173569. lajstromszámú szabadalom • Kettős forgózsámoly
3 173569 4 Ezt a feladatot a találmány értelmében olyan kettős forgózsámoly segítségével valósítottuk meg, amelynek lényege, hogy mindegyik zsámolyrésznek keresztirányú kiegyensúlyozószerkezete van, amelyet két oldalsó elem alkot, amelyek a forgózsámoly hossztengelyével párhuzamos tengelyek körül egy centrális elem kétoldalán szimmetrikusan, csuklósán vannak ágyazva, mimellett a keresztirányú kiegyensúlyozószerkezet két, az oldalsó elemeken elhelyezkedő támasz révén az elfordítható kereszttartón van ágyazva, a vasúti kocsi alvázkerete egyrészt a kettős forgózsámolyon fekszik fel, az alvázkeret hossztengelyében, két talpcsapágy révén, amelyeket a megfelelő zsámolyrész keresztirányú kiegyensúlyozószerkezetének a centrális eleme tart, másrészt pedig mindkét oldalon egy oldalsó támaszon, amely egy hosszanti oldalsó kiegyensúlyozószerkezet egy közbenső pontján helyezkedik el, amely kiegyensúlyozószerkezet végei szabadon vannak felfüggesztve a zsámolyrészek keresztirányú kiegyensúlyozószerkezetei megfelelő oldalsó elemeinek végeire. Egy előnyös találmányi ismérv szerint a keresztirányú kiegyensúlyozószerkezetek mindegyik oldalsó eleménél a feltárna szkodási pont az elfordítható kereszttartón közelebb van a centrális elemhez csuklósán rögzített végponthoz, mint a hosszanti kiegyensúlyozószerkezetet tartó végponthoz. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak egy, előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra kívülről tekintett oldalnézetben mutatja a találmány szerinti kettős forgózsámoly egy előnyös kiviteli példáját, a 2. ábra az l.ábra szerinti forgózsámoly alulnézete, a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt III—III vonal mentén, a forgózsámoly külső zsámolyrészenek a kereszttait íján át felvett keresztmetszetet szemléltet, a 4. ábra a 2. ábrán bejelölt IV-IV vonal mentén, részben a íoigózsámoly belső zsámolyrészének a kereszttartóján részben az egyik oldalsó szeKTénytámaszcn át felvett keresztmetszetei mutatja, az 5. ábra ugyancsak a belső zsámolyrész kereszttartőján át vett keresztmetszetet tartalmaz, itt azonban a vasúti kocsi íves pályán halad, a 6. ábra az egyik forgózsámoly csapját hosszmetszetben mutatja. Amint az 1. és 2. ábrán látható, a találmány szerinti forgózsámolyt két egymással egyesített zsámolyrész alkotja, amelyeket egészében 1 és 2 hivatkozási számokkal jelöltünk. Az 1 zsámolyrészt, amely a vasúti kocsi 4 alvázkeretének 3 végrészéhez a legközelebb helyezkedik el, elülső zsámolyrésznek fogjuk a továbbiakban nevezni, a 2 zsámolyrészt viszont, amely a vasúti kocsi belseje felé esik, a továbbiakban hátsó zsámolyrésznek nevezzük. Mindkét 1, 2 zsámolyrész 6 oldalsó hossztartóval van ellátva, amelyek a 7 tengelyek csapágyperselyein támaszkodnak fel. A 6 oldalsó hossztartókat a 8 elfordítható kereszttartók kötik össze egymással, és a 6 oldalsó hossztartókon a 9 függesztőrugók révén támaszkodnak fel. Amint a 3. ábra mutatja, a 8 kereszttartó oldalt két 10 támaszt tart, amelyeken all keresztirányú emelőkarok helyezkednek el, a szendvics-típusú 12 rugalmas elemek közbeiktatásával. A 11 emelőkarok a 13 csapok segítségével csuklósán vannak rögzítve a 14 központi áthidalógerendán. A 14 áthidalógerenda egy 15 talpcsapágyat tart, amely egy, a vasúti kocsi alvázkeretének 17 központi tartójához kapcsolt 16 csap befogadására szolgál. A 14 áthidalógerenda alsó részén két ágyazásra alkalmas 18 oldallap nyúlik ki, amelyek a 8 kereszttartó befogadására, illetve közrefogására szolgálnak, amint ezt a legjobban a 6. ábra szemlélteti. A 14 központi áthidalógerenda keresztirányban a 20 elemeknek van ütköztetve, ez utóbbiak a kereszttartóhoz a 21 rugalmas blokkok közbeiktatásával csatlakoznak. All emelőkarok külső vége 25 kampóként van kialakítva, amelyen a 26 gyűrű alakú tartóelem van felfüggesztve. A kettős forgózsámoly mindkét oldalán egy-egy hosszanti külső 28 himba van elrendezve, amely az 1 és 2 zsámolyrészekhez rendelt, ugyanazon az oldalon elhelyezkedő 11 emelőkarok 25 kampóiba a 26 gyűrű alakú kar segítségével van befüggesztve. A 28 himbát két lemez alkotja, amelyeket a 30 kereszttartón átvezetett 29 csavar fogja össze. A 28 himba két végén ezeknek a 30 kereszttartóknak a segítségével támaszkodik fel a 26 gyűrű alakú karokon, mimellett a kereszttartók keresztmetszeti alakja a 26 gyűrű alakú karok belsejének megfelelően lekerekített, ennek megfelelően e függesztett kapcsolat a megkívánt szabadság-fokkal alakítható ki. Mindkét hosszanti 28 himba középső tartományában 32 támaszlemezzel van ellátva, amely részlegesen be van fogva a 28 himbát alkotó két elem közé. A 4 alvázkeret ezeken a 32 támaszlemezeken a 33 rugalmas blokkok közbeiktatásával támaszkodik fel. Az alvázszerkezetnek ez a hosszanti külső himbákon történő oldalsó feltámaszkodása legjobban a 4. ábra bal oldali részén látható. A 4. ábrán egyébként, amely a hátsó zsámolyrészt szemlélteti, a 3. ábrán látható és azzal kapcsolatban már leírt elemeket csaknem azonos elrendezésben megtaláljuk, és az azonos elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük Az egyetlen lényeges különbség abban jelentkezik, hogy a 14 központi áthidaló gerenda a 35 karok közbeiktatásával van a 11 emelőkarokhoz csatlakoztatva, a 35 karok tehát lengő felfüggesztéssel kapcsolják a 14 áthidalógerendát a 11 emelőkarokhoz. Ezenkívül a 4. ábra szerinti szerkezetnél hiányoznak a 3. ábra szerinti 20 elemeknek megfelelő oldalsó ütközők, úgyhogy a 14 áthidalógerenda jelentős mértékű oldalirányú kitérésdere képes, mivel a 10 támaszok 36 felületei pusztán biztonsági ütközőkként funkcionálnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
