173494. lajstromszámú szabadalom • Nyílászáró szerkezet hűtőtárolókhoz

173494 MAGYAR népköztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS szolgálati találmány Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. V. 21. (ME-1978) F 25 D 23/02 Közzététel napja: 1978. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Vörös Gyula technikus 75%, Danka Ferenc oki. gépészmérnök 25%, Budapest Tulajdonos: MEZÉPSZER Építő-, Szerelő, Technológiai Tervező és Kivitelező Közös Vállalkozás, Budapest Nyílászáró szerkezet hőtőtárolókhoz 1 A találmány nyílászáró szerkezet hűtőtárolók­hoz, különösen ipari pl. vágóhídi mélyhűtő terek egy vagy többszárnyú ajtajaihoz, amelynek beépí­tett tokhoz csatlakozó önhordó kialakítású kinyíló és visszacsukáskor reteszeken záródó részei vannak, s mind a tok, mind a nyíló részek hőszigeteltek és egymáshoz csatlakozó felületeik befagyás elleni védelme hőközléssel történik. A mélyhűtő terek nyílászárói két fő csoportba sorolhatók. Egyik részük tolóajtóként, másik 10 részük egy vagy kétszárnyas ajtóként van kiala­kítva. A tolóajtók kisebb helyigényűek, kialakí­tásuk folytán azonban meghibásodásra hajlamosak. A korszerű hűtőtárolóknál ezért igyekeznek nyíló szárnyú ajtókat alkalmazni. 15 Az ismert nyíló szárnyú mélyhűtőtéri ajtók ún. egyszeres fölfekvésűek, amelyeknél a ajtó tokja és szárnya egyetlen sík felület mentén érintkeznek egymással. A tok és az ajtószámy közé gumiból vagy műanyagból tömítést szoktak helyezni. A 20 hűtőtárolókban szokásos alacsony hőfokok és a levegő páratartalmi értékei miatt minden esetben veszélyt jelent a nyílászáró „befagyása”, ami annyit jelent, hogy a nyitás nehézségbe ütközik. Ennek megelőzése érdekében az ajtótok, valamint a szárny 25 érintkező felületei közül legalább az egyiket fűteni kell. Az ismert fűtött nyílászáróknál ún. egyvonalas fűtést használnak, amelynél a beépített villamos ellenállás rondában növekszik meg az érintkező 30 2 felület lokális hőmérséklete. Az ismert hűtőtéri ajtókat általában 220 Voltos vagy annál nagyobb feszültséggel fűtik. A nagy feszültséggel rhűköd­­tetett fűtés miatt számos óvórendszabályt kell foganatosítani, és esetleges meghibásodás, szigetelés­rongálódás stb. esetében a berendezés biztonság­­technikai szempontból csökkent ' értékűvé válik. Próbálkoztak már olyan megoldással is, hogy az ajtó zárófelülete közelében villamos ellenállás helyett valamilyen távolabb fölfűtött és odavezetett közvetítő anyag vezetékét helyezték el. E megoldás azonban egyrészt drága, másrészt kis hatékonyságú, és végül ugyancsak csupán egyetlen vonal mentén képes a hőmérséklet növelésére. A találmány célja olyan nyílászáró kifejlesztése, amely a korábbiak hiányosságait kiküszöböli, és elvileg bármilyen fagypont alatti üzemi hőmér­sékletű tér ajtajául használható. A találmány feladata ezen belül olyan ajtószerkezet kialakítása, amely merev és önhordó, amellett korrózióra érzéketlen, beépítése pedig olyan, hogy a közle­kedési utak hasznos keresztmetszetét nem csök­kenti. A találmányi gondolat alapja az a fölismerés, hogy — a korábbi, ismert megoldásokkal ellentét­ben — a csatlakozó felületek befagyás elleni védelmét, tehát az illeszkedő felületek mentén a hőközlést nem ún. vonalfűtéssel, hanem felületi fűtéssel sokkal hatékonyabban, gazdaságosabban és munkavédelmi szempontból is tökéletesen meg-173494

Next

/
Oldalképek
Tartalom