173671. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáramú vasrezgőkörös feszültségstabilizátor
MAGTAB NËPKÔZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173671 Bejelentés napja: 1975.1.08. (VA—1445) Nemzetközi osztályozás: G 05 F 3/06 Közzététel napja: 1978. II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. IX. 29. Feltaláló: Varga Mihály oki. gépészmérnök, Budapest Szabadalmas: GANZ Villamossági Művek, Budapest Váltakozóáramú vasrezgőkörös feszültségstabilizátor 1 2 A találmány tárgya váltakozóáramú vasrezgőkörös feszültségstabilizátor, amely háromoszlopos vasmagból, primer, kompenzáló és rezonáns tekercsekből áll, melynek újszerűsége a transzformátor oszlopainak, járomainak és tekercseinek szerkezeti 5 elrendezésében van. A ferrorezonáns feszültségstabilizátorok működési elve közismert, lényege a transzformátor egyik oszlopának a telítésében van, ebből származik a stabilizáló hatás. Legtipikusabb képviselője az ún. 10 Siemens stabilizátor (Konkoly Tihamér: Feszültségstabilizáló transzformátorok, 65. oldal), ahol a transzformátor vasmag középső oszlopán van a bemenő tekercs, egy másik oszlopon helyezkedik el a rezonáns tekercs és a szélső harmadik oszlop 15 mágneses mellékzárnak van kiképezve, amely a kompenzáló meneteket is magán hordozza. Az idézett könyv 62-70 oldalain ismertetik a párhuzamos rendszert, melynek elvi alapjait és előnyös kiviteli változatait részletesen elemzik. A 20 háromoszlopos stabilizátor a kéttranszformátoros rendszer összevont változatának felel meg, és érvényesek rá a kéttranszformátoros stabilizátorra vonatkozó elvi meggondolások. A háromoszlopos Siemens kapcsolást a könyv a 65. oldalon a 25 4.8. ábrán mutatja be és működését közvetlenül, a 4.9. ábra kapcsán magyarázza. Ez a magyarázat azon alapul, hogy a gerjesztő primer fluxus a szélesebb középső oszlopon keletkezik, mely jobbra és balra elágazik. Mivel a jobb oldali vasmag 30 keresztmetszete a középsőnél kisebb, a főfluxus növelésekor a jobb oldali oszlop telítésbe kerül mielőtt még a középső oszlop telítődne, és a további fluxusnövekedés a légréses bal oldali szélső oszlopon záródik. Ez a magyarázat feltételezi, hogy a primer és a szekunder tekercsek vasmagjainak lényegesen különböző keresztmetszete legyen. Egy másik megoldás a 2 143 745 számú USA szabadalom, a „Sola rendszer”, amelynél egy közös oszlopon van a bemeneti és kimeneti tekercs, és közöttük helyezkedik el a mágneses mellékzár. Ezt a mágneses elrendezést egy kereszt alakú vasmaggal trik el, ami a gyártást bonyolulttá teszi. A Siemens és a Sola megoldások közös hátránya, hogy a tekercsek részben vagy egészben zárt vasmag belsejében helyezkednek el, ezért viszonylag nagy veszteséggel - melegedéssel - üzemelnek és a telített vasmag hőleadása nem kielégítő, tehát a tekercsek terhelhetősége alacsony. A viszonylag kis tekercselési tér az adott szerkezeti elrendezésből adódik és csak mérsékelt köijóság megvalósítását teszi lehetővé. A kis körjóság miatt mindkét megoldásnál a kimenő feszültség hullámalakja nem elhanyagolható mértékű torzítást szenved, ami nem minden alkalmazásnál engedhető meg. Ez utóbbi hibát kiküszöböli ugyan a 2 694 177 számú USA szabadalom egy újabb mágneseskor 173671
