173601. lajstromszámú szabadalom • Nyomatékváltó forgóhuzal és a házról leválasztható szivattyúkerékkel
9 173601 10 visszacsapószeleppel van ellátva a nyomatékváltóból kiámraló folyadék, és egy 812 kifelé nyüó visszacsapószeleppel a 806 tápegységből jövő folyadék számára azért, hogy ha a nyomatékváltó be- és kiömlő útjai elzáródnak, a 806 tápegység ne sérüljön meg. Ha a 804 vezérlőelem karját elfordítjuk, a sűrített levegő a 802 ötűtú szelep hengerének jobb oldalán áramlik be, és a nagynyomású munkafolyadék az 50, 52, 54, 56 járatokon keresztül a 202 betétrész és a 2 forgóház közötti térbe áramlik, és szétválasztja a 206, 208 kúpos kapcsológyűrűket. Ekkor a 202 betétrész leválik a 2 forgóházról és a fölösleges folyadék a kétútú 204 visszacsapószelepen és a 48, 46 járatokon keresztül a 807 kiömlővezetékbe kerül. A 9. ábra a 8. ábrán bemutatotthoz hasonló vezérlést szemléltet, itt azonban a 402 szivattyúkeréknek a 2 forgóházhoz történő kapcsolását és kioldását vezérlő egységhez további egységek vannak kapcsolva. Ilyen a 914 vezérlés, amely az 5. ábrán látható „előre—hátra” kapcsoló váltását irányítja, valamint a 916 vezérlés, amely a 6. ábrán bemutatott berendezés esetén biztosítja, hogy a nyomatékváltó szivattyúkereke mindig kioldott helyzetben legyen, amikor a sebességváltó szekrényben kapcsolás történik, és visszakapcsoljon, amikor a váltás befejeződött. A 914 vezérlés a 904 vezérlőelemhez kapcsolódik, és a 918 reteszeléssel van ellátva. A 918 reteszelés tulajdonképpen egy sűrített levegővel működő szelep, amely reteszeli az „előre-hátra” kapcsolókart, amikor a 904 vezérlőelem sűrített levegő ellátása megszűnik. A kapcsolókar ekkor „előre” állásban van. Ha a 904 vezérlőelem, és a hozzákapcsolódó „előre-hátra” kapcsoló sűrített levegőt kap, a 918 reteszelés kiold, és a kapcsolókar ,.hátra” állásba fordítható. A 904 vezérlőelemnek jelen esetben három állása van. Az első a „direkt” állás, amelynél a nagynyomású munkafolyadék a nyomatékváltó 910 munkaterébe áramlik és a 402 szivattyúkereket a 442 súrlódó-tárcsán keresztül a 2 forgóházhoz kapcsolja. A második „semleges” állásban a 918 reteszelés kiold és a 914 vezérlés kapcsolókarja „hátra” állásba fordítható A harmadik , .hidraulikus hajtás” állásban a folyadék a 402 szivattyúkerék és a 2 forgóház közötti térbe áramlik és hidraulikus hajtást létesít a 402 szivattyúkerék és a 2 forgóház között a 406 és 408 kúpos kapcsológyűrűkön keresztül. A „semleges” állásban a 902 ötútú szelep dugattyúja a 9. ábrán látható középső állásban van, amikor is a folyadék mind a 46, 48, mind pedig az 50, 52, 54, 56 járatok felé áramlik. Ennek megfelelően a 402 szivattyúkerék sem a 442 súrlódó-tárcsán, sem a 406 , 408 kúpos kapcsológyűrűkön keresztül nem kapcsolódik a 2 forgóházhoz. Mint említettük, a 916 vezérlés azt biztosítja, hogy a 402 szivattyúkerék mindig kioldott állapotban legyen, amikor a sebességváltó házban kapcsolás történik, majd a váltás után ismét rögtön a forgóházhoz kapcsolódjék. A 916 vezérlés ennek megfelelően egyrészt a 904 vezérlőelemhez kapcsolódik, és szabályozza a sűrített levegő beáramlását a 904 vezérlőelembe, másrészt pedig a sebességváltó szekrénnyel van összeköttetésben, mégpedig úgy hogy a váltás megkezdésekor jelet továbbít a 904 vezérlőelem felé. Nyilvánvaló, hogy a 904 vezérlőelem a 914 és 916 vezérlés nélkül is működik, és jól alkalmazható a 4. ábrán bemutatott nyomatékváltóhoz. A 904 vezérlőelem a 914 vezérléssel együtt használható az 5. ábrán látható nyomatékváltó vezérlésére. A 9. ábrán szemléltetett teljes vezérlés pedig a 6. ábra szerinti nyomatékváltó vezérlésére alkalmas. A 10. ábra nyomaték-diagram, ahol a függőleges tengelyen a méterkilopondban kifejezett nyomaték, a vízszintes tengelyen pedig a nyomatékváltó turbinakerekéhez kapcsolt kimenő tengely n2 percenkénti fordulatszáma szerepel. A forgóházhoz kapcsolt bemenő tengely fordulatszáma 1700 ford/perc, állandó. A diagramban két különböző helyzetet ábrázoltunk, az elsőnél (I) a nyomatékváltó szivattyúkereke a forgóházhoz van kapcsolva, a másodiknál (II) a szivattyúkerék le van választva a forgóházról. A görbék a bemenő és a kimenő nyomatékokat mutatják. Az első esetben, amely lényegében hasonló a hagyományos nyomatékváltókkal megvalósított viszonyokhoz a kimenő nyomaték bl rohamosan csökken a kezdeti 49 méterkilopondról és körülbelül 1700 ford/percnél már nullával egyenlő, a bemenő nyomaték al szintén csökken. A bemenő nyomaték al és kimenő nyomaték bl görbéinek metszéspontja körülbelül 1300 ford/perc sebességnél van. Ekkor a két nyomaték egyenlő, értékük körülbelül 7,5 méíerkilopond. Ha a nyomatékváltó szivattyúkereke a forgóházról le van választva, mind az a2 bemenő nyomaték, mind a 'o2 kimenő nyomaték rendkívül kicsi, mindkettő körülbelül 1 méterkilopond. A fordulatszám növekedésével a kimenő nyomaték b2 csökken, és körülbelül 625 ford/perc sebességnél negatív értéket vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a diagram bal oldali, A-val jelölt tartományában a nyomatékváltó szivattyúkereke nyomatékot szállít, a B-vel jelölt jobb oldali tartományban pedig a turbinakerék sebességének fenntartásához nyomatékra van szükség. Az elmondottakból kitűnik, hogy a 3. ábrán bemutatott nyomatékváltó szerkezete hasonló a 2. ábrán látható hagyományos nyomatékváltóéhoz, de a találmány szerinti nyomatékváltóban a forgóház és a szivattyúkerék között súrlódásos kapcsolat van, és ennek megfelelően kevésbé érzékeny, továbbá lehetővé teszi a modulált vagy sűrű kapcsolást a motor maximális sebessége mellett is, ami a 2. ábrán látható hagyományos nyomatékváltóval nem valósítható meg. A 3. ábra szerinti nyomatékváltó igen jól alkalmazható, például kotrógépeknél vagy talajgyaluknál. A nyomatéklökések elkerülhetők a szivattyúkerék kioldásával, és a motor teljes sebességgel járhat akár lassuláskor is. A bemenő nyomatéktől függően olyan nyomatékok érhetők el, amelyek a normál nyomatékváltással elérhetőnél 50-lOOTo-al magasabbak. Ez vonatkozik például arra az esetre, amikor egy kotró kemény anyagba hatol, külö-5 10 15 20 25 50 15 40 45 50 55 60 65 5
