173721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyitott tölcséres végű üvegedények, különösen üvegampullák előállítására, valamint leválasztó gázégő az eljárás foganatosítására

5 173721 6 ampulláknál megkívánt mértékig szűkül. A X. megmunkálóhelyen a 12 fúvókával a 11 tarto­mányt hűtjük. A X. megmunkálóhelyig lényegében előformált kettős ampulla-előgyártmány találmány szerinti kettéválasztása a X-XI. megmunkáló helyek között valósul meg. Ez úgy történik, hogy a találmány szerinti 13 leválasztó gázégő nagyon keskeny sávban hevíti az ampullaszárak 11 tartományát és megolvasztja az üveget. Az előzőekben már ismertetett módon a 4 alsó­­tokmány kissé lefelé mozdul, az üveg elszakad. Az elszakadás pillanatától a 14 leválasztó gázégő az alsó ampulla szárának a helyét is melegíteni kezdi, miközben a 15 gázégő az alsó ampullatestet melegíti. A kettéválasztás során az ampullavégek beforradását a találmány szerinti 13 és 14 leválasztó gázégők azáltal akadályozzák meg, hogy a 13 leválasztó gázégő felső lángtartó síkjából kiinduló tartóláng a felső, míg a 14 leválasztó gázégő alsó lángtartó síkjából az alsó ampullavég nyílásába irányuló égéstermékek fúvóhatást fejtenek Id. A 15 gázégő egyidejűleg az alsó ampulla belsejében felfelé irányuló termikus légáramával is akadályozza az alsó ampullavég beforradását. A XI. és XII. megmunkálóhelyek között az alsó 16 ampulla az alsó 4 befogótokmányb ól távozik és a felső 3 befogótokmány kinyitása után az üvegcső lefelé mozdul a XII. megmunkálóhelyen. A felső 17 ampullát az 1 üveg csőről a XIV. megmunkáló­helyen már ismert eljárás szerint a 18 és 19 leszúróégők hevítő hatása és az alsó 4 befogó­tokmány ismételt lefelé való mozgása révén választjuk le. A XV. megmunkáló helyen az ampullák alját (fenekét) szintén ismert eljárás szerint homorúra alakítjuk a 20 gázégő és a 21 fúvószerszám segítségével, majd a XVI. megmunkálóhelyen a gépből a 17 ampullát is kiejtjük. A fentiekben a berendezés szerkezeti elemeit is felsorolva leírt találmány szerinti eljárás példa­­képpeni foganatosítási módjának lényege tehát, hogy két ampullaszárnak megfelelő távolságon kezdjük a formázást, majd előbb az alsó szárat húzzuk ki, közben a felső szár formázását is megkezdjük, majd húzzuk, a két szár találkozásánál olyan leválasztó gázégő segítségével végezzük az alsó ampullatest leolvasztását, amelynek a talál­mány szerint a leolvaszt óláng síkjához viszonyítva a felső felén van csak lángtartó sík és ez a sík a leolvaszt óláng síkjától felfelé irányuló, amely ezáltal a leválasztás során a felső vég beforradását megakadályozza. Az elválasztás megvalósulásának fázisától az alsó ampullatest részét lánggal hevítjük, miközben az előzőekben a leolvasztásra használt leválasztó gázégőhöz hasonló, de lángtartó síkjának lefelé irányításával az alsó vég beforradását is megakadályozó gázégőt alkalmazunk és ezt köve­tően az üvegcsövön maradó ampullát az alj képzésével leforrasztjuk. A 2—4. ábrákon a fen­tiekben működésmód szempontjából már érintett 13, 14 leválasztó gázégők célszerű példaképpeni kiviteli alakját mutatjuk be. A 131 égőházban elhelyezett 132 betétben az F főlángsíkot adó 133 furatsor van kiképezve. A 132 betét hátsó homlokoldalán elhelyezett 130 szita mögötti G gáztérből egyidejűleg fokozott fojtást adó kevésszámú furat a nyomáskiegyenlítő 135 térbe torkollik, ahonnét további 136 járatok az éghető gázkeveréket a T tartólángsík ugyancsak 132 betétbe bemunkált 134 résébe vezetik. A 134 rés a 133 furatsor síkjával meghatározott, legfeljebb 7°-ig terjedő hegyesszöget zár be, ily módon a T tartólángsík nem párhuzamos az F főlángsíkkal. Előnyösnek találtuk a bezárt hegyes­szög 3 és 6° határok közötti meg választását. Lényeges jellemzője még a fentiekben ismertetett találmány szerinti gázégőnek, hogy csupán az F főlángsík egyik oldalán van T tartólángsík. Ezzel a tartóláng szokásos stabilitást biztosító szerepén túlmenően alakító-megmunkáló szerepet is nyer, amelynek következtében az ampullák kettévá­lasztásával a nem kívánt visszahajló belső peremszél kialakulásának elkerülése biztosított. A csatolt igénypontokban definiált oltalmi körön belül természetszerűleg egyéb, a fentiekben csupán példaképpen ismertetettől eltérő leolvasztó gázégő kiviteli alakok alkalmazása is lehetséges, amelyek rendre az eljárás foganatosítására alkal­masak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nyitott tölcséres végű szárral bíró üvegedények, különösen gyógyászati rendeltetésű ampullák gépi előállítására, amelynek során alsó végén már lezárt függőlegesen forgatott üvegcsőből hevítés, meghatározott előválasztott palásttar­tományokban egyidejűleg vagy egymást követően alkalmazott — adott esetben görgőzéses — kereszt­metszet-szűkítés és a hevítéssel meglágyított szártartományok forgástengelyirányú kihúzása útján a későbbi tölcséres véggel egymás felé fordított két üvegedénynek megfelelő alakú előgyárt mányi ké­pezünk, ezt középtartományában kettéválasztjuk, majd a felső üvegedényt a csővég és az edény egyidejű fenékkialakításával a csőről leválasztjuk, azzal jellemezve, hogy az előgyártmány kettévá­lasztását a kiindulási csőátmérővel közel azonos átmérőjűre meghagyott tölcsértartományban gáz­­lángos olvasztással egymástól fáziseltolva elren­dezett két hőforrással végezzük, ahol is a tartományt először csupán az egyik hőforrással hevítjük, majd rövid együttes hevítési idő után csupán a másik hőforrást alkalmazzuk, miközben a hőforrásként alkalmazott gázlángok irányítási szö­geit különbözőre választjuk meg. 2. Leválasztó gázégő az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a főlángsíkkal (F) a párhuzamostól eltérő, azzal meghatározott (a) szöget bezáró tartólángsíkú (T) égőréssel (134) vagy furatsorral van ellátva, amely égőrés (134) a főlángsíknak (F) csupán egyik oldalán van elhelyezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom