzük, a nyomólap felületén elhelyezkedő golyókkal (4) és olyan golyókat használunk, hogy a legkisebb golyóátmérő is nagyobb mint a legnagyobb bevésés átmérője és a kezelést addig folytatjuk, míg a koptatás folytán a réteg (3) teljesen el nem tűnik a nem bevésett felületekről. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyomda festéket nem-taszító anyagként lakkot használunk, melynek alapanyaga szintetikus gyanta, például epoxi- vagy akril gyanta. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyomdafestéket nem-taszító anyagként egy fényre keményedő anyagot például zománclakkot haszná­lunk offset vagy kőnyomat nyomólapjainak foto­­mechanikus kikészítésére. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyomdafestéket nem-taszító réteget (3), melynek vastagsága OjOl—0,1 mm közötti, a felületre szövet­vagy nemezdarabbal, vagy ecsettel hordjuk fel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom