173568. lajstromszámú szabadalom • Univerzális épületváz
3 173568 4 elemek egymással való kapcsolatának kialakítása. A vázrendszerek tipizálhatósága és az építési eljárások iparosított jellege egyaránt azt kívánja, hogy a kapcsolatokat egységes módon lehessen kialakítani. Az eddig ismert fémszerkezetű épületvázak sem a kevésszámú profilból való építhetőséget, sem pedig a kapcsolati helyek azonos megoldhatóságát nem tették lehetővé. Az építési rendszereknél eddig ismert világszerte többféle tartótípust használnak a vázszerkezetek elemeiként. Természetesen emiatt az egyes tartótípusoknak egymással és a többi tartótípussal való találkozási helyein más-más jellegű csomóponti megoldásokat kényszerülnek alkalmazni. Az eltérő kapcsolati helyek miatt magukban a vázrendszerekben sem lehetett a nagyon is kívánatos egységesítést végrehajtani. Az eddig végrehajtott részleges egységesítés során a különböző jellegű épületszerkezetekkel szemben támasztott igények közül hangsúlyozottan csak egyet vagy kettőt elégítenek ki, és ezek figyelembevételével ún. „célszerkezeteket” hoznak létre. Ez egyben annyit jelent, hogy az eredeti elképzeléstől eltérő más rendeltetésű épület esetében a vázszerkezet már nem tud minden igénynek megfelelni. A találmány célja olyan egységes cpüietváz létrehozása, amely egyszintes épületek teljes vázszerkezetét vagy többszintes épületek zárófödémének vázszerkezetét képezheti könnyűszerkezetes építésmóddal készülő, elsősorban kommunális rendeltetésű épületek esetében. A találmánynak feladata ezen belül annak megvalósítása, hogy egyszerű, könnyen előállítható, szerelhető és csereszabatos elemekből ún. szerelt épületeket lehessen univerzális szerkezeti rendszerben, azonos fölépítettséggel és egys^es kapcsolati megoldásokkal létrehozni. A feladathoz tartozik az is, hogy mind a szerkezeti elemek, mind a kapcsolatok egyetlen modulméreí alapján legyenek kialakítva, és ezáltal a szerkezet egésze váljék méretkoordinálttá. a helyszíni összeszerelés pedig minimális élőmunkával megvalósíthatóvá. A találmányi gondolat alapja az a felismerés .olt, hogy a sokrétű és többnyire az épület funkciójából adódó igény egységes szerkezeti megoldással való kielégítése abban és csakis abban az esetben valósítható meg, ha a szerkezet olyan alap tartótipusra épül föl, amely egy alapegység folyamatos vagy periodikus többszörözése útján statikai és stabilitási szempontból egyaránt alkalmas a különböző támaszköz- és teherbírás-igények kielégítésére. A felismeréshez tartozik az is, hogy az alapszelvény többszörözésével — „addíciós” elven - végrehajtott tenerbírásnöveiés legegyszerűbben és legcélszerűbben C-profilú (ritkábban U-jeliegű) hidegeit hajlított acélszelvényekből valósítható meg. Ennek önmagában alkalmazott szelvénye egy melléje helyezett hasonló profillal együtt osztott szelvényű tartóként, alá- vagy föléhelyezett hasonló szelvénnyel szimplaövű Vierendeel jellegű tartóként, vagy adott esetben az osztott szelvényű tartók egymás alatti megkettőzésével osztott övű — Vierendeel tartóként alakítható ki. Az azonos alapszelvény ugyanis a kapcsolásmód azonosságát is lehetővé teszi. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti univerzális épület váz főleg egyszintes könnyűszerkezetes épületek teherhordó tartórendszere számára, — ahol az épületvázat függőleges oszlopok, valamint hozzájuk csatlakozó, végkonzollal rendelkező vagy attól mentes, lényegében vízszinteshelyzetű gerendák és adott esetben kiegészítő tartók együttese alkotja, a tartórendszer tagjai célszerűen azonos átmérőjű csavarokkal a helyszínen vannak épületvázzá összeállítva, az épület váz elemei legalább alaprajzi értelemben méretkoordinált és előnyösen egyetlen alapmodul (m) méretre fölépített hálózatra illeszkednek, a tartóelemek hosszúsági méretei e modulháló alapméretének, míg a csavar ka peso latok lyukhelyei az alapmodulból (m) levezetett mikromodulnak (mm) egészszámú többszörösei, a tartórendszer alacsonyabb rendű tartóelemei egymásra és/vagy magasabb rendű tartóelemekre közvetlenül vagy kapcsolóelem útján támaszkodnak, az épületváz pedig teherhordó tetőlemezzel van kiegészítve - oly módon van kialakítva, hogy az épület vízszintes vagy enyhe hajlású tetőlemezét alátámasztó vízszintes helyzetű gerendák főtartókból és melléktartókból képzett, alap aj zb an derékszögű hálózat mentén azonos vagy egymással párhuzamos vízszintes síkokban helyezkednek el, a gerendahálózat tagjai C- vagy U-keresztmetszetű tömör tartók, ezek egymás melletti megkettőzésével kialakított kettős C- vagy U-keresztmetszetű osztott szelvényű tartók, egymás alatti megkettőzésével kialakított szimplaövű Vierendeel jellegű tartók vagy adott esetben ez utóbbiak kombinálásával kialakított osztott övű Vierendeel jellegű tartók, a főtartók az oszlopokhoz sarokmereven vagy csuklósán csatlakoznak, a melléktartók előnyösen többtámaszúak, míg a főtartók két- vagy többtámaszúak és célszerűen a statikai határozottságukat eredményező számú belső csuklóval vannak megszakítva, mind a főtartók, mind a melléktartók adott esetben végkonzolokkal vannak ellátva, a C- vagy U-keresztmetszetű tömör tartók, osztott szelvényű tartók, szimplaövű Vierendeel tartók és osztott övű Vierendeel tartók, valamint a Vierendeel tartók öveit együttdolgoztató hevederek a teljes előregyárthatóság, csereszabatosság és adott esetben a tetőhajlás kialakíthatósága érdekében a választott alapmodulhoz (m) igazodó lyuksorral vannak perforálva. Az épületváz további ismérve lehet, hogy az oszlopok az alaptestekhez mindkét alaprajzi főirányban befogottan, mindkét főirányban csuklósán vagy egyik főirányban befogottan, míg a másik főirányban csuklósán kapcsolódnak, az oszlopok törzse pedig pl. szélestalpú I-szelvény, előnyösen azokban zárt cső, amely pl. nyílásaikkal egymás felé fordított C- vagy U-szelvényekből van kialakítva. A melléktartók kis támaszköz esetén C- vagy U-keresztmetszetű tömör tartók, nagy támaszköz esetén szimplaövű Vierendeel tartók. A főtartók kis támaszköz esetén C- vagy U-keresztmetszetű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
