173516. lajstromszámú szabadalom • Csappanós csuklópánt, főleg bútorajtókhoz
5 173516 6 helyezkedik el, amely az említett 7 mozgóelemmel egyetlen darabból van és ahhoz képest hajlítható. Ezen 12 nyelv egyik 13 vége szabad. A 7 mozgórész ezenkívül a külső oldalán egy 10 ütközőperemmel rendelkezik, félkör alakú körvonalakkal, melynek 11 középrésze kiugrással rendelkezik, amely egy prizmatikus keresztmetszetű 15 bordába vagy horonyba fut ki, amely egészen a nyelv megerősítési helyéig terjed. A 16 közbenső térben, amely a 12 nyelv és a 15 horony között található, egy elasztikus segédelem van elhelyezve, amely nem nyúlik túl a csuklóspánt 7 mozgóelemén, s amely az 1., 2. és 3. ábrán vázlatosan, pont-vonallal van ábrázolva. Az a szögelfordulás, amit a 2 forgórész saját maga körül végez a teljesen nyitott helyzetből (3. ábra) s zárási helyzetig (2, ábra), mintegy 90*-ot tesz ki. Az ajtó (csapóajtó, ajtószárny) csaknem az előbb említett teljes elfordulás során szabadon fordul el anélkül, hogy olyan záróhatás lépne fel, amely nem a kéztől származik. Csupán a zárási helyzet közvetlen közelében, azelőtt mintegy 20*-kal (1 ábra) lép fel az említett záróhatás, amely elvégzi ? zárási műveletet és a 2 forgórészt — ajtót az 1 fix szerkezeten — a bútórdarabon - való fdütközött helyzetében tartja (2. ábra). Ez a hatás akkor jón létre, amikor a 12 nyelv 13 vége a 19 billenőkar JD” hüvelyével érintkezni kezd. A hatás fellépésének kezdetén, azaz igen kis szögelfordulá snyira, néhány fokig kézzel kell azt elősegíteni, éspedig úgy, hogy a 2 forgórészt előretoljuk, úgy hogy az az elasztikus segédelem ellentétes irányú reakcióereje által okozott visszatolást le tudja gy'ízni, amely elasztikus segédelem, mivel a 12 nyelv, valamint a 15 horony között helyezkedik el, melyek közül előbbi kénytelen a nyomás hatására a „D” hüvellyel szemben elhajolni., míg utóbbiban a 7 mozgórész, valamint a 10 perem 11 kiugrásának (középrészének) a fala fix ülékül szolgálnak, deformálódni kényszerül Ezen rövid szakasz végén, amikor a legfelső kapcsolódási ponton túljutottak, amely egybeesik a 12 nyelv legnagyobb elhajlási fokával, s ennek következtében a 16 közbenső térben elhelyezkedő elasztikus segédelem legnagyobb hajlítási fokával is. Eközben az utóbbi által a deformáció során felvett erőt fokozatosan visszaadja abban a pontban, amelyben — a 19 billenőkar „D” hüvelyének benyomódása csökkenvén — hajlékonysága következtében arra törekszik, hogy ismét felvegye eredeti alakját, éspedig a 12 nyelv előretolása által, amely nyelv farde felületével a „D” hüvelyre hat, miközben azon csúszik és a 7 mozgórészt, valamint a forgatható ajtót, - amellyel az említett elem fixen össze van erősítve - magával húzza mindaddig, amíg a zárási helyzetet (2. ábra) eléri. Miután ezen helyzetet elértük, a 16 közbenső térben elhelyezett elem még nem érte el teljes nyúlását, úgyhogy továbbra is nyomja a 12 nyelvet, amely átadja ezt a nyomást a 19 billenőkar „D” hüvelyének, miközben a 2 forgórész — ajtó az 1 fix szerkezet — a bútor — ütközőjéhez nyomja. Annak érdekében, hogy a záróhelyzettől az ajtó nyílása irányában való mozgás megkezdődjék, le kell győzni azt az ellenállást, amelyet a 12 nyelv fejt ki, ha a 16 közbenső térben elhelyezkedő elasztikus elem előrenyomja, úgy hogy az említett elasztikus elem újabb deformációjához szükséges erőt kézzel szolgáltatjuk. Abban az esetben, ha szükség volna arra, hogy kialakítása következtében fennálljon a lehetőség, hogy a 12 nyelv 13 szabad vége, valamint a 17 billenőkar ,A” hüvelye között kapcsolódás legyen lehetséges, a következőképpen járunk el: Az említett hüvelyen két 18 és 18’ villaszerű részt és a 12 nyelv 13 szabad végén két oldalsó 14 és 14’ tehermentesítőt alakítunk ki, annak érdekében, hogy az említett kapcsolódást elősegítsék. A következőkben ismertetjük néhány példáját az alkalmas elasztikus elemek kivitelének: A 20 elasztikus elem (4. és 5. ábra) egy elasztomerből - előnyösen műgyantából — készült, amelynek nagy a rugalmassági állandója, s tapasztalat szerint időálló is. Alakja lényegileg ék alak. s van egy 21 sík oldala, amely a 7 mozgórész 12 nyelvére fekszik fel. van továbbá egy 22 oldala, amely a 15 horony főfalán fekszik fel, amelybe a 20 elasztikus elem részben bekapcsolódik. Az említett 22 oldalból a 23 kiugrás emelkedik ki, amely a 11 középrészben levő 24 üregbe nyúlik bele. A 20 elasztikus elem többi felületei az alakváltozási folyamat során szabadon duzzadhatnak ki, éspedig egyészen a csuklóspánt zárási helyzetéig. A 20 elasztikus elem üy módon szolgáltatja a kívánt hatást, miközben a 12 nyelv és a 15 horony között „dolgozik” és az említett 15 horony falai, valamint az a 23 kiugrás, amely a 24 üregbe benyúlik állandó helyzetében tartják. A 25 elasztikus elem (ó. és 7. ábra) egy rugóacélszalagból áii, amelynek V-dakja van. Ennek egyik 26 szára a 12 nyelven fekszik fel. míg másik 27 szára a 7 mozgórész második 15 hornyába kapcsolódik bele. A két 26 és 27 szárat egy 28 félhengeres rész köti össze egymással, amely a 29 reteszelőcsapot körülfogja, amely a maga részéről a 7 mozgőrészben van elhelyezve. A 25 elasztikus elem hajlítás révén hat a 12 nyelvre és a 15 horonyra, s állandó helyén az említett 15 horony oldalfalai, valamint a 29 reteszelőcsap tartják meg. A 30 elasztikus elem, amely a 8. ábrán látható, további konstrukciós alak, ez is rugóacél-szalagból készült, és C-alakja van. Ennél egy 31 lejtős rész arra szolgál, hogy felfeküdjön a 12 nyelvre, míg egy 32 íves rész elasztikusán képes deformálódni, miközben hajlításnak van kitéve. A 33 végrész arra szolgál, hogy. a 15 horonyba bekapcsolódjék. A másik 34, illetve 34’ végrész, amely félkör alakban, vagy csőrszerűen van kialakítva, arra szolgál, hogy lehetővé tegye a 7 mozgórész lerögzítését egy megfelelő csapszeg és a hajlított 34 végrész, illetve a csőrszerű 34’ végrész közvetlen bekapcsolásával a 7 mozgőrészben kialakított megfelelő hasítékba. Az elasztikus segédelem készülhet rugóacél-huzalból is, amikor a 9. és 10. ábrán látható alakú 35 rugóelemet kapjuk. Ennek 36 és 36’ ellentétes végrésze van, amelyek a 7 mozgórész megfelelő 5 10 15 20 25 30 35 4Û 45 50 55 60 65 3
