173546. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés íves zárlatok megszüntetésére
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173546 Bejelentés napja: 1973. XII. 21. (VI-958) Nemzetközi osztályozás: H 01 H 79/00 Közzététel napja: 1978. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Bencze László oki. villamosmérnök 35%, Feyertag Ottó Villamos Berendezés és Készülék Művek, oki. villamosmérnök 20%, Grosz László oki. villamos- Budapest mérnök 20%, Tóth Sándor oki. villamosmérnök 25%, Budapest Kapcsolási elrendezés íves zárlatok megszüntetésére 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés íves zárlatok megszüntetésére. Mint ismeretes, az íves zárlatokkal járó villamos igénybevételek általában kisebbek, mint fémes zárlatok esetén, mert az ív ellenállása a zárlati körben korlátozó tagot alkot. Az ív elektrodinamikus, áramlási stb. hatások miatt vándorolhat, ami például a még ép fázisok átívelésével járhat. A fémes zárlatoknál jelentkező és szabatosan figyelembe vehető igénybevételeken kívül az ív jelenlétekor jelentős hőmérsékletnövekedéssel (sugárzó hővel) és dinamikus nyomáshullám fellépésével kell számolni. Az utóbbiak néhány periódus alatt már a tokozott kapcsolótér és a készülékek mechanikai roncsolódását okozhatja. Számos esetben a kezelő személyzet élete is kockán forog. Van olyan megoldás, amelynél a robbanások megakadályozására a kapcsolóberendezést úgynevezett robbanó ajtóval, repülő tetővel vagy leeső fenékkel látják el. Ezek rendeltetése, hogy a robbanáskor keletkező nyomáshullámoknak lehetőleg szabad utat engedjenek. Jóllehet, ez a megoldás a nyomáshullámok útjába eső készülékek, sínek stb. miatt csak részmegoldást jelenthet, az elkerülhető kár nagysága miatt mégis széles körben alkalmazásra kerül, amint ez például a Brown-Boveri Nachrichten 1973. évi 5. számából (111. és további oldalak), valamint az ASEA-Zeitschrift 1973. évi 2. számából (30. és további oldalak) 2 kitűnik. Ezek a szerkezetek azonban többnyire túlméretezettek és az általuk nyújtott biztonság ennek ellenére korlátozott. Az ív termikus hatása ellen, amely megolvasztja a síneket, átégeti a 5 tokozást, töri a szigetelőket, még kevésbbé lehet védekezni és az említett megoldások ebben a vonatkozásban még hatástalanabbak. Korszerűbb és egyben nagy biztonságot nyújtó 10 megoldást jelent a feszültségen levő alkatrészek elválasztása egymástól illetőleg a földelt elemektől szilárd, gáznemű vagy folyékony szigetelőanyaggal. A megoldás elterjedését azonban gátolja, hogy igen költséges és nem alkalmas már meglevő berende- 15 zések kiegészítésére. Szilárd szigetelő anyaggal szigetelt ilyen berendezést ismertet például a ,,Der VEM-Elektro-Anlagenbau” 1970. évi 2. száma (Drebel, W—Tittel, W: Einsatz und Betriebserfahrungen von feststoff-isolierten Mitteispannungsschalt- 20 feldern). Gázzal szigetelt berendezéseket ismertetnek például Brückner, P-Flöth, H. „Vollisolierte gekapselte Schaltanlagen für Reihe 110 mit sehr kleinem Raumbedarf” című cikkükben, amely az Elektrotechnische Zeitschrift (ETZ) 1965. évi 7. 25 számában jelent meg. A találmánnyal e nehézségek kiküszöbölése a célunk. A megoldandó feladatot olyan kapcsolási elrendezés létesítésében jelölhetjük meg, amely a zárlati ívet a kapcsolóberendezésben magában a 30 maradandó károsodást okozó rövid időn, tehát 10 173546
