173521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polikarbamid mikrokapszulák utókezelésére

7 173521 8 1. példa E példában azt ismertetjük, hogy a találmány szerinti, ammóniával vagy aminokkal végzett utókezelés hatására milyen mértékben csökken a mag -anyagként S-etil-diizobutil-tiokarbamatot (Sutan-t) tartalmazó polikarbamid mikrokapszulák maradék izocianát-tartalma, és ezzel együtt milyen mértékben* csökken a 7-nél kisebb pH-értékű környezetben tárolt mikrokapszulákból fejlődő széndioxid-gáz mennyisége. A kiindulási anyagként felhasznált mikrokapszu­­lákat a következőképpen állítottuk elő: Nyitott tartályba 2,0% semlegesített poli-(metil-vinil­­-éter/maleinsavanhidrid) védőkolloidot és 0,2% egyenesláncú alkohol-etoxilát emulgeálószert tar­­talmazó 2104 g vizet töltöttünk. Egy másik tartályba 1398 g S-etil-düzobutil-tiokarbamátot (herbicid hatóanyag), 165,4 g polifenilizocianátot és 82,7 g toluol-diizocianátot (80% 2,4-izomer és 20% 2,6-izomer elegye) mértünk be, és a komponense­ket összekevertük. Az így kapott keveréket a vizes oldatot tartalmazó tartályba töltöttük, és a szerves fázist nagy nyíróerejű keverő alkalmazásával diszpergáltuk a vizes fázisban. A vizes fázisban körülbelül 5-30 mikron méretű cseppecskéket alakítottunk ki. A polimerizációs reakció végrehaj­tásakor a rendszert már csak enyhén kevertük. A polimerizációs reakció beindítása céljából a rend­szert 20 perc alatt 50 C°-ra melegítettük, majd a hőmérsékletet körülbelül 3 órán át ezen az értéken tartottuk. Az így kapott, polikarbamid mikrokapszulákat tartalmazó diszperziót ezután hat részletre osztot­tuk. Egy részletet kontroli-vizsgálatok céljára félretettünk, míg a további diszperzió-részletekhez ammóniát, illetve az 1. táblázatban felsorolt aminvegyületet adtunk a reagálatlan izocianátokhoz viszonyított 10 mólekvivalens mennyiségben. Ezu­tán a rendszer pH-ját az 1. táblázatban megadott értékre állítottuk, majd a diszperzió-részleteket 6 órán át 50 C°-on tartottuk. A kapott diszperzió­­-részletek pH-ját 4,5-re állítottuk, majd nyomás­mérővel felszerelt, 500 ml űrtartalmú rozsdamentes acéltartályokba töltöttük. A tartályokat 43,5 C°-on tároltuk, és 1 hónapon át rendszeres időközönként leolvastuk a tartályokban uralkodó nyomást. A 2, illetve 4 hét elteltével mért nyomás-érté­keket az 1. táblázatban közöljük. 1.táblázat A tartályban uralkodó nyomás Utókezelés kg/cm2 2. hét 4. hét végén végén Kezeletlen ly88 2,03 50 C*, 6 óra, pH = 9,5 1,65 126 3,2% dibutilamin, 50 C*, 6 óra, pH = 9ß 1,01 1J01 1. táblázat folytatása A tartályban uralkodó nyomás 2. hét 4. hét végén végén 0,5% ammónia, 50 C°, 6 óra, pH = 9,6 1 1,10 1,8% dietilamin, 50 C°, 6 óra, pH = 11,1 1,12 1,19 2,4% dipropilamin, 50 C°, 6 óra, pH = 11,2 1,09 1,14 Az 1. táblázat adataiból megállapítható, hogy a találmány szerinti utókezelés hatására jelentős mértékben csökkent a tárolás során fejlődött széndioxid-gáz mennyisége, következésképpen az utókezeléssel jelentésen csökkenthető a mikro­kapszulák maradék izocianát-tartalma. 2. példa E példa adataival azt igazoljuk, hogy a találmány szerinti utókezelés igen előnyösen alkalmazható a metil-parationt tartalmazó polikarb­amid mikrokapszulák maradék izocianát-tartalmá­­nak csökkentésére. Minthogy a metil-paration körülbelül 7-nél nagyobb pH-értékű környezetben hidrolitikus bomlásra hajlamos, a metil-parationt tartalmazó mikrokapszulákat 7-nél kisebb pH-ér­­tékű környezetben kell tárolni. A mikrokapszulák tárolhatósága jelentős mértékben javítható ammó­­niás utókezeléssel. Ha a metil-parationt tartalmazó mikrokapszu­lákat 6 héten keresztül 43,5 C°-on 11,0 pH-értékű környezetben tároljuk, a metil-paration 13%-a elbomlik. A hatóanyag bomlása megakadályozható, ha a mikrokapszulákat kis pH-értékű környezetben tároljuk, 4,5-ös pH-értékű környezetben végzett tárolás esetén azonban a maradék izocianát-csopor­tok vízzel reakcióba lépve széndioxid-gázt fejlesz­tenek, és a készítmény fölött 2,60 kg/cm2 nyomású gáztér alakul ki. Ha a mikrokapszulákat ammóniás utókezelés után tároljuk 4,5-es pH-ér­­tékű környezetben, a metil-paration nem bomlik le, és a készítmény fölött kialakuló, az izocianát­­-csoportok hidrolíziséből származó széndioxid-gázt tartalmazó gáztér nyomása mindössze 1,23kg/cm2. 3. példa E példában mag-anyagként O-etil-S-fenil-etil-fosz­­forditioátot (Dyfonate, inszekticid hatóanyag), illetve O-etil-S-p-klór-fenil-etil-foszforditioátot (in­szekticid hatóanyag) tartalmazó, utókezeletlen, illetve utókezelt polikarbamid mikrokapszulák biológiai aktivitását vizsgáljuk. Az 1. példában ismertetett módon mag-anyag­ként O-etil-S-p-klór-fenil-etil-foszforditioátot, fal­­-anyagként pedig polikarbamidot tartalmazó, 10-30 mikron szemcseméretű mikrokapszulákat, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom