173613. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előfizetői CB távbeszélőkészülék vonalának meghosszabbítására

7 173613 8 Ha a távolvégi E távbeszélőkészülék kézibe­szélőjét a tj időpontban felemelik, akkor a készülék egyenáram áramköre a T táphíd jelfogón át záródik, a T táphíd jelfogó meghúz. A 24 földpont a 22 váltóérintkezőn át a dt ágra kapcsolódik, és a VE vonalerősítő jelzőágán keresztül a közelvégi jelző dk ágon is földpoten­ciált hoz létre. A működés szempontjából tehát a dt és dk ágakat egymással galva nikusan összekö­­töttnek is tekinthetjük. Ez a földjei a 9 impulzusregeneráló áramkörön át meghuzatja a IV impulzusvevő jelfogót. A távolvégi adapterben a T táphíd jelfogó meghúzása indítja az I impulzustartó jelfogót is, de ez csak Tml meghúzáskésleltetési ideje elteltével fog a t2 időpontjában meghúzni. Az I impulzus­tartó jelfogó meghúzása a jelző dt ágról a földet lekapcsolja és a IV impulzusvevő jelfogó elenged. Ha csupán a távolvégi adapterben lezajló eseményeket figyeljük, akkor megállapíthatjuk, hogy az 1 impulzustartó jelfogó egészen a kézibeszélő tartós letevéséig meghúzott állapotban marad. Ha az előfizető a kettes számjegyet tárcsázza, akkor a T táphíd jelfogó a tárcsaimpul­zusok ütem&en elenged és meghúz (3a ábra). Az I impulzustartó jelfogó Tgi elengedéskésleltetési ideje a tárcsa impulzusoknál lényegesen hosszabb. Ha a kézibeszélőt a t7 időpontban letesszük, akkor az I impulzustartó jelfogó csak a t9 időpontjában fog elengedni. A távolvégről tehát a jelző d ágon olyan impulzusok érkeznek a közelvégi adapter IV impulzusvevő jelfogója felé, amelyek akkor követ­keznek be, amikor a T táphíd jelfogó és az I impulzustartó jelfogó egymással ellentétes állapot­ban van. Ez az állapot a kézibeszélő felemelését követő első időszakban (t.—t2 időpontok között), a tárcsaimpulzusok alatt (t3—14 és ts—16 időpon­tok között), valamint a kézibeszélő letételét követően (t7-t9 időpontok között) áll fenn (3b ábra). A közelvégi adaptert úgy kell tehát felépíteni, hogy a jelző d ágról érkező impulzussorozatból a K távbeszélőközpont felé olyan egyenáramú összeköttetést létesítsen, mintha a távbeszélő­­készülék közvetlenül lenne a központtal össze­kötve. A közelvégi adapter működését először az 1. ábrán vázolt általános megoldás alapján ismer­tetjük. A tj időpontban (amely a kézibeszélő felemelé­sének felel meg) az IV impulzusvevő jelfogó meghúz, ég a 2 kétállapotú impulzusrögzítő tárolóelem 4 vezérlőbemenetén a d ágról érkező beírójel jelenik meg. A tárolóelem ekkor 1-es állapotba billen, 7 jelkimenetén pedig U7 feszültség jelenik meg, amely 8 jelfogón át tartósan zárja a 32 munkaérintkezőt. A központ felé az egyenáramú hurok csak a t2 időpontban tud záródni, amikor a jelző d ágról érkező impulzus az I impulzustartó jelfogó meghúzása következt&en végetér. Ekkor ugyanis a IV impulzusvevő jelfogó elengedésekor a 31 bontóérintkező záródik. Ez az állapot, amely tehát a t2 időpont után érvényes, tartós állapot, amely a kézibeszélő felemelt helyzetének felel meg. A tárolóelem meghúzott állapota tárolja, illetve jelzi, hogy a kézibeszélőt már felemelték, de még tartósan nem tették le. Ha a távolsági előfizető a távbeszélőkészülékkel a kettes számot tárcsázza, akkor az IV impulzus­vevő jelfogó a 3b ábrán vázolt módon az impulzusszünetekben, tehát a tárcsaimpulzusok alatt meghúz, és a 31 bontóérintkezővel bontja a K távbeszélő központ egyenáramú áramkörét. A 33 munkaérintkezőn keresztül a IV impulzus­vevő jelfogó meghúzott állapota indítja a 3 időkapcsolót is. A 3 időkapcsoló azonban úgy van méretezve, hogy kimenetén csak akkor jelenhet meg impulzus, ha a bemenetére kapcsolt jel A T ideig tartósan fennáll. A 3 időkapcsoló működésének szemléltetésére a 3c ábrán feltüntettük, hogy az IV impulzusvevő jelfogó meghúzásának kezdetekor a 3 időkapcso­lóban egy fűrészfeszültség indul meg, és az IV jelfogó meghúzott állapotának befejeződéséig tart. A késleltetési vagy kapcsolási A T időt egy Uref referencia feszültség amplitúdója határozza meg. Ha az IV impulzusvevő jelfogó elegendő ideig van meghúzott állapotban, hogy a fűrészfeszültség az Uref referencia feszültséget elérje, akkor a 3 időkapcsolóban elhelyezett komparátor impulzus­szerű kimenőjelet hoz létre (tg időpont), ami a 2 kétállapotú impulzusrögzítő tárolóelem S törlő­bemenetét vezérli és azt alapállapotába visszabil­lenti. A 32 munkaérintkező ekkor nyit, a K távbeszélő központ vonaláramköre tartósan meg­szakad. A helyes működés feltétele, hogy a AT idő lényegesen nagyobb legyen a tárcsaimpulzusok időtartamánál, hogy a tárcsaimpulzusok a tároló­elemet ne tudják törölni, viszont ezen időnek az I impulzustartó jelfogó TeI elengedéskésleltetési idejénél rövidebbnek kell lenni, hogy a tárolóelem törlése biztonsággal bekövetkezhessen. Ha a hívás a K távbeszélőközpont felől érkezett, akkor a tárcsaimpulzusok elmaradnak és a berendezés úgy fog működni, minthat a t2 időpont után a t7 időpont következne. A vázolt kapcsolási műveletek szakember számára nyilvánvaló módon számos áramköri változattal megépíthetők. Azonos eredményeket érhetünk el elektronikus és jelfogós megoldások alkalmazásával, a tényleges megépítésre kerülő áramkört csupán gazdasági és megbízhatósági szempontok határozzák meg. A 2. ábrán vázolt jelfogós megoldás működése teljesen analóg a vázolt működéssel. Ezt a 4. ábra kapcsán mutatjuk meg. A tt időpontban a IV impulzusvevő jelfogó meghúzása a 35 váltóérintkező működtetése révén meghúzatja a késleltetett elengedésű IFI impul­zusfigyelő jelfogót is, amely zárja a 37 munka­érintkezőt. Az IF2 impulzusfigyelő jelfogó csak a t2 időpontban húz meg, amikor a IV impulzusvevő jelfogó elenged. A 35 váltóérintkezőről érkező földjei ekkor a 37 munkaérintkezőn és a Dl diódán át az IFI impulzusfigyelő jelfogónak 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom