173538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátor előállítására

5 173538 6 Lehetséges, bár nem előnyös egy olyan halogén­ből és más vegyületbó'l álló keveréket használni, amely reagálva alkalmas gem-dihalogenidet alkot. A foszgén előnyös, szénmonoxidból és klórból elő­állítható polihalogenid. Eszerint az alumínlumoxi­­dot akkor is egy polihalogeniddel kezeljük, ha az alumíniumoxidot kezelő gázáramba egy hordozó gázhoz küiön klóráramot és szénmonoxid áramot adunk. A polihalogenidek közül előnyös a széntetra­­kloríd. Az alumúiumoxid-platinacsoportbeli fém kom­ponenst előnyösen redukáló atmoszférában kezeljük agy Friedel-Crafts-fémhalogeniddel. Ha ekkor nem következik be redukció akkor a redukálást a kész katalizátornak az izomerizációs reaktorban ural­kodó redukáló atmoszférába való végső belépésekor végezzük. A reaktorban képződő minden vízmole­kulára elvész a katalizátor egy aktív pontja, és ezért nagyon kívánatos, hogy a redukálást a halo­­génezés előtt elvégezzük. A polihalogeniddel való kezelést nem redukáló atmoszférában kell végezni, hogy aktíy katalizátort kapjunk. Az alumínium­­oxid-platinacsoportbeli fém készítményt a poli­halogeniddel magában kezelhetjük, de előnyös azt egy nem redukáló gázzal, például nitrogénnel, le­vegővel, oxigénnel vagy hasonlókkal hígítani. E célra előnyös a nitrogén. A készítményt a polihalo­geniddel 100—600 (Ton 0,2-5 óra hosszat kezel­jük, hogy így legalább 0,1 s% halogént kössünk le rá. A Friedel-Crafts-fémhalogenides kezelés követ­keztében lekötött halogén nem azonos a polihalo­­genides kezelés eredményeképpen lekötött halogén­nel. Gyengébb katalizátoraktivitás mutatkozik, ha a kötött halogéntartalmat akár csak Friedel-Crafts­­-fémhalogenides kezeléssel, akár csak polihaloge­­nides kezeléssel hozzuk létre. Azonkívül a kezelés sorrendje is lényeges, vagyis ha a készítményt előbb a polihalogeniddel és utána a Friedel-Crafts­­-fémhalogeniddel kezeljük, kevésbé hatékony kata­lizátort kapunk. A találmány szerinti eljárással készült katalizá­torok felhasználhatók többféle szénhidrogénkonver­ziós reakcióban, amikor a reaktorban a hőmérsék­let 25 és 760 C° között van. Például ezek a katalizáíárok alkalmasak nehéz olajok hidrckrakko­­lására, amelyek hidrogénezését kén, oxigén és nit­rogén szennyezők eltávolítására végezzük benzin és cseppfolyósítható gázok előállítása során. Ebben a műveletben a hőmérsékletnek nem kell 300C°nál magasabbnak lennie, és a nyomás 5—70atm. A találmány szerint készült katalizátorok különösen alkalmasak paraffinszénhidrogének, például n-bután - tól n-oktáriig, és keverékeik izomerizáiására, vala­mint kevéssé elágazó láncú telített szénhidrogé­neknek erősebben elágazó láncú telített szénhidro­génekké való izomerizáiására, mint például 2- vagy 3-metilpentánnak 2,2-, illetve 2,3-dimetil-butánná ''aló izomerizáiására, továbbá naftének, például dimetilciklopentán metilciklohexánná, metilciklo­­pentán ciklohexánná való izomerizáiására izomeri­zációs reakciókörülmények között. A katalizátorok különösen alkalmasak 4-6 szénatomos egyenes tóncű szénhidrogének alacsony hőmérsékletű izo­­merizálására. Paraffinszénhidrogének izomerizációja ezekkei a katalizátorokkal alacsony hőmérsékleten, mintegy 65-235 C°-on végbemegy. A betáplált anyagot hid­rogénnel keverjük, hogy a hidrogén-szénhidrogén mólarány 0,25 :1 és 20 :1 között legyen, a nyo­más atmoszférikus és 140 atm között van. Foly­tonos eljárásban az óránkénti folyadéktérsebesség vagy 15C°~on az óránként betáplált anyag mennyi­sége a katalizátor térfogatára vonatkoztatva mint­egy 0,5-10. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivi­teli alakja szeri ni úgy készítünk katalizátort, hogy 0,1— 2,0 s% platinát tartalmazó gamma-alumínium­­oxidot hidrogénatmoszférában alumíniumkloriddal reagáltatunk, majd az így kapott 2,0-6,0 s% kötött kloridot tartalmazó készítményt nitrogénatmosz­­féraban 150—350C°-on széntetrckloridda! kezelve 0,1—5 s% klónál kombináljuk. Tovább; tanulmányaink során azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti egyedülálló kettős halo­­génező kezelés jótékony hatásait élvezhetjük egy promotorfémet, nevezetesen germániumot, ónt vagy réniumot tartalmazó katalizátoron is. A germánium és az ón jobb promotorok, mint a rénium. Az ólom ártalmára van az izomerizálóképességnek, és ezért kizárandó. A promotorfémet a készítményhez mindig a kettős halcgénezés előtt adjuk hozzá. Általában a promotorfém kedvező hatásait fő­képp akkor tapasztalhatjuk, ha a VIII csoportbeli fém platina, habár palládium is megérzi egy pro­motorfém jelenlétét. Más VIII csoportbeli fém je­lenlétében a jótékony hatásokat nagyon nehéz megállapítani a használt egyszerű laboratóriumi jjróbában. Ón és germánium előnyös promotorok. Ón a legelőnyösebb promotorfém, nemcsak olcsósága miatt, hanem azért is, mert kissé jobb promotor a germáriumnál. Ón, az előnyös promotorfém bármely hagyomá­nyos módon egyesíthető az alumíniumoxiddal. Al­kalmas módszer például az alumíniumoxid impreg­­nálása vagy ioncserélés a platinacsoportbeli fémmel egyidőben vagy előtte vagy utána. Más alkalmas módszerek az ónkomponensnek az alumíniumoxid­dal való együttes kicsapása vagy közös gélesítése, majd az ón-alumíniumoxid-készítménynek egy pla­­tinaoxidbeli fém vegyületével való impregnálása vagy ioncserélése. Ha az ónt az alumíniumoxiddal együtt csapjuk ki, egy oldható ónvegyület, például ón(II)kloríd vagy ón(IV)klorid keverhető az alu­­míniumoxidszollal, mielőtt azt egy forró olajfür­dőbe csepegtetjük. Kalcinálás után ón(IV)oxidot alumíniunioxidhoz kötve tartalmazó alumínium­­oxid-hordozót kapunk. Ha az ónkemponens bevi­telére impregnálást alkalmazunk, akkor impregnáló oldatként hidrogénkloroplatinátot, sósavat és ón(II)- vagy ón(IV)kloridot tartalmazó oldatot hasz­nálhatunk. Sósav helyett oxálsav is használható csaknem azonos eredménnyel. Ha a promotorfém germánium, a germánium­­komponenst bármely hagyományos módon felvihet­­jük a hordozóra a platinacsoportbeli komponens felvitele előtt, után vagy azzal egyidőben. A ger­­mániumkomponenst a készítményhez oldható ger-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom