173634. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet és eljárás sínrögzítéshez
3 173634 4 az alátétlemezzel egy tagban lehetnek kialakítva. A találmány egy előnyös kiviteli változatának megfelelően a csapok egymástól bevágásokkal elválasztott, és fémlemezből lehajlított sávokként lehetnek kialakítva. A találmány szerint a csapok előnyösen olymódon állnak el, ill. térnek el az alátétlemezre merőleges iránytól, hogy a vasúti aljakban kiképzett furatokba befeszülnek. Amennyiben ilyen alátétlemezeket használat alatt álló vágányban kell elhelyezni, ennek a kialakításnak az az előnye, hogy a lemezek helyzetüket megtartják abban az időszakban is, mielőtt a műgyanta kikeményednék. Általában azonban az alátétlemezeket még a vasúti aljak elhelyezése előtt célszerű összekötni ez utóbbiakkal. A találmány tárgyát képezi a sínrögzítési eljárás is, amelynek lényege, hogy a vasúti aljakban kialakított furatokat kikeményíthető műgyantával töltjük ki, majd az alátétlemezek csapjait a furatokba nyomjuk. Ebben a vonatkozásban a csapok befeszülése a vasúti aljakban kiképzett furatokban azzal az előnnyel jár, hogy a besajtolási nyomást csak olyan hosszú ideig kell kifejteni, ameddig az alátétlemez elfoglalja terv szerinti helyzetét, mivel a műgyantának a kikeményedési ideje alatt az alátétlemezt a csapok befeszítő hatása tartja meg előírt helyzetében. A kapcsolat kialakításakor olyan mennyiségű műgyantát lehet a furatokba juttatni, hogy a csapok által kiszorított műgyantamennyiség a vasúti alj felülete és az alátétlemez között réteget alkosson. Felhordható azonban ettől függetlenül is műgyantaiéteg a vasúti aljak felületére az alátétlemezek tartományában. Műgyantaként a találmány értelmében telítetlen poliészterből, pl. poli-(maleinsavglikolészter)ből és telítetlen monomerből, pl. sztirolból készített keveréket alkalmazunk, amelyhez önmagában ismert katalizátorokat, például benzoilperoxidot, valamint gyorsítóanyagokat például kobaltnaftenátot adagolunk. Ezenkívül a kikeményíthető műgyantához töltőanyagot, előnyösen kvarclisztet adagolunk, mimellett a műgyantának a töltőanyaghoz viszonyított súlyarányát 60:40-re állítjuk be. Ennek a töltőanyagnak a műgyantához való keverése útján a műgyanta mechanikai szilárdságát megnöveljük, és a lehorgonyzó hatást fokozzuk. A találmány szerinti sínrögzítési megoldást rendkívül előnyösen lehet vasúti talpfák esetében alkalmazni, alkalmazható azonban más anyagú vasúti aljaknál is, pl. betonanyagú vasúti aljak esetében. A találmányt a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak egy előnyös kiviteli változatát, egy ún. pandrolos sínrögzítési megoldást tartalmaznak; ennél a megoldásnál a síntalpat rugózó kapcsok szorítják az alátétlemezhez. A rajzokon az 1. és 2. ábrák fémlemezből préselt alátétlemezt mutatnak, ahol az 1. ábra a sín hosszirányából tekintett nézetet, a 2. ábra pedig felülnézetet tartalmaz; a 3. és 4 ábrák az 1. ábra szerinti alátétlemezhez hasonló, ahhoz viszonyítva módosított kiviteli változatot mutatnak, ahol a 3. ábra ugyancsak a sín-hosszirányban tekintett nézetet, a 4. ábra pedig felülnézetet tartalmaz; az 5. és 6. ábrák alátétlemezzel ellátott és sínnel felszerelt vasúti aljat tüntetnek fel, ahol az 5. ábra a 6. ábrán bejelölt V—V vonal mentén vett metszetet, a 6. ábra pedig az 5. ábrán bejelölt VI-VI vonal mentén vett metszetet mutat. Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett kiviteli változatnál az 1 alátétlemez fémlemezből van kialakítva. A sík fémlemezdarabban eszközölt 2 bemetszések útján olyan sávokat különítettünk el, amelyek a 3 csapok kialakítása érdekében lefelé le vannak hajlítva. Egyidejűleg két 4 alagútszerű boltozatot sajtolunk az alátétlemezbe, amelyek az 5 rugózó kapcsok, az ún. pandrolok felvételére szolgálnak, amelyek a 6 síntalpat az 1 alátétlemezre szorítják (ld. az 5. és 6. ábrákat). A 3 csapok kialakítása érdekében lehajlított fémlemezsávok az 1 alátétlemezre merőleges iránytól eltérnek. A 3 csapok ívesen vannak kialakítva, és a rajzokon feltüntetett befeszítetlen állapotban a 7 ív-csúcspontok közötti a méret kisebb, mint a vasúti aljakban kiképzett, szaggatott vonallal bejelölt és ezekkel a 7 ív-csúcspontokkal együttműködő 8 furatok falazatai közötti b méret. Ilymódon a 3 csapok a 8 furatokba befeszülnek, amikor a 3 csapokat a vasúti aljak 8 furataiba belenyomjuk. A csapoknak a benyomása előtt műgyantát töltünk a 8 furatokba, és az 1 alátétlemezek a 3 csapoknak ezen befeszülése eredményeképpen a benyomási művelet befejezése után is olyan hosszú ideig maradnak előirányzott helyzetükben, ameddig a kapcsolat a műgyanta kikeményedése következtében létre nem jön. A 3 csapoknak a 8 furatokba történő benyomásakor a felesleges műgyantamennyiség a 8 furatokból kinyomódik, és a 9 vasúti aljfelület és az 1 alátétlemez között aló szigetelő közbenső réteget alkotja (ld. az 5. ábrát). Ennek a közbenső rétegnek a vasúti alj felületén való tapadását biztosítandó, a 9 vasúti alj-felület fogazással vagy hullámosítással van ellátva. Ez a fogazás vagy hullámosítás ezen a helyen megnöveli a vasúti alj felületét, és ezáltal növeli azt a felületet, amelyen a műgyanta a fával kapcsolatba kerül, miáltal a fogazás vagy hullámosítás révén mélységi hatást is elérünk. Ilymódon kedvező feltételek állnak rendelkezésre a nyomás továbbadásához az alátétlemezről a vasúti aljra, mimellett a vasúti aljnak a fogazás vagy hullámosítás következtében kimélyített rétege is teherhordás szempontjából figyelembe vehető. A 3. és 4. ábrák szerinti kiviteli változat az 1. ábra szerinti kiviteli példától csupán abban tér el, hogy a 3 csapok itt olyan fémlemezsávokból vannak kialakítva, amelyek az 1 alátétlemez fémlemez részéből a 11 bevágás segítségével vannak leválasztva. Ilymódon szélesebb felfekvési felület adódik az l' alátétlemez számára. Ebben az esetben a 7 szárak íveltsége kifelé irányul, azaz egymástól eltávolodó értelmű. Annak érdekében, hogy a befeszülést a 8 furatokban biztosítani lehessen, feszültségmentes állapotban az a' méret az ív-csúcspontok között nagyobb, mint a b’ méret a 8 furatok azon falazatai között, amelyek ezekkel a 7’ ív-csúcspontokkal együttműködnek. A síntalpat 1:20 hajtással befelé kell elhelyezni. Az 1 illetve 1 alátétlemezeket a sín-felfekvés tartományában síkpárhuzamos felülettel rendelkező fémlemezek alkotják. Ezért, amint az 5. ábra mutatja, a 9 felfekvési felületek a vasúti aljakon megfelelő hajtással vannak kimunkálva. A mgózó kapcsok (pandrolok), 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
