173625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidegálló, fuvatott ipari bitumenek előállítására paraffinos jellegű és egyéb kőolaj eredetű alapanyagokból
3 173625 4 paraffinos jellegű alapanyagokból milyen úton állítható elő jó minőségű ipari bitumen-A 72 733 számú NDK-beli szabadalmi leírás szerint paraffinos jellegű kőolaj desztillációs maradékának és propános extraktumnak különböző arányú elegyeit oxidálják és így jó minőségű oxidált bitument kapnak. A 362.041 számú szovjet szabadalmi leírás szerint romaskinói eredetű vákuumdesztillációs maradékot oxidálnak 0,2—5 sf7c Fedj és P2O5 katalizátorok jelenlétében. Keil.G.; Kreis,J. és Lier.W. A1C13 katalizátor jelenlétében végzett oxidációval látják megoldhatónak a feladatot (Freiberger Forschungshefte A 481. 1970.13-22. oldal). Ahmetova,R.Sz. és Csemobrivenko, l.A. szerint a szigetelőipari bitumenek előállítása megfelelő viszkozitású alapanyagokból kiindulva biztosítható (Neftepererabotka i Neftehimija_L 1972. 15 — 17 oldal). Hrapia,H.: Otto,F. és Wallach,D. Mn- és Co- vegyületeket tartalmazó katalizátor jelenlétében végzett oxidációt javasolnak viszonylag alacsony hőmérsékleten (110-150°C-on) (Freiberger Forschungshefte A_48L 1970. 7-11. oldal). Az ismertetett modokon előállított bitumenek jó tulajdonságokkal rendelkeznek ugyan, de a gyártási műveletük bonyolult és nem minden esetben gazdaságos. Ismeretes előttünk tehát, hogy a paraffinos jellegű kőolajból előállított oxidált bitumenek minőségének javítására több közleményben javasolják és bitumengyártó üzemekben alkalmazzák is a katalizátorok jelenlétében végzett oxidációt, a különböző, kőolaj eredetű alapanyagok elegyítését, a vákuumdesztillációs maradékok olajos anyagokkal való elegyítését, majd ezeknek az elegyeknek levegővel történő oxidációját. Azt tapasztaltuk, hogy amennyiben paraffinos (például romaskinói) vagy más jellegű kőolaj vákuumdesztillációjának maradékát vagy atmoszférikus desztiliációnál nyert maradékok, illetve vákuumdesztillációs maradékok és vákuumdesztillációs olajpárlatok elegyét 230-280°C-on levegővel oxidáljuk először 50— 120°C - célszerűen 60-100°C— lágyuláspontú közbenső bitumenné, amit különböző, kőolaj eredetű anyagokkal, célszerűen kőolaj vákuumdesztillációjából származó olajos párlatokkal és/vagy kőolajfeldolgozás során keletkező extraktumokkal és/vagy kőolaj vákuumdesztillációs maradékával az elegyre vonatkoztatva 10—60 s% — célszerűen 20—50 s% - mennyiségben elegyítünk majd ezt az elegyet 230-280°C-on levegővel továbboxidáljuk, kiváló minőségű, hidegálló, fuvatott ipari bitumeneket kapunk. Az ezzel a módszerrel előállított termékek nagy aszfalténtartalommal (26-32 s%) rendelkeznek, a módosító anyagként bevitt komponensek következtében gyanta- és olajtartalmuk is megfelelő arányú és ezáltal széles hőmérséklettartományban plasztikusak, hidegállóak. Az így kapott bitumenek a közbülső oxidált bitumen lágyuláspontjától, valamint a módosító komponens (ek) minőségétől és arányától függően megfelelnek a 85/25, a 85/40 vagy a 105/15 nemzetközijelzésű ipari bitumenminőségeknek. Az eljárást az alábbi kiviteli példákkal mutatjuk be: 1. példa: Egy romaskinói eredetű kőolaj vákuumdesztillációiából származó 42°C lágyuláspontú maradékot 280 "C-on, segédanyagok nélkül 60°C lágyuláspontig oxidálunk levegővel. A 60°C lágyuláspontú oxidált 5 bitumenhez az elegyre számítva 30 s% nehézparaffinos, vákuumdesztillációból származó olajos párlatot adunk hozzá és az oxidációt tovább folytatjuk levegővel. A termék lágyuláspontját 84°C-ra állítjuk be. Az így előállított bitumen töréspontja — 14°C, penetrá- 10 cióértéke 27x0,1 mm/25°C. 2. példa: Egy romaskinói eredetű, 42°C lágyuláspontú, vákuumdesztillációs maradékot 280°C-on, segédanyagok nélkül 64°C lágyuláspontig oxidálunk levegővel. A közbenső oxidált bitumenhez az elegyre vonatkoztatva 30 s' " mennyiségben a kenőolaj fenolos finomításából származó maradványolaj extraktumot adunk n hozzá és ezen elegy oxidálását 85°C lágyuláspont eléréséig folytatjuk. Az így előállított termék töréspontja — 12°C, penetrációértéke 28x0,1 mm/25°C. 3. példa: 25 Egy romaskinói eredetű, 42°C lágyuláspontú, vákuumdesztillációs maradékot 280°C-on, segédanyagok nélkül 100°C lágyuláspontig oxidálunk levegővel. A közbenső oxidált bitumenhez az elegyre számítva 35 s% nehézparaffinos olajpárlatot adunk hozzá és az 3Q elegyet tovább oxidáljuk 83°C lágyuláspont eléréséig. • A kapott termék töréspontja -22°C, penetrációértéke 39x0,1 mm/25°C. 4. példa 35 Egy romaskinói eredetű, 42°C lágyuláspontú vákuumdesztillációs maradékot 280°C-on, segédanyagok nélkül 90°C lágyuláspontig oxidálunk levegővel. A közbenső oxidált bitumenhez az elegyre számítva 40 s% nehézparaffinos olajpárlatot adunk hozzá és ezt 40 az elegyet tovább oxidáljuk 108°C lágyuláspont eléréséig. Az így előállított bitumen töréspontja -11°C, penetrációértéke 18x0,1 mm/25°C. 45 SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás hidegálló, fuvatott ipari bitumenek előállítására paraffinos jellegű és egyéb kőolaj eredetű alapanyagokból, amelynek során egy 36—45° lágyuláspontú alapanyagot - célszerűen kőolaj vákuumdesztillációjának maradékát, vagy az atmoszférikus desztillációnál nyert maradékok, illetve vákuumdesztillációs maradékok és vákuumdesztillációs olajpárlatok elegyét — 230—280°C-on levegővel oxidáljuk, azzal jellemezve, hogy először 50-120°C - célszerű- 55 en 60-100°C - lágyuláspontú bitument állítunk elő, amit különböző, kőolajeredetű anyagokkal, célszerűen kőolaj vákuumdesztillációjából származó olajos párlatokkal és/vagy kőolaj-feldolgozás során keletkező extraktumokkal és/vagy kőolaj vákuumdesztillációs 00 maradékával az elegyre vonatkoztatva 10-60 s% - célszerűen 20-50 s% — mennyiségben elegyítünk majd ezt az elegyet 230-280°C-on tovább oxidáljuk a kívánt lágyuláspont eléréséig. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 790277, OTH, Budapest
