173614. lajstromszámú szabadalom • Terhelésváltó szelep nyomóközeges fékberendezésekhez, különösen sínjárműveknél
3 173614 4 A találmány szerinti szerkezet a feladatot úgy oldja meg, hogy a terhelésváltó szelep első szelepkamrája a szeleptest a szelepházban levő üléssel olyan első szelepet képez, amelyik a vezérlő vezeték és a kiegészítő fékberendezéshez csatlakozó második szelepkamra közti összeköttetést úgy ellenőrzi, hogy a terhelésváltó szelep második szelepkamrájában a kapcsolórúd a szelepüléssel és a szeleptesttel együtt olyan második szelepet képez, amelyik a második szelepkamra és az atmoszféra közti összeköttetést ellenőrzi. Emellett az üresjárástól teljes terheléses üzemre történő átkapcsolásnál az első dugattyú a rugóerő ellenében a járműterheléssel arányos nyomóközeg nyomásának hatására a kapcsolórudat a második szelep nyitásának irányába tolja el, és a második dugattyú a második szelepkamrában a kapcsolórűddal összeköttetésben teljes terhelésű üzemben a fő-fékberendezés által vezérelt féknyomásra van igénybevéve. Ezzel kapcsolatban az is lényeges, hogy a járműterheléssel arányos erő ne hasson úgy, mint egy emelő ereje a verhelésváltó szelepre, hanem csak mint a mindenkori járműterheléstől függő nyomóközeg nyomás. Ismertek olyan mériegszelepek, amelyek előnyösen helyezhetők el a tengelyrugózás és a járműszekrény közti viszonylag kis helyen és lényegében löketmentesen a járműterheléssel arányos nyomóközegnyomást, mint vezérlési jellemzőt szolgáltatják. A találmány szerinti terhelésváltó szelep átkapcsoló szervének vezérlésére ilyen mérlegszelepek alkalmazása előnyösnek bizonyult, mert a mérlegszelep vezérlő nyomásával az előírt kapcsolási érték kismértékű túllépése, illetve el nem érése esetén biztos átkapcsolás érhető el. A találmány szerint választott, a fékezett járműnél a fékhenger-nyomással igénybevett kiegészítő dugattyú ezenkívül különösen egyszerű és hatásos módon biztosítja, hogy befékezett járműnél a terhelésváltó szelep a teljes terhelésnek megfelelő átkapcsolt helyzetében a fékhenger nyomása által reteszelődik. Ily módon a végrehajtott fékezés idejére és csak erre az időre a teljes terheléses üzemre átkapcsolt terhelésváltó szelep öntartó hatása érhető el, a nyomóközeg nyomásának terheléstől függő esetleges csökkenésekor is. Ezzel nemcsak lökésmentes fékezési üzemet lehet elérni, hanem szükségtelenek azok a reteszelő vagy beszorító berendezések, amelyek a fékrendszer karbantartási időközeit kedvezőtlenül befolyásolják. Azáltal, hogy a találmány szerinti terhelésváltó szelep a terheléstől függő vezérlőnyomástól eltekintve fékezetlen állapotában nyomásmentes, és nincsen olyan erő, amelyet a reteszelő berendezések keltenének, biztosítható a kívánt gyors és pontos működés. Léteznek olyan felhasználási esetek is, amelyeknél a fékező erő növelése a terheléssel arányos vezérlőnyomás növekedésének hatására nem kívánatos, ezért a találmány szerinti terhelésváltó szelep továbbfejlesztett kivitele szerint a terheléssel arányos vezérlő nyomást nemcsak az atmoszférikus nyomás alatt álló rugóerővel, hanem járulékosan a mindenkori vezérelt fékhenger nyomással is szabályozzuk, A találmány szerinti szerkezetet az alábbiakban konkrét kiviteli példák kapcsán, valamint a mellékelt ábrák szerint ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti terhelésváltó szelep első kiviteli példája préslég fékberendezéssel kapcsolatban, a 2. ábra a találmány szerinti terhelésváltó szelep 1. ábrához képest változtatott kiviteli alakja. Az 1. ábrán az ismert 1 háromnyomású vezérlő szelep csatlakozik a 2 fő-légvezetékhez. A háromnyomású vezérlő szelep a fő-légvezeték nyomásának függvényében vezérli a 3 fékhenger nyomás-igénybevételét, vagyis azt, hogy a 4 tartályból az 5 vezérlő vezetéken át milyen nyomás jut a 3 fékhengerbe. Ez 5 vezérlő vezetékből indul ki az 5a leágazó vezeték a 6 terhelésváltó szelephez, amelynek kimenete a 7 vezérlő vezetékhez csatlakozik, ami a további (kiegészítő) 8 fékhengerhez illeszkedik. A 9 mérlegszelep-berendezés ismert módon a járműváz és a tengelyrugózások közt helyezkedik el, és a 10 vezérlő vezetéken át járműterheléssel arányos nyomcközeg-nyomást ad, amelyik a terhelésváltó szelep vezérlésére 11 vezérlő bemenetre csatlakozik. A 6 terhelésváltó szelep tartalmazza a 12 szelepházat és a 13, 14 és 15 szelepkamrákat. Az első 13 szelepkamrában található a gyenge 16 rugóval terhelt 17 szeleplemez, amely a szelepházban levő 18 szelepüléssel az első szelepet képezi. Az első 13 szelepkamra 19 bemenete csatlakozik az 5a leágazó vezérlő vezetékhez. Zárt 17 szeleplemez és 18 szelepülés esetén az első 13 szelepkamra és a második 14 szelepkamra közti összeköttetés megszakad. Az utóbbi szelepkamra 20 kimenete a 7 vezérlő vezetékhez csatlakozik. A 16 rugó erejével szemben nyitott 17 szeleplemezen át szabad összeköttetés van a 19 bemenet és a 20 kimenet között. A 14 szelepkamrát a 21 közbenső fal két részre osztja, és ez a fal a hengeres 22 teret képezi annak a 23 dugattyúnak a részére, amelyik az üreges 24 kapcsolórűddal van összekötve. Ez a kapcsolórúd a 25 szelepülést képező végével a 21 közbenső falban levő 26 nyíláson át nyomásbiztosán benyúlik a 14 szelepkamrába. A 25 szelepülés és a 17 szeleplemez a második szelepet képezi, a 23 dugattyút a közbenső falra támaszkodó 27 rugó ennek a szelepnek nyitóirányába terheli. A 21 közbenső fallal és 23 dugattyúval határolt 22 hengeres teret a 28 házfurat folyamatosan légteleníti. A 24 kapcsolórúdnak a 22 hengeres térben oldalsó 29 nyílása van. Nyitott 17 szeleplemez és 25 szelepülés a 14 szelepkamrát a 24 kapcsolórúd, a 29 nyílás, a 22 hengeres tér és a 28 házfuratot az atmoszférával köti össze. Ha a 17 szeleplemez a 25 szelepülésnél zár, de a 18 szelepülésnél nyit, a 14 szelepkamra légtelenítése 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
