173608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektrosztatikus porral merítőtartályban történő bevonásra
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173608 Bejelentés napja: 1974. IX. 23. (IA—710) Nemzetközi osztályozás: B OS B 5/00 Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1973.X. 17. (WP B 05 b/174 115) Közzététel napja: 1978. XII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Bauch Helmut mérnök, dr. Kleber Wolfgang mérnök, VEB Infrarot-Anlagen Oranienburg, dr. Auerbach Dieter mérnök, Dressier Peter mérnök, Oranienburg, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Német Demokratikus Köztársaság Eljárás és berendezés elektrosztatikus porral merítőtartályban történő bevonásra 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés elektrosztatikus porral merítőtartályban történő bevonásra, különösen levegő vagy más hordozógázok alkalmazásával a por alakú bevonó anyag szilárd részecskéinek szállításához, feltöltéséhez és 5 porlasztásához. Egy porréteg elektrosztatikus felvitele gázok, általában levegő alkalmazásával szilárd anyag részecskék porlasztásához vagy Örvénylésük előidézésére általánosan ismert a műanyaggal történő 10 bevonásnál. A bevonás elektrosztat'kus fhiidizáeiós berendezésekben vagy megfelelő porlasztó berendezések segítségével történik. Az ismert berendezések lényege általában az, hogy a bevonásra szolgáló 15 szilárd részecskéket por-gáz keverék alakjában ionokkal villamosán feltöltik, és a nagyfeszültségű elektródák, valamint a leföidelt bevonandó tárgy között létrehozott villamos tér segítségével, túlnyomórészt a villamos térerő kihasználásával, a 20 bevonandó felületre továbbítják, ahol a részecskék villamos töltésük miatt megtapadnak. A szilárd részecskék feltöltésére szolgáló nagyfeszültséget egy egyenáramú feszültségforrásról nyerik, amelynek kimenő feszültsége általában 30—120 kV. 25 Javasoltak már olyan szóró-berendezéseket is, amelyeknél a szilárd anyag részecskéket a pneumatikus továbbításnál egy szigetelő anyag csatorna segítségével elektrosztatikusán feltöltik, és a fädelt munkadarab felületére fúvatják. Az 30 2 elektrosztatikus bevonásra szolgáló ismert fluidizációs eljárások- és berendezéseknél a porrészecskék feltöltéséhez merítőtartály belsejében elhelyezett elektróda elrendezésre van szükség, amely koronakisülések előállításához nagyfeszültségű tápforrásra van kapcsolva. A nagyfeszültség alkalmazásával a generátor költségei mellett különösen hátrányos a robbanási veszély, ha a földelt munkadarabot a bevonás céljából magába az örvényrétegbe, vagy az örvénylő porréteg fölötti kihordó zónába merítik, és nem tartják be az előírt legkisebb távolságot a merítőtartályban elhelyezett nagyfeszültségű elektródáktól. A szikrakisülések a munkadarab és a koronaelektródák között a gyúlékony por-levegő keverék miatt meglehetősen nagy robbanási veszélyt okoznak, amely biztonság-technikai okokból kérdésessé teszi az elektrosztatikus fluidizációs berendezések alkalmazhatóságát. Ezenkívül a szilárd részecskék egy része lerakódik a koronaelektródákon, aminek következzen gyengül a koronakisülés, egyenetlenné válik a szilárd részecskék feltöltése, és egyenlőtlenségek keletkeznek a rétegvastagságban is. A szilárd részecskék különböző eloszlása miatt az örvényrétegben a bevonás csak kis munkadarabok vagy meghatározott profilok esetében alkalmazható. Másrészt az ismert megoldások a szóró-berendezésekkel történő bevonáshoz azért is hátrányosak, mert a bevonási hatásfok viszonylag 173608
