173568. lajstromszámú szabadalom • Univerzális épületváz
9 173568 10 A C-szelvények részeit képező gerinc, talpak és peremek hg, ht, hp hosszméretei a vázszerkezet (m) modulméretéből levezetett előnyösen annak egészszámú törtrészét képező (mm) mikromodulnak célszerűen egészszámú többszörösei. A C-profilok g gerince, t talpai és p peremei között a tapasztalatok szerint célszerű, ha meghatározott arányokat tartunk be. Legkedvezőbbnek azok a szelvények mutatkoztak, amelyeknél hg : ht : hp = 8 : 3 :1. Statikai és stabilizálási szempontból aránylag előnyösek azok a szelvények is, ahol hg : ht : hp = 6 : 3 :1. Itt jegyezzük meg, hogy a vázszerkezet távolsági méretei is — oszlopközök, tartótámaszközök, félszelvények közötti belső faltávolságok, hevederek kiosztása stb. — az m alapmodul, illetve az mm mikromodulnak egészszámú többszörösei kell, hogy legyenek. Ezzel szemben a C-profilokban gyárilag előre elkészített 8 iyuksorok egyes lyukjai egymástól és a szelvény végétől az m alapmodulból levezetett mm mikromodul egészszámú többszörösei. A 7. ábrán látható, hogy a 8 lyuk sor egyes lyukjai mind a C-profil x hossztengelyének irányában, mind pedig az arra merőleges y értelemben így vannak kiosztva. Tapasztalataink szerint a 8 lyuksor lyukjai közötti x irányú legkisebb ex lyuktávolság a kétszerese kell, hogy legyen az y irányú minimális ey lyuktávolságnak. A 8 lyuksort alkotó perforáció a t talp és a g gerinc külső síkjainak találkozási vonalától minimálisan egy mm mikromodulnyi távolságban kell hogy legyen. A vízszintes helyzetű tartókat alkotó C-profilokon kívül a 6 és 7 hevedereket, valamint a D diafragmákat alkotó C-szelvényeket is célszerű lyuksorral perforálni. Ily módon a helyszíni szerelés az összerakáson kívül valóban a csavaroknak a fedésbe hozott lyukakba való behelyezésére és meghúzására korlátozódik. A vázszerkezetet alkotó 1 tömör tartók, 2 osztott szelvényű tartók, 3 szimplaövű Vierendeei tartók és 4 osztott övű Vierendeel tartók, valamint ezek kiegészítő elemei gyárilag egyszerűen és termelékenyen készíthetők. A C-profilok legkedvezőbben hidegen alakított vékonyfalú szelvények lehetnek. Az elemek gyári kapcsolatainál különböző hegesztési módszerek, nyers vagy feszített csavaros kötések, adott esetben fémragasztás vagy lágyforrasztás alkalmazható. A helyszíni kapcsolásmód egyértelműen a csavarozás. A szelvények azonos jellege és a kapcsolatok egyöntetű kialakítása a modulrendszerben való fölépít et tséggel párosulva nagyfokú automatizálást tesz lehetővé. Az a körülmény, hogy a C-szelvények ugyancsak az m alapmodulból levezetett mm mikromodul alapján vannak lyuksorokkal perforálva, azt eredményezi, hogy mind a gerendajellegű tartókat, mind azok kapcsoló elemeit egyszerűen csak méretre kell szabni, és a kívánt szerkezet gyakorlatilag ,/aktáiról szállítható”. A teljes, de egyszersmind kötetlen méretkoordináció azt is jelenti, hogy az épületváz minden ismert építési rendszerbe beilleszthető. Szabadalmi igénypontok: 1. Univerzális épületváz, főleg egyszintes könnyűszerkezetes épületek teherhordó tartórendszere számára, ahol az épüietvázat függőleges oszlopok, valamint hozzájuk csatlakozó, végkonzollal rendelkező vagy attól mentes, lényegében vízszintes helyzetű gerendák és adott esetben kiegészítő tartók együttese alkotja, a tartórendszer tagjai célszerűen azonos átmérőjű csavarokkal a helyszínen vannak épületvázzá összeállítva, az épületváz elemei legalább alaprajzi értelemben méretkoordinált és előnyösen egyetlen alapmodul (m) méretre fölépített hálózatra illeszkednek, a tartóelemek hosszúsági méretei e modulháló alapméretének, míg a csavarkapcsolatok lyukhelyei az alapmodulból (m) levezetett mikromodulnak (mm) egészszámú többszörösei, a tartórendszer alacsonyabb rendű tartóelemei egymásra és/vagy magasabb rendű tartóelemekre közvetlenül vagy kapcsolóelem útján támaszkodnak, az épület-váz pedig teherhordó tetőlemezzel van kiegészítve, azzal jellemezve, hogy az épület vízszintes vagy enyhe hajlású tetőlemezét alátámasztó vízszintes helyzetű gerendák főtartókból (F) és melléktartókból (M) képzett, alaprajzban derékszögű hálózat mentén azonos vagy egymással párhuzamos vízszintes síkokban helyezkednek el. ■ gerendahálózat tagjai C- vagy U-keresztmet., tömör tartók (1), ezek egymás melletti megkettőzésével kialakított kettős C- vagy U-keresztmetsz^iű osztott szelvényű tartók (2), egymás alatti megkettőzésével kialakított szimplaövű Vierendeel jellegű tartók (3) vagy adott esetben ez utóbbiak kombinálásával kialakított osztott övű Vierendeel jellegű tartók (4), a főtartók (F), az oszlopokhoz (O) sarokmer even vagy csuklósán csatlakoznak, a melléktartók (M) előnyösen többtármszúak, míg a főtartók (F) két- vagy többtámaszúak és célszerűen a statikai határozottságukat eredményező számú belső csuklóval (5) vannak megszakítva, mind a főtartók (F), mind a melléktartók (M) adott esetben végkonzolokkal vannak ellátva, a C- vagy U-keresztmetszetű tömör tartók (1), osztott szelvényű tartók (2), szimplaövű Vierendeel tartók (3) és osztott övű Vierendeel tartók (4), valamint a Vierendeel tartók (3, 4) öveit együttdolgoztató hevederek (6) a teljes előregyárthatóság, csereszabatosság és adott esetben a tetőhajlás kialakíthatósága érdekében a választott alapmodulhoz (m) igazodó lyuksorral (8) vannak perforálva. 2. Az 1. igénypont szerinti univerzális épületváz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oszlopok (0) az alaptestekhez mindkét alaprajzi főirányban befogottan, mindkét főirányban csuklósán vagy egyik főirányban befogottan, míg a másik főirányban csuklósán kapcsolódnak, az oszlopok (0) törzse pedig pl. széles talpú I-szelvény, előnyösen azonban zárt cső, amely pl. nyílásaikkal egymás felé fordított C- vagy U-szelvényekből van kialakítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti univerzális épület váz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a melléktartók (M) kis támaszköz esetén C- vagy U-keresztmetszetű tömör tartók (1), 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 5
