173546. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés íves zárlatok megszüntetésére
5 173546 6 vezető szakaszról a kétállású kapcsoló mozgó érintkezőjére azonos értelmű forgatónyomatékot továbbító hajtószerkezetként alakítjuk ki, ami igen energikus működtetést biztosít. Különösen egyszerű hajtószerkezethez jutunk, ha legalább az egyik mozgó vezető szakaszt elfordíthatóan ágyazzuk, mert ekkor a kérdéses vezető esetén nem kell egyenesbevezetésről gondoskodnunk. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, ahol a találmány szerinti kapcsolási elrendezés részeinek néhány példakénti kiviteli alakját ábrázoltuk. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés példakénti kiviteli alakjának elvi elrendezése. A 2. és 3. ábrán az első söntkapcsoló egy-egy példakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlata látható. Végül: A 4. és 5. ábrán a második söntkapcsolóval összekapcsolt mechanikus kapcsolószerkezet egy-egy példakénti kiviteli alakjának elölnézetét tüntettük fel. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. A rajz 1. ábráján a találmány szerinti 10 kapcsolási elrendezés látható. A 10 kapcsolási elrendezésnek a rajzon föl nem tüntetett hálózathoz csatlakoztatható 12 működtető kapcsa és 14 vezérlő bemenete van. Utóbbi például 16 billenőkörön át 18 fotometrikus érzékelőhöz csatlakoztatható. Ezt önmagában ismert módon fényerősségre, ívspektrumra, a fényváltozás sebességére, stb. előre beállíthatjuk. A 10 kapcsolási elrendezés 20 kivezetése földelhető, vagy például háromfázisú hálózat esetén nulla- vagy fázisvezetékre csatlakoztatható. Mint a leírás bevezetésében láttuk, a 10 kapcsolási elrendezés 12 működtető kapcsa elé a találmány értelmében 22 olvadó biztosítóból, 24 első söntkapcsolóból és 26 második söntkapcsolóból álló 22, 24, 26 soros kapcsolás van iktatva, a 26 második söntkapcsolóval pedig 28 kétállású kapcsoló, például szakaszoló kapcsoló van összekapcsolva. Az összekapcsolást az 1. ábrán szimbolikusan jelzett 30 mechanikus kapcsolószerkezet biztosítja, amelynek révén a 26 második söntkapcsoló a 28 kétállású kapcsolót működteti (kapcsolja). A 10 kapcsolási elrendezés 12 működtető kapcsa a 26 második söntkapcsoló egyik 26a) kapcsával van villamosán összekötve. A 24 első söntkapcsoló és a 26 második söntkapcsoló 24/26 közös pontja villamosán a 28 kétállású kapcsoló egyik 28a álló érintkezőjére csatlakozik. A 28 kétállású kapcsoló másik 28b álló érintkezője a 22 olvadó biztosító és a 24 első söntkapcsoló 22/24 közös pontjával van villamosán összekötve. A 22 olvadó biztosítónak a 22/24 közös ponttal átellenes 22a pontja villamosán a 28 kétállású kapcsoló 28c mozgó érintkezőjére csatlakozik, amely a 10 kapcsolási elrendezés 20 kivezetésével van villamosán összekötve. Láthatjuk, hogy a 10 kapcsolási elrendezés 12 működtető kapcsa és 20 kivezetése három I, II, III ágon át söntölhető. A 24 első söntkapcsoló elektrodinamikus példakénti kiviteli alakja a 2. ábrán látható. A 24/26 és 22/24 közös pontok közé álló 24a és 24b érintkező van iktatva. Ezek 32 érintkező dugóval dolgoznak együtt, amely 34 szigetelő rúd útján rövidrezárt egymenettel, például 36 réztárcsával van összekötve. Ez 38 tekercs erőterében függőleges irányban elmozdíthatóan van elrendezve. A 38 tekercs például sík vagy szolenoid tekercs. 40 áramköre 42 impulzuskapcsolón és 44 energiatárolón át záródik. A 42 impulzuskapcsolót 46 gyújtó gyújtja. A 48 tápforrás primer oldala a rajzon föl nem tüntetett módon hálózathoz csatlakoztatható. Amikor a 14 vezérlő bemenetre jel érkezik, a 46 gyújtó gyújtja a 42 impulzuskapcsolót, amely zárja a 40 áramkört. Ekkor a 44 energiatároló a 38 tekercsen át kisül és a 38 tekercs erőtere a 32 érintkező dugót az álló 24a, 24b érintkezők közé meneszti és ezzel a 22/24 és 24/26 közös pontokat villamos kapcsolatba hozza egymással. Ezzel a megoldással kísérleteink szerint 2—5 msec kapcsolási sebesség érhető el. A kapcsolási idő nagyságrenddel csökkenthető, egyben a szigetelési, átívelési és feszültségkoordinálási problémák is megszűnnek a 24 első söntkapcsoló elektronikus kialakításával. Ilyen példakénti kiviteli alakot tüntet föl a 3. ábra. A kapcsolás lényegében ellenpárhuzamos kapcsolásban elrendezett két 49 és 50 vezérelt villamos szelep, például ignjtron, amely 20-50 msec-ig alkalmas igen nagy áramcsúcsok elviselésére. Ignitron helyett alkalmazhatunk azonban tiratront, tirisztort, szimisztort, vagy más hasonló eszközt is. A vezérelt villamos szelepek a 14 vezérlő bememeten érkező impulzus hatására zárják a 24a, 24b érintkezőknek a rajzon vastag vonallal kihúzott 52 áramkörét és ezzel a 22/24 és 24/26 közös pontokat egymással összekötik. Az ilyen söntkapcsoló kapcsolási ideje kísérleteink szerint mindössze 0,5^2 msec. A 26 második söntkapcsoló és a 30 mechanikus kapcsolószerkezet egy példakénti kiviteli alakját a 4. ábrán tüntettük föl. E példakénti kiviteli alak esetén az áram dinamikus hatását mind ellentétes, mind azonos áramirányok esetén kihasználjuk. Evégből a 26 második söntkapcsolónak két helytálló 54a és 54b vezetékszakasza és ezek erőterében eltolhatóan elrendezett két mozgó 56a és 56b vezetékszakasza van (az 1, ábrán a helytálló illetőleg mozgó 54 illetőleg 55 vezetékszakasz. A helytálló 54a vezetékszakasz és az 56a vezetékszakasz között 58 szigetelő lemez van. A mozgó 56a vezetékszakasz 60 és 62 peckeken van egyenesbe vezetve. A mozgó 56b vezetékszakasz egyenesbevezetését 64 és 66 peckek biztosítják. Látható, hogy az 54a, 56a vezetékszakaszokban az áramirányok ellentétesek, az 54b, 56b vezetékszakaszokban viszont azonosak, amint 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
