173492. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hűtőterek csirátlanító hatásfokának javítására
3 173492 4 negatív ionokkal való besugárzása a csírázás jelentős csökkenését eredményezte. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezéssel egyszerűbben járható utat követünk. Kísérleteinkben koronakisüléses ionizátort alkalmaztunk és stafilokokkuszok vizes fiziológiás sóoldatos és Sorensen pufferes szuszpenziójának aerosolját tettük ki a negatív aeroionok hatásának. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a baktériumok száma a különböző szuszpenziókban 60—80%-kal csökkent. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés célszerűen úgy van kialakítva, hogy a hűtőtér geometriájától függő teljesítményű nagyfeszültségű tápegység van beépítve a hűtőtéren kívül és az ionizáló csúcsok így vannak elhelyezve, hogy azokon a koronakisülés hatására keletkező negatív elektromos töltésű gázmolekulák szabadon áramolhatnak a hűtött térben. A hűtőtér geometriájától függően az ionok beáramlását vagy terelőelektródával (effluviátor), vagy bármilyen rendszerű ventillátorral lehet elősegíteni. Nagyméretű hűtőterekben, vagy ott, ahol az állandó és szabályozható ionkoncentráció szükséges, visszacsatolt rendszer biztosítja a beállított ionkoncentráció-szintet. Az ionizáló csúcsok kialakításával, illetve az ionizáló feszültség beállításával olyan mennyiségű ózontermelést lehet biztosítani, hogy annak szagtalanító hatása a hűtőtér tisztántartását segíti elő, és a benne tárolt anyagok egymás szagát csak elenyésző mértékben veszik át. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés révén tehát azt a célt kívánjuk elérni, hogy koronakisüléses ionizátort alkalmazva hűtőberendezések hűtőterének csírátlanítását hajtsuk végre. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen ismertetjük és annak működésmódját megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a berendezés elvi kapcsolási elrendezését szemlélteti, a 2. ábrán a berendezés szerkezeti megoldását látjuk, a 3. és 4. ábrákon az ionizáló csúcsok rögzítésének módját tüntettük fel, míg az 5., 6. és 7. ábrákon a berendezésnek egy további kiviteli alakját mutatjuk be vázlatosan. Az 1. ábrán a találmány szerinti berendezés kisméretű hűtőterekben, hűtőszekrényekben alkalmazható kiviteli példájának elvi kapcsolási elrendezése látható. Az ionizáló csúcsok rozsdamentes anyagból vannak legyártva és 2 védőellenálláson keresztül csatlakoznak a műanyag szigetelésű 3 vezetősínen keresztül a nagyfeszültséget előállító generátorhoz, mint 4 feszültségforráshoz. A 2 védőellenállásnak olyannak kell lennie, hogy az érvényes érintésvédelmi előírásoknak megfelelő védettséget biztosítsa. A találmány szerinti berendezés szerkezeti megoldása a 2. ábrán látható. Az 5 csúcstartóval együtt cserélhető, rozsdamentes anyagú 1 ionizáló csúcsok a hűtőszekrény belső 7 műanyagburkolatában megfelelően kiképzett mélyedésben vannak elhelyezve. Az 1 ionizáló csúcsokat a hűtőtér felől 6 rács védi. A védőrács ugyanakkor azt is biztosítja, hogy sem a hűtőszekrénybe nyúló személy, sem a hűtőszekrény 10 polcain tárolt élelmiszerek stb. az ionizáló csúcsokhoz nem érhetnek hozzá. Az 1 ionizáló csúcsokat a 8 hőszigetelő rétegben elhelyezett műanyag szigetelésű 3 vezetősín köti össze a belső 7 műanyagburkolathoz rögzített 4 feszültségforrással. A rozsdamentes anyagú 1 ionizáló csúcsok (lásd a 3. és 4. ábrákat) szoros illesztéssel és ragasztással vannak rögzítve az effluviátorral együtt fröccsöntés útján kialakított S csúcstartóra. Az 5 csúcstartó igen nagy szigetelési ellenállású és víztaszító műanyagból készült. A csúcstartóval egybeépített 9 effluviátor szerepe az, hogy elektrosztatikusán feltöltve az ionizáló csúcsokról az ott összegyűlt ionokat „lefújja”, miáltal ezek az ionok a hűtőtérbe áramlanak. Az 5 csúcstartó belső furatában van elhelyezve a 2 védőellenállás, melynek egyik kivezetése az ionizáló csúcshoz van forrasztva, míg a másik végén a villamos érintkezést biztosító rugalmas 16 fémlemez van. Az 5 csúcstartónak alakja hengeres, és a műanyag szigetelésű 3 vezetősín ugyancsak hengeres furatába van szorosan illesztve. A villamos csatlakozást a 2 védőellenállás végéhez forrasztott 16 fémlemez biztosítja. A 6 rács, a 9 effluviátor és az 1 ionizáló csúcs elölnézeti rajzát összeszerelt helyzetben a 4. ábrán látjuk vázlatosan. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés további kiviteli példáját hűtőtárolókban (vágóhidakon, hűtőtárolokban stb.) lehet alkalmazni. Ezt a kiviteli példát az 5., 6. és 7. ábrákon látjuk vázlatosan. Az ionizált levegőt a hűtőhelyiségbe egy erre a célra alkalmas 12 ventillátorral fújjuk be. A már fentebb említett 4 feszültségforrás és a 12 ventillátor ugyanazon hálózati egységről kap tápfeszültséget. Ezáltal lehetővé válik a különböző feszültségű hálózatokra történő átkapcsolás és a tápfeszültség stabilizálása. A berendezés a következőképpen működik: (lásd a 6. és 7. ábrákat). A 12 ventillátor 15 szűrőn keresztül szívja be a helyiség levegőjét. A levegő a ventillátor mögött levő 13 légcsatornán keresztül áramlik az elektródákhoz, illetve 1 ionizáló csúcsokhoz. Az 1 ionizáló csúcsok ponthegesztéssel egy 20 fémkerethez vannak rögzítve. Az 1 ionizáló csúcsok mögött egy rács, vagy háló alakú 9 effluviátor van felszerelve, amely az ionveszteség csökkentésére szolgál. Az ábrából is látható, hogy a 4 feszültségforrás célszerűen a légcsatornához van önmagában ismert módon rögzítve. így az 1 ionizáló csúcsokhoz minimális hosszúságú vezetékre van csak szükség. A hálózati vezeték egy 17 központi elosztóra csatlakozik. A teljes berendezés egy 14 alaplemezre van szerelve, amelyen a rögzítéshez szükséges furatok előre el vannak készítve. A 14 alaplemez a 18 burkolatban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
