173552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faszén törmeléknek kivánt alakra sajtoláshoz való előkészítésére
3 173552 4 Próbálkoztak már keményítő vagy dextrin ragasztóanyag alkalmazásával is. A kiválasztott ragasztóanyagot úgy alkalmazták, hogy por állapotban bekeverték a faszén törmelékbe, majd a keverékbe gőzt fújtak. Ez a próbálkozás sem vezetett megfelelő eredményre, mert a faszén a gőzt nagyon gyorsan abszorbeálja. A faszén törmelék nedvességtartalma gyorsan eléri még az 50—60%-ot is, amely nedvességtartalom azonban már kizárja a kellő sajtolhat óság elérését. Gondoltak már kazeinnak ragasztóanyagként való alkalmazására is, azonban ez is nagyon költségesnek bizonyult. Faszén törmeléket alakos testté sajtoltak már mákgubó-iszap ragasztóanyagként való alkalmazása révén is, azonban szabadtéri tűz, például rostonsütés esetén az ebből származó gőzök és gázok közvetlenül érintkezhetnek az étellel, ami nem kívánatos. Az ismert eljárásoknál nehézségeket, gyártási és minőségi zavarokat okoz az is, hogy a faszén törmelék a gyártó üzembe általában különböző termelési helyekről, különböző nedvességtartalommal érkezik. Az ismert eljárásoknál az alakos testté sajtoláshoz a faszén törmelék nedvességtartalmának 15-20 súlyszázalék között kell lenni. Az ismert eljárásokkal ettől eltérő nedvességtartalmú faszén törmelék nem dolgozható fel eredményesen. A 20 súlyszázaléknál nagyobb nedvességtartalmú faszén törmeléket sajtolás előtt szárítani kell, ami hosszadalmas és költséges művelet. A 15 súlyszázaléknál kisebb nedvességtartalmú faszén törmelékre pedig sajtolás előtt vizet kell tölteni. A faszén törmeléket a gyártó üzemek általában termelékeny berendezések segítségével, nagy tömegben dolgozzák fel, ezért gyártási szempontból az az ideális, ha a nyers faszén anyag a gyártás ütemében érkezik az üzem területére és itt hosszabb ideig tartó tárolás nélkül, lehetőleg a beérkezés után közvetlenül feldolgozásra kerül. Ezt az eddig ismert eljárások nem tették lehetővé, mivel a különböző helyekről érkező és különféle nedvességtartalmú faszén törmelékeket az ismert eljárások alkalmazásához előbb szűk határok közötti nedvességtartalmúra kellett előkészíteni. A találmány feladata faszén törmeléknek kívánt alakra sajtolásához olyan eljárás kidolgozása, amely révén 7 és 22 súlyszázalék közötti bármilyen nedvességtartalmú faszén törmelék folyamatosan briketté sajtolható még akkor is, ha a nedvességtartalom - akár óránként - nagymértékben változik. A sajtolt alakos test, például brikett szilárd és kívánt méretű, szállítás és használat közben nem morzsolódik, könnyen meggyújtható, folyamatosan és egyenletesen ég, továbbá égés közben rossz szagú, kellemetlen vagy mérgező égéstermékeket magából nem bocsát ki. A találmány szerinti eljárás révén a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a faszén törmelékből törés és rostálás révén 0,01—6 mm közötti nagyságú, de legalább 30%-ban 2 mm fölötti nagyságú szemcsékből álló keveréket állítunk elő, kereskedelmi minőségű, por alakú dextrin minden kg-jához 1,2-1,8 kg vizet öntünk és keveréssel homogén dextrin oldatot készítünk, a dextrin oldatot felhasználás előtt 12 óráig vagy ennél hosszabb ideig pihentetjük, az alakra sajtolás előtt keményítőnek minden kg-jához 5,5—7,0kg vizet öntünk, a nyert keményítő oldatot homogén állapotúra keverjük és legalább 2 percig 85 C° fölött főzve sűrű péppé alakítjuk, a 7—22 súlyszázalék nedvességtartalmú faszén törmelék nedvességtartalmát ±1% eltéréssel meghatározzuk, a kapott nedvességtartalom értéktől függően a pihentetett, kisebb nedvességtartalmú dextrin oldatból 5—7,5 súlyszázalékot, és a nagyobb nedvességtartalmú, frissen készített keményítő oldatból 22,5—45 súlyszázalékot adagolunk a faszén törmelék keverékhez, így az egész anyag nedvességtartalmát az alakra sajtoláshoz legkedvezőbb 30-40 súlyszázalék közötti értékre állítjuk be, ezután a faszén törmelék adagot, ráöntött dextrin oldatot és keményítő oldatot homogén állapotúra keveijük és a prés keverőjébe juttatjuk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a faszén törmelékből törés és rostálás révén 3.01— 2 mm nagyságú, 2,1-5 mm nagyságú és 5.1— 6 mm nagyságú szemcsékből álló halmazokat állítunk elő, és e keverék készítéséhez a 0,01—2 mm nagyságú szemcsékből 55-60%-ot, a 2.1— 5 mm nagyságú szemcsékből 35—40%-ot, az 5.1— 6 mm nagyságú szemcsékből pedig 5—10%-ot adagolunk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a keményítő oldatot 80—90 °C hőmérsékletű állapotban, a dextrin oldatot pedig 10—20 °C hőmérsékletű állapotban keverjük a faszén törmelékbe. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a keményítő oldatot és dextrin oldatot egyidejűleg keverjük be a faszén törmelékbe. A következőkben a találmány szerinti eljárást részletesen ismertetjük. A gyártó üzembe beérkező faszén törmelék szemcsenagysága általában 20 mm alatt van. A beérkezett faszén törmeléket valamilyen ismert módon megtörjük és rostálással 0,1 -2 mm közötti, 2.1— 5 mm között, valamint 5,1—6 mm közötti nagyságú három szemcsehalmazra bontjuk. Az első szemcsehalmazból 55-60%-nak megfelelő mennyiséget, a második halmazból 40-35%-nak megfelelő mennyiséget, a harmadik szemcsehalmazból 5—10%-nak megfelelő mennyiséget összekeverve állítunk elő egy faszén törmelék adagot, amelyet — a megfelelő ragasztó oldat-mennyiség hozzákeverése után - alakos testek sajtolásához használunk fel. Az 5—10% 5,1-6 mm nagyságú, tehát aránylag nagy törmelék szemcsét azért keverjük a sajtolni kívánt adagba, mert ezek a nagyobb szemcsék elősegítik a gyújtást és egyenletessé teszik az égést, mivel elősegítik a levegőnek, tehát az égéshez szükséges oxigénnek sajtolt testbe hatolását. A faszén törmelék keverékbe a sajtoláshoz ragasztóanyagul két oldatot, dextrin oldatot és keményítő oldatot keverünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
