173558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés porok, szárazanyagok és lakkok elektrosztatikus szórására
3 173558 4 A találmány tárgya tehát eljárás porok, szálasanyagok és lakkok elektrosztatikus szórására, amelynek során a szórandó anyagszemcséket nagyfeszültségű erőtéren átvezetve elektromosan feltöltjük, majd ellentétes töltéssel ellátott tárgyra juttatjuk. A találmány lényege abban van, hogy a szórandó anyagszemcsék feltöltését szigetelőanyaggal határolt legalább egy elektromos erőtérben az ionok áramlási irányával ellentétesen vezetve végezzük és az ilyen módon elektromos töltéssel ellátott anyagszemcséket közvetlenül, vagy további er őrérben, az ionok áramlási irányával azonos irányban vezetve juttatjuk az ellenkező potenciálra kapcsolt bevonandó tárgyra. A találmány szerinti eljárás tehát eltérően műiden eddigi ismert hasonló eljárástól az anyagszemcséket az elektromos erőtérben az ionáiamlással, az elektromos széllel szemben áramoltatjuk. Ily módon a szórandó anyagszemcsék egyenletesen és igen nagy intenzitással töltődnek fel. A1 ily módon feltöltött anyagszemcsék ezután vagy közvetlenül saját töltésük révén, vagy a íöltőeleKtróda és a bevonandó tárgy között fellépő külső erőtérben utólagos töltéssel növelt energiával, a külső erőtér hatására rakódnak a tárgyra. A találmány egyben elektrosztatikus szóróberendezés a találmány szerinti eljárás foganatosítására, amelynek egyik pólusával a bevonandó tárggyal, másik pólusával töltőelektródával kapcsolt nagyfeszültségű egyenáramú erőforrása, valamint a bevonó anyagszemcséket a szóróberendezésen át továbbító szerve van. A találmány lényege itt abban van, hogy a bevonó anyagszemcséket továbbító szervhez szigetelőanyaggal határolt tér van csatlakoztatva, amelyben az anyagszemcsék áramlási irányát tekintve a töltőelektróda mögött az áramforrás ellentétes pólusára kapcsolt legalább egy tagból álló ellenelektróda van elrendezve. A találmány szerinti elektrosztatikus szűrőberendezésnél tehát lényegében szigetelőanyaggal határolt térben belső erőtér van kiképezve, amely erőtérben az ionok áramlási iránya ellentétes a bevonó anyagszenresék áramlási irányával. Ezzel a találmány szerinti elrendezéssel biztosítható, hogy lényegesen kisebb (40-60 kV) feszültséggel tökéletes felületbevonást kapjunk. A találmány szerint a belső erőtér több elemből is kiképezhető, ez esetben az erőtér hossza növelhető, ami még intenzivebb töltést, biztosít. A találmány szerint előnyösen a töítőelektróda a szigetelőanyaggal határolt térből, az anyag - szemcsék áramlási irányában, túlnyúlóan is kikápezhetők. Ez esetben a már feltöltött anyagszemcsék a bevonandó tárgy és a töltőelektróda között fellépő külső erőtérben utólagos töltést kapnak és a külső erőtér ligására még nagyobb erővei jutnak a bevonandó tárgy feluleiére. A találmány szerint az ellenelektróda fémhálóként vagy gyűrűelektródaként is kiképezhető. A gyűrű alakú elektróda alkalmazása esetén a szigetelőanyaggal határolt tér belépőoldala leszűkíthető, aminek következtében az elektromos térben nagy sebességgel beáramló anyagszemcsék lelassulnak és ezáltal a töltés intenzitása fokozható. Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy a találmány szerint a töltőelektróda hátsó csúcsa és az ellenelektróda közötti szakaszon a szigetelőanyaggal határolt tér megnövelt keresztmetszettel is kiképezhető. Ugyancsak a töltés intenzitását fokozza az is, ha a szigetelőanyaggal határolt tér a töltőelektróda mellett leszűkített keresztmetszettel van kiképezve. Ez utóbbi esetben az anyagszemcsék az elektromos tér elhagyása után igen nagy sebességgel gyorsulnak fel. Végezetül a találmány szerinti szóróberendezés gyártását igen leegyszerűsíti, ha az ellenelektróda hengeres, a szóróberendezés földelt fémfoglalatának testével kapcsolt, a szórandó anyagszemcséket átvezető furattal kiképzett csőként van kialakítva. A találmány nagy előnye, hogy vele porok, szálasanyagok és lakkok az eddigi berendezéseknél lényegesen kevesebb energiával szórhatok. A találmányt részletesen kiviteli példán rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti szóróberendezés elvi elrendezése metszetben, a 2. ábra a találmány szerinti szóróberendezés egy további kiviteli példájának elvi elrendezése több aszimmetrikus erőtérrel, a 3. ábra egy harmadik találmány szerinti kiviteli változat elvi elrendezése függőleges metszetben, kizárólag belső erőtérrel, a 4. ábra egy találmány szerinti szóróberendezés elvi elrendezése függőleges metszetben, amelynél az ellenelektróda hálóként van kiképezve, az 5. ábra egy további találmány szerinti kiviteli példa elvi elrendezésének függőleges metszete, amelynél az ellenelektróda gyűrűként van kiképezve, a 6. ábra egy további a találmány szerinti szóróberendezés elvi elrendezésének függőleges metszete, amelynél az ellenelektródák gyűrűként az elektromos erőtér belépőoldalát leszűkítően vannak kiképezve, a 7. ábra a 6. ábrán ábrázolt szóróberendezés kiviteli változata, amelynél a töltőelektróda és az ellenelektróda közötti szigetelőanyaggal határolt tér felbővítéssel van kiképezve, a 8. ábra a 7. ábrán ábrázolt szóróberendezés továbbfejlesztett változatának elvi elrendezése függőleges metszetben, amelynél a felbővített elektromos erőtér a töitőelektróda csúcsának környezetében leszűkítve van kiképezve, és a 9. ábra egy további találmány szerinti szóróberendezés elvi elrendezésének függőleges metszete, amelynél az ellenelektróda az anyagszemcsék továbbítására szolgáló csőként a berendezés földelt hazához kapcsolva van kiképezve. Az 1. ábrán ábrázolt kiviteli példánál mindkét végén 2 és 3 csúccsal kiképzett tű alakú 1 töitőelektróda szórandó anyagszemcséket továbbító szervként kialakított szigetelő azaz áramot nem vezető anyaggal határolt cső alakban kiképzett 12 térben van elhelyezve. Az 1 töltőelektróda áramkorlátozó 10 ellenállás, valamint nagyfeszültségű 11 kábel közbeiktatásával nagyfeszültségű 9 5 10 i5 20 25 30 35 40 45 50 C c 60 65
